Nemes álmokért civakodnak titokban a világ lustuló urai

2007.06.06. 11:50

Évek óta nem voltak olyan lusták a világ vezetői ipari hatalmai, mint az elmúlt egy évben: a G8 legutóbbi csúcstalálkozóján lefektetett tervekből alig valami valósult meg. A G8 szerdán kezdődő németországi csúcsán a klímaváltozás és Afrika lesz terítéken, de már ezekben a témákban is több a be nem váltott ígéret és a marakodás, mint a kézzelfogható eredmény. A legproblémásabb Oroszország lehet, igaz, a Vlagyimir Putyin orosz elnököt antidemokratikus politikája miatt rendre kioktató európai országok vezetői is kimutatták a foguk fehérjét: ha a saját biztonságukról van szó, inkább elfordítják fejüket kritikusaiktól.

Kettő. Összesen ennyit teljesítettek maradéktalanul a G8 országai és az EU a tavalyi szentpétervári találkozó végén elfogadott közös nyilatkozat húsz legfontosabb pontjából. Az egyik a nemzetközi olaj- és emergiahordozó-piaci adatok egységesítésére vonatkozott, a másik pedig arra, hogy a tagok támogatják az akkoriban éppen izraeli katonai csapásoktól szenvedő libanoniakat, és "megfelelő időben" összeülnek egy adományozó konferenciára. Ugyancsak két vállalást egyetlen ország sem teljesített, így sem a nemzetközi bűnözés és korrupció elleni fellépés, sem az ENSZ szervezeti refromja ügyében nem történt kézzelfogható előrelépés.

A University of Toronto G8-kutatóközpontja a fejlett országok csúcstalálkozóit, az azokon elfogadott vállalásokat, illetve azok teljesítését 1975 óta figyelemmel kíséri. A kutatók megállapításai alapján 2002-óta nem voltak ennyire lusták a tagok az előző évben vállalt kötelezettségek teljesítésében, mint idén. A legtohonyább Olaszország, a legpedánsabb pedig az USA, Kanada és Nagy-Britannia volt. Előbbi a kutatók által a húsz legfontosabbnak tartott kötelezettség közül hármat teljesített, másik háromnak a teljesítéséhez viszont hozzá sem kezdett, míg utóbbiak 12-12-t teljesítettek, és mindhez legalább hozzákezdtek.

Egyet nem értés

Angela Merkel német kancellár a múlt hét csütörtökön a Bundestag előtt beszélt arról, hogy milyen célokban szeretné, ha előbbre jutnának a találkozón. Szót ejtett egyebek mellett a fenntartható fejlődésről, a határokon átívelő befektetés szabadságáról, a világkereskedelem liberalizációjáról, a globalizáció által kínált esélyek kihasználásáról és kockázatainak mérsékléséről, a klímaváltozásról vagy éppen Afrika segítéséről.

Kérdés, hogy ezekből a témákból mi kerül bele a végső dokumentumba, sikerül-e zöld ágra vergődniük a vezetőknek egymással. A csúcstalálkozót megelőző események és esélylatolgatások azt mutatják, hogy erre kevés az esély.

A klímaváltozás elleni harc kulcsfontosságúnak tekintett kérdésében például biztos, hogy nem lesz egyetértés, sőt várhatóan ezzel kapcsolatban lesznek a leghevesebb viták. A németek és más európai kormányok által szorgalmazott, a 2012-ben lejáró kiotói egyezményt követő új elképzelés szerint 2050-ig 50 százalékkal csökkentenék a káros gázok kibocsátását, emellett 2020-ig 20 százalékkal javítanának az energiafelhasználás hatékonyságán. Az USA, amely a kiotói egyezményt nem írta alá, a G8 végső nyilatkozatából igyekszik kitöröltetni az erre vonatkozó passzusokat - kívülről előzné az egész együttműködést. Bush saját irányítása alatt akarja összehívni a világ legnagyobb gázkibocsátóit, jó bő - utolsó elnöki ciklusának végéig nyúló - határidőt szabva a megállapodásra.

Kulcskérdéssé válhat az Európába tervezett ballisztikus rakéták elleni amerikai rakétavédelmi pajzs és az ezzel kapcsolatos orosz fenyegetés, annak ellenére, hogy ez a téma nem szerepel a programban. Az amerikaiak azt állítják, a védőpajzs az olyan államok fenyegetése ellen irányul, mint Irán vagy Észak-Korea. Ez a magyarázat azonban nem hatja meg az amerikai tervekre régóta fújó oroszokat, akiket főként az dühít, hogy határaikhoz közel - Lengyelországban és Csehországban - is lennének elemei a rendszernek, ami miatt Vlagyimir Putyin elnök azzal fenyeget, hogy újra európai célpontokra irányítja saját atomarzenálját.

Be nem tartott szó

Kényes kérdés lesz Afrika ügye is, amely ismét napirendre kerül. A németek a magántőke afrikai megjelenését szeretnék propagálni, több pénzt költeni az AIDS-megelőzésre, illetve afrikai kisvállalkozóknak segítséget nyújtó mikrohitelalapot akarnak létrehozni. Megállapodás ugyan még lehet ebben a témában, de kérdés, valóra válik-e abból bármi is.

A skóciai Gleneaglesben 2005-ben megtartott csúcstalálkozón elfogadott Afrika fejlesztésére vonatkozó kötelezettségvállalásokból sem sok vált valóra. A torontói egyetem kutatóinak 2006-os nyári jelentése szerint ezt a vállalást a nyolcból csak 5 ország teljesítette, kettőben folyamatban voltak az intézkedések, egy pedig - Oroszország - semmit nem tett - papíron. A valóságban azonban még ennyi sem történt, a Világbank vasárnapi figyelmeztetése szerint nem növelték támogatásukat és nem nyitották meg piacaikat az afrikai termékek előtt a legfejlettebb államok. Hiába az ígéret, hogy 2010-ig 50 milliárd dollárra emelik az Afrika fejlesztésére szánt éves segélyek összegét, ez változatlan maradt, sőt a Világbank becslése szerint még csökkent is a beáramló segélyek összege: a 2005-ös 35,8 milliárd dollárról 2006-ra 35,1 milliárd dollárra. John Page, a Világbank Afrikával foglalkozó vezető közgazdásza szerint az afrikai országok - az adósságállomány valóban megtörtént csökkenésén kívül - nem sokra mentek a két évvel ezelőtti G8-csúcson elhangzott ígéretekkel.

Jók és rosszak

A G8 különböző tagjainak Oroszországgal fennálló vitái szinte maga külön témája is lehetne a találkozónak. Koszovó ügyében az oroszok régóta ellenzik azt, hogy a tartomány az ENSZ tervei szerint gyakorlati, de ki nem mondott függetlenséget kapjon. Ellenzik az oroszok az atomügyben nyakaskodó Irán elleni keményebb szankciókat is. A britekkel a Litvinyenko-gyilkosággal gyanúsított volt KGB-s, ma üzletember Andrej Lugovoj kiadatási kérelme miatt hűvös a viszony, az EU-val pedig annak a szovjet emlékművet fővárosából eltávolító Észtország melletti kiállása miatt hideg a kapcsolat. A Bloomberg beszámolója szerint a feszültség annyira erős, hogy már sokan megkérdőjelezik, miért kell Oroszországnak egyáltalán a G8 tagjának lennie.

A tavalyi találkozón - és azóta is többször is - szóba került a putyini Oroszország "demokrácia-deficitje", és a részt vevő többi tag jelképes lépésekkel igyekezett erre felhívni a figyelmet. George Bush amerikai elnök emberi jogi aktivistákat fogadott az amerikai konzulátuson, Cherie Blair, a brit kormányfő felesége ellógott az állami vezetők hozzátartozóinak szervezett teadélutánokról és kézművesvásárokról, hogy kinyilvánítsa támogatását a hátrányos intézkedések által sújtott orosz civil szervezeteknek. Sőt, a BBC tavalyi beszámolója szerint a G8 többi vezetője előzőleg összebeszélt, hogy az egyik vacsorán személyes beszélgetésen hozzák szóba a témát Vlagyimir Putyinnál.

Fotó: MTI
Előre bekeményítettek a tüntetők

Hasonló próbálkozások várhatóan az idén is lesznek, de Putyinnak nem lesz nehéz lemosni a kritikát. Ebben már gyakorlata van, legutóbb az idén május közepén tartott EU-orosz csúcstalálkozón Angela Merkel hozta szóba, hogy az orosz hatóságok nem engedték a városba utazni több más ellenzékivel együtt Gari Kaszparov egykori sakkvilágbajnokot, hogy részt vegyenek egy elnök elleni demonstráción. Putyin erre azokat a letartóztatásokat dörgölte Merkel orra alá, amelyek két baloldali terrorista csoport elleni razziákon történtek május elején, amikor - megelőző intézkedésként - 146 embert vettek őrizetbe.

A helyzetet érdekessé teszi az is, hogy ezúttal Oroszországnak legalább annyi oka lenne szót emelni a demokratikus szabadságjogok védelme érdekében, mint a G8 többi tagjának. A csúcstalálkozókat rendező országok főként a 2001-es genovai csúcson történt események miatt igyekeznek mindent megtenni a résztvevők biztonságának és a közrend fenntartásának érdekében. Akkor körülbelül 200 ezer ember tiltakozott az olasz város utcáin, heves összecsapásokba bonyolódva a rendőrséggel, amelyeknek halálos áldozata is volt.

A német hatóságok megtiltották például, hogy bárki megközelítse azt a két és fél méter magas szögesdróttal erősített védőművet, amelyet a csúcstalálkozó helyszíne köré húztak. Az előzőleg razziákon őrizetbe vett és ellenőrzött gyanús emberektől - a német sajtóra hivatkozó HVG beszámolója szerint - szagmintát is vettek. A hatóságok intézkedései miatt bíróságra is mentek a globalizációellenes szervezetek, amelyek szerint alkotmánysértő, hogy a nyaralóhelynek még a környékén is gyülekezési tilalmat rendeltek el a hatóságok, pedig egy 1985-ös német alkotmánybírósági döntés kimondja: a tiltakozóknak joguk van ahhoz, hogy azok, akik ellen tiltakoznak, lássák és hallják őket.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK