Belgrád és Pristina is elutasítja az ENSZ-szavazás elhalasztását

A szerb kormány és a függetlenségpárti koszovói albán vezetők is elutasították pénteken annak lehetőségét, hogy halasszák el fél évvel a Szerbiából kiszakadni kívánó albán többségű tartomány jogállásáról szóló döntést.

A halasztást Nicolas Sarkozy francia elnök vetette fel előző nap a világ hét legfejlettebb ipari állama és Oroszország vezetőinek németországi csúcsértekezletén. Azzal kapcsolatban tette ezt, hogy az Egyesült Államok és az ENSZ Biztonsági Tanácsában (BT) képviselt európai országok a múlt héten előterjesztettek egy határozati javaslatot a tartomány jövőjéről.

A tervezet Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott Koszovónak széles körű, nemzetközileg ellenőrzött függetlenséget előirányzó javaslatára támaszkodik, amit azonban Szerbia és a BT-ben vétójoggal bíró Oroszország is elutasít; Sarkozy javaslatával vélhetően az orosz vétónak kívánta elejét venni.

A "nyolcak" csúcstalálkozója a résztvevők között húzódó mély ellentétek miatt végül nem hozott előrelépést Koszovó ügyében, ám Sarkozy javaslatát pénteken Belgrád és Pristina is elvetette.

Slobodan Samardzic, a szerb kormány koszovói ügyekkel foglalkozó minisztere a javaslat fogyatékosságaival indokolta Belgrád elutasítását, köztük azzal, hogy a koszovói albánok esetleg akadályozzák a Sarkozy által a halasztással egy időben szorgalmazott újabb szerb-albán tárgyalásokat.

A függetlenségpárti koszovói albán vezetők ingerülten reagáltak a francia elnök felvetésére. Agim Ceku koszovói kormányfő egy rendkívüli tanácskozást követően nyomatékosan utalt arra, hogy fogytán a koszovói albánok türelme. Egyúttal felszólította a nagyhatalmakat, hogy mielőbb fogadják el az említett határozati javaslatot, vagy engedjék a koszovói albánokat "saját útjukat járni".

Koszovó nyolc éve ENSZ-igazgatás alatt áll, az albán többség politikai vezetőinek azonban szilárd meggyőződése, hogy a tartomány végül elnyeri a függetlenséget.