Matekos bohózattá fajulhat az uniós csúcs

2007.06.21. 12:09

Négyzetgyök vagy halál - ez a lengyel mottója az Európai Unió délután kezdődő csúcstalálkozójának. A matematikai formula, Varsó szerint az egyedüli biztosítéka, hogy a II. világháború miatti népességcsökkenés ellenére Lengyelország ne veszítsen szavazati súlyából. A tervezett mini-alkotmány alapján ugyanis a lakosságarány meghatározó lenne az uniós döntéshozatalban. Az új szerződést vétóval fenyegeti Nagy-Britannia is, ha túl messzire megy, Luxemburg meg azért, mert nem megy elég messzire.

Könnyen lehet, hogy matematikai bohózattá fajul az Európai Unió csütörtök-pénteki csúcstalálkozója Brüsszelben. Az állam- és kormányfők az európai alkotmány drasztikusan leegyszerűsített változatáról döntenek, amely a Magyarországról már jól ismert intézményi reform nevet viseli. Az EU-nak elnöke, külügyminisztere és saját diplomáciai szolgálata lenne, kisebb lenne az Európai Bizottság és új döntéshozatali rendszert vezetne be.

Az egyik legfontosabb változtatás az lenne, hogy a jelenlegi tagállami szavazati arányokat átalakítanák: a többséget ezentúl az jelentené, ha egy indítványt az EU tagállamainak 55 százaléka támogat, amennyiben képviselik az unió lakosságának legalább 65 százalékát. A kettős többségnek nevezett formula Varsó szerint azonban drámaian csökkentené a lengyel befolyást és "német Európát" hozna létre.

Négyzetgyök vagy halál

Most a 38 milliós Lengyelországnak 27 szavazata van az Európai Tanácsban, míg a 82 millió lakossal rendelkező Németországnak 29. "Mi csak azt követeljük vissza, amit elvettek tőlünk. Ha Lengyelországnak nem kellett volna átélnie az 1939 és 1945 közötti időszakot, most egy 66 milliós ország lennénk" - utalt a németek II. világháborús felelősségére Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök.

Ikertestvére, Lech Kaczynski lengyel köztársasági elnök azt javasolja, hogy ne a tagországok lakosságszáma, hanem azok négyzetgyöke alapján súlyozzák a tagországokat. A lengyelek szerint ez igazságosabb megoldás lenne, "olyan javaslat, amelyért érdemes meghalni". A varsói javaslat napirendre tűzését eddig csak Csehország támogatta, mert Prága is attól tart, hogy a nagy tagállamok máskülönben könnyen blokkolhatnák a kisebbek javaslatait.

Vizezés vagy halál

Ha a gyökvonáshoz nem is, esetleges vétózásában bőven akadhat partnere Lengyelországnak. Luxemburg miniszterelnöke, Jean-Claude Juncker is vétóval fenyegetőzött, ha túlságosan felvizeznék a mini-alkotmány tervezetét. Ugyanakkor megértéssel beszélt a Kaczynski-fivérek történelmi aggályairól, mondván az ő apja és nagybátyjai is harcoltak a német megszállás ellen. "Vissza kell térni a jelenbe. Hosszútávon nem lesz túl boldog, ha folyton csak a visszapillantó tükörbe néz" - mondta Juncker.

Szokásosan vétóval fenyeget Nagy-Britannia és az egy hét múlva leköszönő Tony Blair brit miniszterelnök is. Blair akkor állna a megegyezés útjába, ha a mini-alkotmányt nem vizezik fel eléggé. "Szuverén nemzetállamok Európáját akarjuk, nem egy föderális szuperállamot" - mondta Margaret Beckett brit külügyminiszter. A Blairt felváltó, euroszkeptikus hírében álló Gordon Brown pénzügyminiszter azért is akarja felvizezni a dokumentumot, hogy azt, úgymond ne kelljen népszavazásra bocsátania.

Forrás: EPA
Hallják-e választóikat?

Az európai alkotmányt ugyanis éppen két népszavazás küldte a szemétkosárba még 2005-ben. Az EU-t alapító franciák és hollandok többsége elutasította a többéves folyamat után 2004 őszén Rómában aláírt, többszáz oldalas dokumentumot. Az unió tagországai azóta gondolkodnak, miként mentsék meg a 27 tagúra bővült EU döntéshozatalát felgyorsító részeket.

Az alkotmányt ugyan minden tagállam aláírta, de tudható volt, hogy a britek, a lengyelek és a csehek ellenzik a politikai integráció elmélyítését, míg a 18 ratifikáló ország - így Magyarország - szorgalmazza azt. Ironikus, hogy az alkotmányt azért találták ki, hogy az EU-t közelebb hozzák a polgáraihoz; a mostani, zárt ajtók mögött folyó, szokásos adok-kapok azonban éppen azt az EU-t idézi, amelytől vezetői távolodni akartak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK