Gyurcsány is beszólt a lengyeleknek

Szokatlanul éles és nyílt támadást intézett Gyurcsány Ferenc miniszterelnök Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök ellen az Európai Unió brüsszeli csúcstalálkozóján. Gyurcsány szerint Kaczynski nem egy absztrakt Európának okoz kárt a szavazati arányok újraelosztásához való ragaszkodásával, hanem Magyarországnak is. Brüsszelben - részben a lengyel ellenállás miatt - továbbra sem körvonalazódik az egyezség a mini-alkotmányról. Egyre inkább úgy tűnik, a csúcs a hétvégébe nyúlóan folytatódik.

Feltépte a Visegrádi Négyek álláspontja közötti szakadékot elfedő szépségtapaszt Gyurcsány Ferenc miniszterelnök, amikor a Handelsblattnak nyilatkozva éles támadást intézett Lengyelország ellen. "Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnöknek tudnia kell azt, hogy nem csak egy absztrakt Európának okoz kárt a szavazati arányok újraelosztásához való ragaszkodásával" - mondta Gyurcsány, hanem "ezzel a magatartásával a lengyel miniszterelnök közvetlen károkat okoz az egyes országoknak, köztük Magyarországnak, Franciaországnak vagy Dániának."

Lengyelország vétóval fenyegette az Európai Unió intézményi reformját tartalmazó mini-alkotmányt, mert szerinte az Varsó szavazati súlyának jelentős csökkenését jelentené. A lengyeleket - akik Brüsszelben egy Benelux-Visegrád egyeztetést is megfúrtak - úgy tűnik, csak a csehek támogatják. Eddig azonban nem volt példa rá, hogy Varsó egy közép-európai szövetségese is nyíltan bírálja álláspontjukat. Lengyelország mostanáig elsősorban a Németország és más nagy uniós tagállamok általi elszigetelése miatt panaszkodott.

Hosszú hétvégébe csúszhat a gyóntatás

Fülbe súgják

Eközben az Európai Unió soros, német elnöksége folytatja a problémás tagállamok gyóntatását. A brüsszeli zsargonban ez azt jelenti, hogy a soros elnök, Angela Merkel német kancellár kétoldalú találkozókon igyekszik kideríteni, ki, miben és mennyit hajlandó engedni a kompromisszumért. A német elnökség jelezte, hogy este terjesztenek elő új szövegváltozatot, és csak ekkor derülhet ki, érdemes-e fenntartani a hétvégére a szállodafoglalásokat.

"A nagyon kemény tárgyalások jelenlegi tárgyát képező javaslatok előnyösek Németország számára, de Lengyelország számára is" - mondta Jaroslaw Kaczynski lengyel miniszterelnök Varsóban pénteken anélkül, hogy részletekbe bocsátkozott volna. A lengyel javaslaton kívül "szóba jöhetnek más megoldások is" - tette hozzá. Az állam- és kormányfők munkaebédjén a kiszivárgott hírek szerint számos vitás kérdés - például a jövendő közös külügyminiszteri poszt neve és hatásköre, illetve a "szabad és torzításmentes verseny" célkitűzésének megszüntetése - terítékre került.

Szabad a verseny?

Ez utóbbit francia kérésre vették ki a tervezetből. Több tagország szerint ez utat ad az állami protekcionizmus és dotálás nyíltabb gyakorlásának, ugyanakkor uniós források szerint számos más jogi dokumentum biztosítja a verseny tisztaságát az EU-ban. Gyurcsány elmondta, Magyarország módosítási igényt nyújtott be, hogy az utalás visszakerüljön a szövegbe és a versenyt ne lehessen korlátozni a belső piacon.

Francia részről a lépést azzal magyarázták, hogy saját lakosságuk aggodalmaira reagáltak: a franciák ugyanis 2005-ben népszavazáson utasították el az eredeti EU-alkotmányt, többek között éppen azért, mert úgy érezték, az nem védi eléggé őket a globalizációtól, az üzemek áthelyezésétől, a szabad verseny káros hatásaitól. Ráadásul - tették hozzá Sarkozy környezetében - Franciaország nem a verseny ellen van, csak éppen ezt nem tekinti célnak. "A cél a jólét és a növekedés" - mondta a francia elnök szóvivője.

Keménykednek a britek is

Nagy-Britannia például attól tart, hogy ha nem vizezik fel eléggé a dokumentumot, népszavazást kell tartania. Az európai alkotmányt pedig éppen két népszavazás küldte a szemétkosárba még 2005-ben. Az EU-t alapító franciák és hollandok többsége elutasította a többéves folyamat után 2004 őszén Rómában aláírt, több száz oldalas dokumentumot. Az Unió tagországai azóta gondolkodnak, miként mentsék meg a 27 tagúra bővült EU döntéshozatalát felgyorsító részeket. Az új szerződés értelmében az EU-nak elnöke, külügyminisztere és saját diplomáciai szolgálata lenne, kisebb lenne az Európai Bizottság és új döntéshozatali rendszert vezetnének be.