Szakállak hirdetik a vasmarkú Hamász győzelmét

2007.07.13. 16:11

Sikerrel szilárdította meg hatalmát a Gázai övezetben a radikális Hamász. A BBC tudósítójának kiszabadításával némileg nemzetközi ázsióját is javította a szervezet, amely otthon népszerű lépésekkel - oroszlánszabadítás, a börtönszigor enyhítése, rendcsinálás - igyekszik bevágódni. Eközben azonban kőkemény uralmat alakít ki: a vádak szerint kíméletlenül leszámol a belső ellenfelekkel, de tovább dacol Izraellel is. Meg is teheti: Gázában rajta kívül nem maradt más hatalmi tényező.

"Mostantól nincs igazságtalanság" - karcolta fel valamelyik Hamász-harcos a gázai börtön falára. Az épület körülbelül 100 - tolvajlásért, gyilkosságért vagy Izraellel való kollaborálás miatt elítélt - lakója mind úgy értékelte ezt, mint egy ígéretet arra, hogy felülvizsgálják ügyeiket - olvasható a Reuters egyik riportjában. A börtönlakók nem minden alap nélkül remélik ezt, felettébb elégedettek a Gázai övezet feletti ellenőrzést egy hónapja heves harcok árán megszerző szélsőséges szervezettel.

"Már találkozhatom családommal, és megölelhetem a gyerekeimet is" - mondta a tolvajlásért elítélt Hazim al-Kaldi, aki szerint a Hamász lazított a börtön szigorú látogatási szabályain, és némely elítéltnek kimenőt is adott. A börtönön belül most szabad a járás a raboknak, és újranyitották a sokáig bezárt börtönvarrodát is, ahol dolgozhatnak a rabok. A palesztin belharcok idején a Fatah fegyveresei által - saját menekülésük fedezésére - szabadon bocsátott 500 rab közül már többtucatnyian visszatértek. Ők abban az ígéretben bíznak, hogy ügyüket felülvizsgálja az új hatalom.

A Gázai övezetet egy hónapja megszerző palesztin szervezet gőzerővel igyekszik megszilárdítani uralmát és megmutatni, lehet másképp is kormányozni, mint a rivális Fatah. Látványos akciókkal igyekeznek bizonyítani alkalmasságukat és eltökéltségüket, hogy rendet tegyenek a Gázai övezetben. Úgy tűnik, az igyekezet kifizetődő, még izraeli elemzők is elismerik: az övezet elsőre elhamarkodottnak tűnő elfoglalásából ügyesen kovácsolt politikai tőkét a Hamász.

A BBC-tudósító és az oroszlán visszaszerzése

A nemzetközi közösség felé tett gesztusként értékelhető volt például Alan Johnston BBC-riporter kiszabadítása az Iszlám hadserege nevű csoport rabságából, jóllehet a szervezet egyik vezetője a Los Angeles Timesnak azt mondta: Johnston kiszabadítása "nem valamiféle megalázkodó jótétemény" volt, hanem része a törvényes rend helyreállításának az övezetben. Ennek keretében szereztek vissza egy két éve elrabolt nőstény oroszlánt a gázai állatkertnek, állították vissza a hivatalos gázai rendőrséget, vagy épp vettek őrizetbe számos Fatah-tagot.

A szervezettől az övezet megszerzését követően az arab államok is elfordultak, ám egy hónap után úgy tűnik, kénytelenek elismerni hatalmát: Egyiptom közölte, visszahelyezi a harcok során Ciszjordániába menekített követségét a Gázai övezetbe, az Arab Liga pedig delegációt küldött, hogy közvetítsen a Hamász és a Fatah között. A Hamász sikere nyomán a Reut Intézet - egy befolyásos Tel Aviv-i elemzőközpont - már arról ír, hogy Izraelnek nem lesz lehetősége másra, mint hogy maga is elismerje a szélsőséges szervezetet, mivel rajtuk kívül már nincs más alternatíva a területen, csak az al-Kaida.

A medveölelés-paradoxon

A Mahnmúd Abbász palesztin elnök által vezetett Fatah például máig nem tért magához a gázai vereségből. Abbászt folyamatosan érik támadások - és nem csak a Hamász részéről - a szervezettel nagy nehezen összehozott közös kormány feloszlatása és amiatt, hogy rendeleti úton próbál kormányozni. A rendeletek miatt a palesztin emberi jogi központ (PCHR) a társadalom militarizásával vádolta meg az elnököt, ugyanakkor parancsainak még a Fatahon belül is ellenszegülnek. A szervezet fegyveres szárnya, az al-Aksza Mártírjainak Brigádjai az Abbász által kinevezett, a fegyveres milíciák felszámolására felszólító új kormányfő menesztését követelte, elutasítva a feloszlatást, miközben számos vezetője, illetve tagja mondott le belső ellentétekre hivatkozva.

Forrás: EPA
Rendet tesznek

A Reut Intézet elemzője szerint Izrael "medveölelés-paradoxonba" került: ha tovább támogatja a Fatah mérsékeltjeit, meggyengíti őket politikailag, míg a Hamász elleni támadások csak erősítik az Izrael létét elutasító szélsőséges szervezet pozícióit.

A kétélű fegyver

A humanitárius okok mellett részben ez is lehet az oka annak, hogy Izrael máig nem szigetelte el teljesen a Gázai övezetet: továbbra is átmennek az élemiszer-szállítmányok - ha épp a Hamasz is úgy akarja. A hét elején ugyanis a szervezet megtiltotta az izraeliek által termelt zöldség és gyümölcs behozatalát. Az izraeli termelőknek napi 3-5 millió sékeles (127-210 millió forint) veszteséget okozó lépés ugyanakkor kétélű fegyver: az övezet amúgy is rosszul ellátott lakóinak további nélkülözéseket hoz.

Kérdés, hogyan nyeli le Izrael és a Fatah a Hamász sikerét. Nehéz dolguk lesz az ellenségeikkel kíméletlenül leszámolni kívánó, az életet szigorúan iszlám vallásos alapon szervező radikálisokkal. A Washington Post szerint annak ellenére is adódhatnak problémák, hogy az iszlamisták amnesztiát ígértek a Fatah híveinek. A Mezan nevű gázai emberi jogi szervezet szerint a hatalomátvétel óta a hamászosok legalább kilenc Fatahhoz hű embert öltek meg, húszat hurcoltak el, és többeket megkínoztak. A múlt hónapban a Hamász egyik szóvivője közölte, van egy titkos listájuk, amelyen azoknak a fatahosoknak a neve található, akik közreműködtek Hamász-tagok megyilkolásában.

Az iszlám rend bevezetésére jó példa az említett gázai börtön borbélya, aki maga is elítélt. A férfi a hatalomátvétel óta kis táblácskán tudatja a hozzá fordulókkal: szakállat többé nem borotvál. A szakáll növesztése az iszlám hívő elhivatottságának jele.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK