A demokráciát ünneplik a török iszlamisták

Törökországban, a szavazatok 47 százalékának megszerzésével többséget kapott az előrehozott parlamenti választásokon Recep Tayyip Erdogan miniszterelnök iszlamista Igazság és Fejlődés Pártja (AKP). A voksolást azt követően írták ki, hogy a magukat a világi állam védelmezőinek tartó pártok és a hadsereg megvétózta az AKP köztársasági elnökjelöltje, Abdullah Gül megválasztását. A mostani győzelem azonban nem elegendő az alkotmányváltoztató kétharmados többséghez, így a küzdelem és egyensúlyozás a mérsékelt iszlám és a világi állam hívei között várhatóan folytatódik.

A voksok 47 százalékával többséget igen, abszolút többséget azonban nem szerzett Recep Tayyip Erdogan török miniszterelnök Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) a vasárnapi, előrehozott választásokon. Erdogan győzelmi beszédében azt mondta, folytatja a reformokat és tenni fog azért, hogy Törökország csatlakozhasson az Európai Unióhoz. Kijelentette, hogy tiszteletben tartja a török állam világi jellegét.

A hatalmi küzdelmen túl, a világi állam miatti aggodalom állt a választási kampány középpontjában. Erdogan a választás előtt Abdullah Gül külügyminisztert jelölte köztársasági elnöknek. A világi állam hívei - elsősorban a szociáldemokrata Köztársasági Néppárt (CHP) és a befolyásos hadsereg azonban megvétózta, hogy iszlamista párt olyan politikusa őrködjön a világi állam felett, akinek felesége a vallásosságot kifejező fejkendőt hord.

Fejkendő-vita

Erdogant és az AKP-t azzal vádolták, hogy le akarják rombolni a világi török államot és az azt 1923-ban megalapító Kemal Atatürk örökségét. Erdogan - akinek felesége szintén fejkendőt hord - visszautasította a vádakat. Tény azonban, hogy politikai pályáját Erdogan és Gül is az AKP elődjénél kezdte, ami nyíltan iszlamista elveket vallott, míg 2002-es győzelme után mérsékeltebbé nem vált.

Az ellenzék a kormány több olyan intézkedését - a házasságtörés büntetésének és az alkoholmentes zónák bevezetésének kísérletét - felhánytorgatta, amelyek szerintük megmutatják Erdogan valódi szándékát: az iszlámista állam létrehozását. Atatürk óta - aki több mint 80 éve az ország nyugati orientációjában látta a fejlődés egyetlen útját - a vallást és az államot szigorúan szétválasztották, így például nők nem viselhetnek fejkendőt állami intézményekben és iskolákban sem a muszlim többségű országban.

Népszerű reformkormány

A világi állam támogatóinak rémképeitől azonban nem rettent meg a választók többsége. Erdogan kormányzásának eddigi öt évét ugyanis a többség alapvetően pozitívan ítélte meg. Reform-intézkedéseinek köszönhetően az Európai Unió megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat Ankarával, amit közel négy évtizedig nem volt képes elérni más török politikus, igaz, most is vontatottan és konfliktusoktól terhelve haladnak a tárgyalások. A gazdasági fellendülés pedig az AKP nevéhez fűződik. Az AKP kormányát megelőző, világi pártokból álló koalíciók gyakran korrupt és inkompetens gazdaságpolitikát folytattak.

Az államfő-választási kudarca után Erdogan ezért is választhatta nyugodt szívvel az előremenekülést, az előrehozott választást, amelyet - az Atatürk melletti tömegtüntetések ellenére is - kényelmes többséggel megnyert. Kétharmados többséget azonban nem sikerült szereznie, így nem tudja megváltoztatni az elnökválasztásra vonatkozó szabályokat. Erdogan azt szeretné elérni, hogy az államfőt a nép válassza közvetlenül, így ugyanis feltehetően befutó lenne a népszerű Gül, míg a parlamentben az ellenzéki szavazatok miatt esélye sincs.

A hadsereg, a világiak és a demokrácia

A hadsereg korábban azzal fenyegetőzött, hogy közbeavatkozik, ha az AKP kétharmados többséget szerez és javasolja az államfő-választásra vonatkozó alkotmánymódosítást. Törökországban erre már többször volt példa, mert a befolyásos tábornokok szerint akár fegyverekkel is be kell avatkoznia a politikába, úgymond a demokrácia védelmében.

Az ellenzék igyekezett a demokráciáról tartott szavazásként beállítani a voksolást, más kérdés, hogy ez visszaütött: Erdogan a "demokrácia győzelmének" nevezte pártja eredményét.