Hazatérésre készül Pakisztán és a muszlim világ első női kormányfője, Benazir Bhutto. Pakisztánban szinte megismétli magát a történelem: Bhutto közel két évtizede már egyszer visszatért, akkor is egy katonai rezsimből vezette a közép-ázsiai országot a demokráciába, most is ezt várják tőle sokan. Igaz, vannak rossz ómenek is: jól induló kormányzása alatt nem bírt leszámolni sem a nőket érő megkülönböztetéssel, sem a legfelsőbb vezetésig nyúló korrupcióval. Sőt, míg 1988 előtt emigrációban hadakozott apja gyilkosai ellen az igazság oldalán, addig az utóbbi évtizedben már az őt és férjét ért súlyos korrupciós vádak miatt kényszerült magyarázkodásra. Pakisztán nagyasszonya hazatér.

"Gondold csak végig, mit jelent ez. Nők hatósági jogkörrel. Nők, olyan munkakörben, amelyet hagyományosan férfiak töltenek be" - idézte fel Benazir Bhutto valamikor a '90-es évek közepén, pakisztáni miniszterelnökként egy női rendőrőrsön tett látogatás apropóján hozzá intézett szavait egy veterán brit munkáspárti politikus idén, augusztusban. Roy Hattersley, aki a '90-es évek elején a Munkáspárt alelnöke volt, a The Guardian című lapba írt személyes hangú kommentárt a volt pakisztáni kormányfőről, aki - hosszas távollét után - a közeljövőben tervezi hazatérését Pakisztánba.

Benazir Bhutto - aki kétszer is vezette az országot miniszterelnökként a nyolcvanas-kilencvenes években - politikai támadások és korrupciós vádak miatt távozott Pakisztánból 1999-ben. Jelenleg állítólag Pervez Musarraf elnökkel egyezkedik a visszatérésről. Musarraf, akinek támogatottsága vészesen fogy, az újraválasztásáért küzd a közeljövőben esedékes törvényhozási és elnökválasztásokon. A kettejük között körvonalazódó egyezség értelmében Musarraf lemondana a hadsereg főparancsnoki posztjáról, és megtarthatná elnöki tisztjét, cserébe törölnék a Bhutto elleni korrupciós vádakat, aki hazatérve indulna a választásokon.

Ha sikerül egyezségre jutniuk, 8 éves száműzetés után térhet haza Benazir Bhutto, és vehet részt Pakisztán demokratikus átalakításában. A helyzet azonban kísértetiesen emlékeztet a politikus első, 19 évvel ezelőtti hatalomra kerülésére.

A legszebb hatalmas nő

1988 volt Bhutto nagy éve: öt kemény magánzárkában töltött év, majd a katonai rezsim elleni londoni szervezkedés után hazatért Pakisztánba, ahol miniszterelnök lett. Előzőleg pártja győzött a több mint tíz éves szünet után tartott szabad választásokon, miután apját - a hetvenes években elnökként, majd miniszterelnökként is szolgáló Zulfikar Ali Bhuttót - megölető katonai diktátor, Mohamed Zia ul-Hak rejtélyes körülmények között életét veszette (egy robbanásban halt meg repülőgépe fedélzetén). Bhutto lett az első olyan nő, aki muszlim országot irányított, és a People magazin is beválasztotta a világ 50 legszebb embere közé ebben az évben.

Kérdés, hasonlóan nagy évnek tekintheti-e majd 2007-et (vagy 2008-at) az ismét hosszabb katonai diktatúra után a demokrácia reményét hozó Bhutto. A válasz az, hogy valószínűleg nem. Akkor egy, a politikai életben tisztának tekinthető, meggyilkolt apja örökségét megtestesítő, a katonai rezsimmel szembeni ellenállást nyugatról irányító, szép, fiatal, eltökélt nőt hívott haza egy frissen, demokratikusan megválasztott elnök, míg manapság egy korrupciós botrányok által megtépázott tekintélyű, az emigrációban nem elsősorban a rendszer, hanem az őt ért vádak ellen küzdő, megöregedett politikus egyezkedik egy csökkenő népszerűségű, puha diktátorral.

Vitatható hatékonyságú kormányfő

Pedig Bhutto szép tervekkel kezdett neki 1988-ban a kormányfőségnek: a nők hátrányos megkülönböztetése elleni jelszavakkal, női rendőrőrsök, női bíróságok felállításával, nőknek hiteleket biztosító bankok megalapításával csábította a választókat. Hatalomra kerülése után szabadon engedte a politikai foglyokat, feloldotta a sajtót elnyomó korlátozásokat, bár számos ígéretét nem váltotta valóra. Az általa vezetett koalíció nem volt elég erős, hogy keresztülvigye a tervezett törvénymódosításokat.

Forrás: EPA

A nőket megalázó vallási törvények eltörlését nem erőltette vallásos ellenfeleivel szemben, akik már azt is iszlámellenesnek tekintették, hogy nő létére miniszterelnök. Pedig ellenzékiként még az iszlám törvénykezés bevezetését szorgalmazó javaslat miatt esett neki a mullahoknak a parlamentben, beszédének hevességébe - emlékezik Hattersley - beleborzongott a civilben kutyájáról könyvet író brit.

A kormányzat pénzügyi nehézségei miatt nem volt képes végigvinni az egészségügyben, az oktatásban tervezett reformokat, ahogy a burjánzó korrupció megfékezését célzó intézkedésekkel is adós maradt. Békén hagyta és jól ellátta pénzzel a demokratikus rendszerhez való visszatérést lehetővé tevő hadsereget, amitől ugyanakkor egyre inkább függött, ahogy több súlyos etnikai és vallási konfliktus alakult ki az országban. Támogatta ugyanakkor a privatizációt és a gazdasági növekedést, sikerrel szerzett külföldi diplomáciai és gazdasági támogatást Pakisztánnak. Őt tekintették az egyik leginkább elkötelezett pakisztáni vezetőnek, aki az Indiával Kasmír miatt fennálló konfliktus rendezését szorgalmazta.

Mr. Tíz százalék és felesége

Miniszterelnökségének - mind 1993-ban, mind 1996-ban - azonban nem a beváltatlan ígéretek vagy a vallásos csoportok, hanem korrupciós vádak vetettek véget. Ő maga máig tagadja, hogy köze lenne azokhoz a tranzakciókhoz, amelyek miatt 1999-ben nyolc év börtönre, valamint 8,6 millió dolláros büntetésre ítélték és eltiltották a politikától. Ezután emigrált. Bhutto férje, ugyancsak korrupció miatt - megspékelve még felesége testvére meggyilkolásának vádjával - 8 évig volt börtönben, jóllehet jogerős ítéletet nem hoztak az ügyében.

A Bhuttóval összefüggésbe hozott korrupciós ügyek hosszan sorolhatók, maga az egykori miniszterelnök politikai indíttatású támadásokról, a pakisztáni titkosszolgálat által kreált iratokról, és teljesen hamis történtekről beszélt, ám sokat mondóak férjének - a Bhutto anyja által 1987-ben vőlegénynek megnyert, hozzájuk képest szerény anyagi körülmények között élő családból származó - Aszif Ali Zardarinak a becenevei: Mr. Tíz százalék vagy Barátok barátja.

Forrás: EPA
Mr. Tíz százalék

A vádak szerint dollármilliókkal gazdagodott Bhutto és családja különböző ügyletek által. A The New York Times egy 1998-as, három hónapig készülő tényfeltáró írásában szó esik különböző francia, dubai, svájci vagy lengyel cégekkel kötött egyezségekről. A cégek nyugat-európai érdekeltségein keresztül jócskán leszedte saját sápját a család: a pakisztáni légierő vadászgépeinek lecseréléséről (az üzlet soha nem jött létre), az arany exkluzív importjogáról (amelyért állítólag tízmillió dollárt kasszírozott Zardari), kiszervezett vámeljárásokról, traktorbeszerzésről (ezért állítólag 2 millió dollár kenőpénz landolt európai megbízottaiknál). A pakisztáni nyomozók ekkoriban több mint 100 millió dollárnyi, nem tisztázott eredetű vagyon ügyében vizsgálódtak, de végleges ítélet nem született, a Bhutto ügyében 1999-ben hozott bírósági döntést 2001-ben törölték, férjét 2004-ben óvadék fejében szabadlábra helyezték.

Szerelemtől vak asszony?

Az egykori miniszterelnököt azonban még most is legalább öt ügyben vádolják korrupcióval Pakisztánban, jóllehet azóta több kiszivárgott hangfelvétel is arra utal, hogy az ügyében korábban ítéletet hozó bírókat nyomás alatt tartották az őt követő - később ugyancsak korrupciós vádakkal eltávolított - kormányfő, Navaz Sharif tanácsadói. (Sharif szintén a visszatérését tervezi - erről részletek keretes anyagunkban.) Svájcban azonban pénzmosás miatt ítélték 2003-ban hat-hat hónap felfüggesztett börtönre és 50-50 ezer dollárra férjével együtt (az ítélet ellen fellebbeztek).

Forrás: EPA
Tavaly a svájci bíróságon

Barátai szerint ugyanakkor Bhuttót nem lehet férje bűnei miatt felelősségre vonni, egyszerűen túl sok dolga volt kormányfőként, hogy tudjon a gyanús ügyletekről. Mások úgy vélik - írja a The New York Times -, hogy apjának és testvéreinek elvesztése (öccse, Sahnavaz 1985-ben halt meg mérgezésben, bátyját, Murtazát akivel hatalmi nézeteltérései voltak, 1996-ban egy rendőregység ölte meg) miatt annyira kötődött érzelmileg férjéhez, három gyerekének apjához, hogy képtelen volt megzabolázni a férfit. Bhutto kormányának tisztviselői szerint Zardari gyakran bonyolította ügyleteit felesége kormányfői hivatalában, és használta fel a miniszterelnök tekintélyét, hogy áthághasson jogszabályokat.

Bhutto maga úgy nyilatkozott, férje Pakisztán javára cselekedett. Egy, a Time magazinnak adott 2001-es interjúban pedig arról beszélt, hogy hiába tanácsolták neki sokan: ejtse férjét, hogy megmentse politikai karrierjét, vagy férjének azt: ejtse őt, hogy megmentse pénzügyi karrierjét, nem tette meg. "Azt hiszem nagyon gonosz dolog, hogy az emberek képesek tönkretenni családjukat, politikai céljaikért... mind a férjem és én egymás mellett állunk egy érzelmileg erős, meleg és szerető kapcsolatban, mindezen szörnyű támadások ellenére is."

Szökött tanúk

Ugyanebben az interjújában azt állította, az őket ért vádak egyike sem független vizsgálat eredménye, nincsenek kézzel fogható bizonyítékok, nincsenek szemtanúk, mivel külföldre szöktek, mert megfenyegették őket, hogy hamisan tanúskodjanak ellene.

Bhutto 1999 óta Dubaiban él gyermekeivel, 2004-ben csatlakozott hozzájuk férje. Várhatóan szeptember 14-én jelenti be, hogy pontosan mikor tér haza Pakisztánba.

A BBC szerint az elmúlt egy év alatt a közeljövőben várható választások egyik nagy esélyesévé vált, ugyanakkor sokan tekintik a demokratikus erők elárulásának Musarraffal folytatott egyezkedését. Mások jó jelnek tartják ezt: a politikai életben mindig meghatározó hadsereg újra bízik Bhuttóban, ami jó ómen a demokráciának.

Forrás: EPA
Egyezkednek

A fejlett országok egy népszerű, liberális irányba hajló vezetőt látnak benne, aki nagyobb legitimitást adhat a terror elleni harcnak, mint Musarraf. Ahhoz azonban, hogy újra a kormányfői székbe ülhessen, meg kell változtatnia a pakisztáni alkotmányt, amelybe - sokak szerint pont miatta - belefoglalták, hogy egy ember csak két alkalommal lehet miniszterelnök. A Musarraffal folyó egyezkedések a korrupciós vádak ejtése mellett feltehetően erre is kiterjednek.