Felfalják a Föld nyelveinek felét

Háromig számolni minden nyelven egyszerű, giljakul azonban 26 módon lehet, attól függően, hogy szárított halakról, sílécekről, vagy csónakokról van szó. Nem csoda, ha a giljakok többsége inkább oroszul kommunikál. Nyelvészek szerint a 80 nagy nyelv ehhez hasonló módon fenyegeti kihalással a világ 7 ezer nyelvének felét. Az arány nagyobb, mint a veszélyeztetett állat-, és növényfajoké. A kihalás folyamata egyre gyorsul: kéthetente örökre eltűnik egy nyelv. A globalizáció a túlélő nagyokat gazdagítja, miközben pusztítja a kicsiket.

Nyelvészek szerint minden két hétben kihal egy a Föld 7 ezer nyelve közül, amelyek fele már veszélyeztetettnek számít. A kihalás folyamata egyre gyorsul, ugyanis 80 nagy nyelvet - mint az angol, az orosz, vagy a kínai - beszél a Föld lakosságának 80 százaléka, míg a veszélyeztetett 3500 nyelven csak 0,2 százalék ért. A legtöbb veszélyeztetett nyelvet Észak-Ausztráliában, Dél-Amerika középső részén, Észak-Amerika felső, csendes-óceáni partvidékén, Oklahomában és az Egyesült Államok délnyugati részén és Kelet-Szibériában használják.

"A nyelvek kihalásának felgyorsulása példanélküli a történelemben" - mondta David Harrison, a When Languages Die című könyv szerzője a The Independentnek. Szerinte gyorsabb az állat-, és növényfajok kipusztulásánál. "A világ nyelveinek 40-50 százaléka számít veszélyeztetettnek, míg a növényeknél ez az arány 8, az emlősöknél 18 százalék" - tette hozzá. A nyelvészek szerint mindezt tetézi, hogy a nyelvek többnyire észrevétlenül múlnak ki, míg a pandák és a koalák esetleges kihalása komoly felháborodást, és veszteségérzetet váltana ki sokakban.

Gyerekek is gyilkolják a nyelvet

A nyelvek kihalásáért elsősorban a nemzetközi migráció és a globalizáció tehető felelőssé. Gazdasági okokból az emberek világszerte a városokba költöznek a falvakból és a kistelepülésekről, így felbomlik az eredeti nyelvi közösség. A munkahelyeken általában az éppen adott lingua franca használata az, ami kiszorítja a kisebb nyelvek használatát. A gyerekek szintén nagy szerepet játszanak a nyelvek kipusztulásában: egy kétnyelvű - például majául és spanyolul beszélő - gyerek hamar rájön, hogy jobb a spanyolt használni, mert az iskolában is azt használják, és a tévében is úgy beszélnek.

Egy nyelv kihalása a kulturális különbségek, árnyalatok, sőt kultúrákra jellemző egyedi tudás elvesztésével is járhat. Gyakran idézett - bár még gyakrabban cáfolt - példa, hogy az eszkimóknak sokféle szavuk van a hóra, vagy egyes afrikai nyelvekben hasonlóan változatos a szókincs a rizsre vonatkozóan. A szibériai todzhu nyelven külön szó van arra, ha legeltetés közben egy különösen szép, ötéves, kasztrált, meglovagolható rénszarvasra akarunk utalni. A nyelvi csemegék mellett azonban sokszor olyan tudás is elveszhet, amely más nyelveken nem áll rendelkezésre.

Lepkék, méhek, gyógyfüvek

Sokáig egyetlen fajtának hitték a szárnyain többnyire két csíkot viselő, élénk türkizkék foltú (Astraptes fulgerator) lepkét, de egy mexikói törzs, a közép-amerikai tzeltalok jobban tudták: nyelvükben különböző elnevezéssel illeték a lárvákat attól függően, hogy milyen terményt támadtak meg. Az európai biológusok a tzeltalkok nyelve alapján végül tíz különböző fajtát tudtak elkülöníteni az addig egységesnek hitt fajon belül.

A kallawayák a Titicaca-tó közelében termesztik gyógyfüveiket

Hasonló példa a brazíliai kayapo nyelv is, amelyet csak 4 ezren beszélnek. Ezen a nyelven 56 méhfajtát különböztetnek meg repülési mintájuk, vagy az általuk előállított méz minősége alapján. A bolíviai kallawaya nyelvű népcsoport pedig évszázadok óta gyógynövény-termesztéssel és gyógyítással foglalkozik. A több ezer gyógynövényt nemcsak lejegyezték, de a gyógyítók titkos nyelven - afféle nyelvi védjeggyel - adják át a tudást immár 500 éve, és így a nyelvük megőrzése nélkülözhetetlen a közösség gazdasági jólétéhez is. Ám a kallawayák a hétköznapi életben inkább a spanyolt és a kecsuát használják - írta a The New York Times.

Nyelvi rezervátum

A veszélyeztetett állatfajokat sokszor rezervátumokba szállítják, és ott próbálják meg a populációt növelni, majd visszatelepíteni eredeti lakóhelyeikre. Hasonlóan sziszifuszi munkát végez több szervezet a kihalóban lévő nyelvekkel is. Az amerikai Living Tongue Institute például több projekten is dolgozik. A kihalás szélén álló nyelveknél felveszik az élőbeszédet, mint például az ausztráliai amurdag nyelv esetében tették, amelyről korábban azt hitték, már kihalt, de találtak valakit, aki édesapjától maradt közel száz szót magnóra mondta.

A kalas vallásról úgy hiszik, az ókori görög istenhittel áll rokonságban

Néha jobb a helyzet, mint például a pakisztáni kalas nyelv esetében. A Hindukus völgyeiben beszélt kalas nyelv megőrzésére egy brit alapítvány, a Friends of Kalash indított programot, amelynek során igyekeztek megteremteni a kalas írásbeliségét, és azt megtanítani az ott élőknek, elsősorban a gyerekeknek, akik így ezen a nyelven tanulhatnak meg gondolkodni. A felnőttek körében pedig kalas nyelvű történeteket kezdtek összegyűjteni, aminek közösségépítő szerepe is volt.

Kínai dinkik

Míg azonban a kis nyelvek számára veszélyt, de legalábbis kihívást jelenthet a globalizáció, a nagyobb nyelvek egyre bővülnek a jelenségnek köszönhetően. A kínai hatóságok a múlt hónapban 171 új kifejezéssel bővítették a nemzeti nyelvi jegyzéket. Az új szavak között a lakástörlesztő részletek miatt nyomás alá került fiatalokra használatos jelzálogszolgák, és a románc, valamint a személyes szabadság fenntartása érdekében külön élő párokat jelölő fél-jegyespár is szerepel - jelentette az MTI.

A Túl a barátságon című filmnek köszönhetik a tuan pejt

A szótárba felvett új szavakat több mint 900 millió, gyakran használt szó és kifejezés két éven át tartó vizsgálata során határozták meg. A kutatás kimutatta, hogy a nyugati mozifilmek és az angol nyelvből származó kifejezések a nyelv minden területén jelen vannak. A kínai fiatalok társaságban például gyakran használják a tuan pej (duan bei) azaz brokeback kifejezést, amely tulajdonképpen a homoszexualitás eufemisztikus megnevezése. A szó eredetileg Ang Lee tajvani rendező Oscar-díjas, Brokeback Mountain (Túl a barátságon) című, meleg cowboyokról szóló filmjéből származik.

Azokat a városban élő párokat, amelyeknek mindkét tagja dolgozik és gyereket nem vállalnak, angolul double income no kids (dupla jövedelem gyerek nélkül), azaz dink, vagy dinki pároknak nevezik. Ebből származik, hogy a gyerek helyett kutyát vagy macskát nevelő párokat ting csung csia ting (ding chong jia ting), azaz "dinkik házikedvencekkel" névvel illetik a kínaiban.