Húsz évet kapott az 1991-es vukovári vérengzés miatt egy volt jugoszláv katonai parancsnok. Milan Mrksic az elsőfokú hágai ítélet szerint bűnrészes a vukovári kórházból elhurcolt közel kétszáz ember megölésében és megkínzásában. A per másodfokú vádlottja öt évet kapott, a harmadik vádlottat felmentették.

Húsz, ill. öt év szabadságvesztésre ítélték Hágában első fokon az egykori jugoszláv hadsereg két magas rangú parancsnokát a vukovári vérengzés miatt. Milan Mrksicet a város 1991-es ostromakor elkövetett emberölésben és kínzásban, Veselin Sljivancanint kínzásban találták bűnösnek. A harmadik vádlottat, Miroslav Radicot felmentették.

A horvát várost 1991 novemberében ostromolta meg és 18-án foglalta el a jugoszláv hadsereg, illetve a szerb félkatonai egységek, az úgynevezett területvédelmi erők. Az ostrom alatt legalább ezer helyi vesztette életét, és ötezren kerültek szerb fogságba.

A vád szerint a város elestét követő napokban a három vádlott irányította négyszáz nem szerb ember eltávolítását a vukovári kórházból. Az elhurcoltak közül háromszáz főt - köztük sebesülteket - a közeli Ovcara mezőgazdasági üzemhez szállítottak, ahol verték őket. November 20-án a szerb területvédelmi fegyveresek kisebb csoportokban máshova vitték a foglyokat, ahol a vád szerint legalább 264-et, a bírósági ítélet szerint bizonyíthatóan 194-et megöltek. A holttesteket buldózerrel tömegsírba temették.

A bíróság szerint Mrksicet bűnrészesség terheli. Az ostrom után ugyanis visszavonta a reguláris jugoszláv erőket, holott jól tudta, milyen sors vár az összegyűjtöttekre a szerb milicisták kezében. Sljivancanin az ítélet szerint csak arról tudott bizonyítottan, hogy kegyetlenül bántak az emberekkel, de ez ellen sem tett semmit.

A három vádlottat hét év bujkálás után fogták el, és 2002-ben, illetve 2003-ban kerültek a hágai Nemzetközi Törvényszék elé. A vukovári vérengzés ügyében 2005-ben már elítéltek 14 egykori szerb milicistát.