A verespataki aranybányaterv engedélyeztetésének elhúzódása, és Magyarország elutasító álláspontja miatt tüntetett Gyulafehérváron a kitermelési engedélyt kérvényező Rosia Monatan Gold Corporation (RMGC) kanadai-román vegyesvállalat kétszáz alkalmazottja.

A tiltakozók a Bányászat Jövője elnevezésű szakszervezet tagjaiként arra hívták fel a hatóságok figyelmét, hogy állás nélkül maradnak, ha nem valósulhat meg az RMGC által Romániában tervezett beruházás. A Rompres állami hírügynökség szerint a szakszervezetisek azt is szemére vetették Korodi Attila romániai környezetvédelmi miniszternek, hogy "a romániai magyarság és Magyarország érdekeiért küzd", s ezért függesztette fel a bányaprojekt engedélyeztetési folyamatát. Ioan Albu szakszervezeti vezető kijelentette: határozottan tiltakoznak amiatt is, hogy Magyarország ellenzi a beruházást.

A terv engedélyeztetési folyamatát azt követően függesztette fel a bukaresti környezetvédelmi tárca, hogy a Fehér megyei tanács egy harmadik városrendezési engedélyt is kibocsátott. Ez a dokumentum ugyanis ugyanazokat a műszaki adatokat tartalmazta, amelyek a korábbi engedélyben is szerepeltek, s amely kapcsán jogi eljárás folyik. A minisztérium álláspontja szerint csak azt követően folytatja a minisztérium vezetése alatt működő szakértői bizottság az RMGC környezeti hatástanulmányának a megvitatását, ha rendeződik a városrendezési engedély körüli peres ügy.

Az RMGC Európa legnagyobb külszíni bányáját szeretné létrehozni az erdélyi Érchegységben. A kanadai Gabriel Resources leányvállalataként az RMGC eddig 200 millió dollárt ruházott be Romániában Verespatak közelében a föld mélyében rejlő 323 tonna arany és 1600 tonna ezüst felszínre hozása érdekében. Romániában azonban mind az egyházak, mind a Román Tudományos Akadémia, mind a civil szervezetek ellenzik a ciántechnológiát felhasználni kívánó nagyszabású beruházást.