Ellenzéki politikusokat és jogászokat tartóztattak le vasárnap Pakisztánban, a rendkívüli állapot kihirdetésének másnapján. A hatóságok közölték, hogy elhalaszthatják a jövő januárra tervezett parlamenti választásokat. Helyszíni beszámolók szerint néhányan a parlament épülete előtt tüntettek, és újabb tiltakozások várhatók, melyekre a rendőrség is készül.

Helyszíni beszámolók szerint Iszlámábádban vasárnap reggel, a rendkívüli állapot kihirdetésének másnapján eleinte nyugalom volt. Később néhány tucat ember tüntetett a parlament épülete előtt, de a rendőrség feloszlatta a gyülekezést. A részvevők közül sokakat letartóztattak. A BBC tudósítója szerint a nap további részében újabb tüntetések várhatóak, a rendőrség pedig készül arra, hogy véget vessen minden nem engedélyezett tiltakozásnak. A katonaság lezárva tartja a parlament és a legfelsőbb bíróság épületének környékét.

Vasárnap szerte az országban történtek letartóztatások, a rendőrség azokat az ellenzéki politikusokat és jogászokat vette őrizetbe, akik annak idején zászlóvivői voltak a katonai uralom elleni kampánynak. Közöttük van Dzsavid Hasmi, Navaz Sarif, száműzetésben élő volt  pakisztáni kormányfő pártjának, a Pakisztáni Muzulmán Ligának jelenlegi elnöke és tíz párttársa. Hasmi azzal vádolta Musarrafot: megsértette a bírói hatalom függetlenségét annak érdekében, hogy "megőrizze saját törvénytelen hatalmát", de - tette hozzá - az elnök nem menekülhet az emberek felháborodása elől. Hasonló sorsra jutott hat jogász is, köztük Aszma Dzsehángir, a független Emberi Jogi Bizottság elnöke. Saukat Aziz pakisztáni miniszterelnök vasárnap azt mondta: 400-500 embert vettek őrizetbe megelőző intézkedés gyanánt. 
   
Az angol nyelven megjelenő vasárnapi lapok ugyancsak élesen bírálták az elnöki intézkedéseket. "Musarraf tábornok második puccsáról" és "statáriumról" írtak, azt vetették az elnök szemére: veszélybe sodorja az országot, hogy megtarthassa állását. A márciusi kormányellenes kampányban élen járó jogászmozgalom hétfőre országos sztrájkra szólította a pakisztániakat.

A pakisztáni miniszterelnök szerint a rendkívüli intézkedések addig maradnak érvényben, amíg szükség van rájuk, és megtörténhet, hogy egy évvel elhalaszthatják a parlamenti választást. Aziz hozzátette, hogy a kormány ugyanakkor elkötelezett a parlamenti választás megtartásában.

Pervez Musarraf pakisztáni elnök szombaton azzal indokolta a rendkívüli állapotot bejelentését, hogy szerinte veszélyben volt az ország. Az államfő szerint ugyanis Pakisztánban súlyos belső konfliktusok alakultak ki, a terrorizmus óriási méreteket öltött, miközben a legfelsőbb bíróság megbénította a kormány működését. Musarraf átmeneti időre felfüggesztette az alkotmányt is. Szombaton a legfelsőbb bíróság elnöke, és nyolc másik bíró visszautasította a rendkívüli állapot bevezetését, mire a bírókkal közölték: munkájára a továbbiakban nem tartanak igényt. Az intézkedés oka az lehet, hogy a testületnek kell döntenie arról, Musarrafot jogszerűen választották-e újra államfőnek, miközben továbbra is ő maradt a hadsereg főparancsnoka. A kormány új főbírót nevezett ki: az illető már le is tette az esküt.