A rendkívüli állapot bevezetése ellenére várhatóan mégiscsak lesznek parlamenti és tartományi válazstások januárban Pakisztánban. Hétfőn újabb ellenzéki tüntetések zajlottak az országban, a demonstrálókat a rendőrök gumiibottal verték. Pervez Musarraf elnök a szélsőségesek jelentette veszélyre hivatkozva vezetett be rendkívüli állapotot. Ellenfelei szerint csak egy számára kedvezőtlen legfelsőbb bírósági döntést próbál ezzel megúszni.

Várhatóan mégis megtartják januárban a törvényhozási és tartományi választásokat Pakisztánban. Ezt hétfői sajtóértekezletén jelentette beSaukat Aziz kormányfő.  A január közepi időpontot korábban, jóval a rendkívüli állapot szombati bevezetése előtt tűzték ki.  A hétfői bejelentésnek azért van jelentősége, mert vasárnap a miniszterelnök még lehetségesnek nevezte a választások egy évvel való elhalasztását.

Hétfői újabb ellenzéki tüntetések zajlottak. Az ellenzéki jogászok közül a BBC szerint több mint kétszázat vettek őrizetbe. A pakisztáni jogász-szervezetek háromnapos tiltakozásra és a bíróságok bojkottjára szólítottak fel a letartóztatások miatt. Nem kímélték a rendőrök a Dzsamaát-e-Iszlami muszlim ellenzéki párt tagjait sem. Mint a párt illetékesei közölték, több száz tagjukat vették őrizetbe hétfőre virradó éjjel a hatóságok. Ezt az állítást Tarik Azim tájékoztatási miniszter túlzónak nevezte.

Rendőrségi illeetékesek azonban hétfőn közölték, hogy mintegy 1500 embert, közöttük ügyvédeket, bírákat, politikai pártok vezetőit és aktivistáit vették őrizetbe vagy helyezték házi őrizetbe a szükségállapot szombati kihirdetése óta. Pandzsáb tartományban - amely a legnépesebb a négy pakisztáni tartomány közül - mintegy 700 embert, többségükben ügyvédeket vettek előzetes letartóztatásba, vagy helyeztek házi őrizetbe - közölte egy nevének elhallgatását kérő rendőrségi vezető. A dél-pakisztáni Szindh tartományban mintegy 500 ember jutott hasonló sorsra.

A jogászok három városban rendeztek demonstrációt, a rendkívüli állapot szombat esti bevezetése óta először: az ország gazdasági központjában, Karacsiban, az ottani felső bíróság épülete előtt, az ország északkeleti részében fekvő Lahoréban, valamint az Iszlámábádtól 15 kilométerre lévő Ravalpindiben. Szemtanúk szerint a rendőri egységek kegyetlenül ütötték a tiltakozókat.

Karacsiban gumibotokkal estek a jogászoknak, akik a tartományi legfőbb bíró otthona elé akartak vonulni, akit a hatóságok nem hagytak munkába menni: gyakorlatilag házi őrizetben vannak. Lahoréban könnygázzal oszlatták szét azt a körülbelül kétezer tüntetőt, akik a helyi felső bíróság előtt gyülekeztek. Ravalpindiben ugyancsak gumibotozás folyt.

A jogászok amiatt vonultak utcára, hogy Pervez Musarraf elnök szombaton rendkívüli állapotot vezetett be az országban a szélsőségesek jelentette veszélyre hivatkozva. Az intézkedés nyomán számos állampolgári jogot felfüggesztettek és korlátozták a sajtót. A nagyobb nézettségű pakisztáni hírtévéknek nem engedik, hogy sugározzák adásukat, ám a napilapok többsége dacol a kormányzat tiltásaival. A sötét tévécsatornák miatt rövid időre mág az a híresztelés is elterjedt, hogy magát Musarrafot is házi őrizetben tartják beosztottjai - ám ezt a kormányzat tagadta.

Az elnök kritikusai szerint a rendkívüli állapot bevezetése valójában arra irányul, hogy megelőzzön egy legfelsőbb bírósági végzést, amely nagy valószínűséggel kimondta volna, hogy Musarraf múlt hónapban történt megválasztása nem volt törvényes.

Szombaton a legfelsőbb bíróság elnöke, és nyolc másik bíró visszautasította a rendkívüli állapot bevezetését. Ezt követően közölték velük: munkájukra nem tartanak igényt. A testületnek kell döntenie arról, Musarrafot jogszerűen választották-e újra államfőnek, miközben ő maradt a hadsereg főparancsnoka. A kormány új főbírót nevezett ki.

A tiltakozók országos sztrájkra és további megmozdulásokra is felszólítottak hétfőre, ám a BBC iszlámábádi tudósítója szerint reggel alig lehetett mozgást látni az utcákon.

A fejlemények nem maradtak nemzetközi visszhang nélkül. Az Egyesült Államok bejelentette, hogy felülvizsgálja az együttműködést, és a Pakisztánnak szánt több milliárd dolláros segélyprogramot. Nagy-Britania is hasonló lépéseket fontolgat.