Gigászi sztrájkot szült az új és a vén Franciaország harca

Nyolc napig tartó káoszra számíthat Franciaország a kedden kezdődő sztrájkok miatt. A vasúti dolgozók határozatlan idejű munkabeszüntetésbe kezdenek, de sztrájkolni fognak a metró dolgozói, a diákok, a tanárok, az energiaszektor, a köztisztviselők, az opera és a színházi dolgozók, sőt a bírók is. A sztrájkhullámot a reformbuzgónak tartott Nicolas Sarkozy francia elnök eddigi legnagyobb eddigi próbatételének tekintik.

Komolyan megtépázhatja Nicolas Sarkozy francia elnök tekintélyét a kedden kezdődő nyolc napos - a vasúti dolgozók esetében pedig határozatlan idejű - sztrájk. A munkabeszüntetések középpontjában a nyugdíjelőjogok megnyirbálása áll.

A francia közalkalmazottak egyes csoportjai - szakmától függően - ugyanis 55 éves korban nyugdíjba mehetnek, szemben az általános előírással, amely 40 munkában eltöltött évhez köti a teljes nyugdíj kifizetését.

A nyugdíjkorhatár és a privilégiumok eltörlése miatti sztrájkok már 1995-ben is komoly konfliktust okoztak, akkor három hétre bénult meg Franciaország. Az októberben tartott egynapos sztrájk sikerén felbuzdulva a nyolc vasúti szakszervezetből hét határozatlan idejű munkabeszüntetésre szólított fel kedden 20 órától.

A párizsi metró alkalmazottai, és az energiaipari dolgozók szerdán csatlakoznak a sztrájkhoz. A vasúti sztrájk miatt várhatóan az országos, és a helyi vonatközlekedés is megbénulhat ezen a héten, és lehet, hogy még a jövő héten is - írja a The Independent.

A jövő keddre hirdetett közalkalmazotti, postai, és tanársztrájk csak tetézni fogja a káoszt. Ők fizetésemelésért, és a tervezett elbocsátások ellen tiltakoznak. A jövő hét második felében a bírók is sztrájkolni fognak egyes helyi bíróságok bezárása elleni tiltakozásul.

Felbátorodtak az októberi sztrájk után

A mérsékeltebb szakszervezeti vezetők szerint Sarkozy szándékosan kereste a konfrontációt, hogy megnyugtassa türelmetlen jobbközép híveit. Ugyanakkor a francia elnök igyekezett elkerülni, hogy a vita elégedetlenségi hullámmá váljon.

Sarkozy és Francois Fillion kormányfő afféle rossz zsaru-jó zsaru szerepet játszottak: míg Fillon hangoztatta, hogy nincs visszafordulás a nyugdíjprivilégiumok eltörlésében, addig Sarkozy igyekezett a megértő elnök szerepében tetszelegni.

Az októberi sztrájk alatt Párizs biciklire szállt

A The Independent párizsi tudósítója szerint a tiltakozók ugyan sokféle okból sztrájkolnak, de világosan látszik, hogy a munkabeszüntetés valójában két Franciaország harca: az egyik oldalon a konzervatív baloldal által jellemzett "vén-Franciaország", míg velük szemben Sarkozy, és az általa a tavaszi elnökválasztáson ígért energikus, "új-Franciaország" áll.