Akár visszaélésekre is lehetőséget adó összevisszaság jellemző a koszovói szavazónyilvántatró rendszerre, amelynek segítségével lebonyolítják a válkasztásokat a Szerbiától való elszakadásra törekvő tartományban. Eredmény két-három nap múlva várható.

Általános - a parlamentről, a helyhatóságokról és a települések polgármestereiről döntő - választások kezdődtek szombaton reggel Koszovóban. Mintegy másfél millió szavazásra jogosult adhatja le a voksát a függetlenségre törekvő, többségében albánok lakta dél-szerbiai tartományban. A szavazóhelyiségek elvben reggel héttől este hétig tartanak nyitva, de a gyakorlatban sok helyen tovább működnek majd.

Ennek az oka a területet nyolc éve felügyelő ENSZ-közigazgatás, az UNMIK által alkotott, szinte felfoghatatlanul bonyolult választási rendszer. Előzetes mérések szerint átlagosan 9 perc kell ahhoz, hogy egy választó végezzen mind a három szavazólappal, ám aki nem készült fel eléggé, és a szavazókörben akar tájékozódni arról, hogy mit is kell vagy szabad tennie, annak akár negyed órája is rámehet.

Hogy Koszovóban ki a választó, az külön kérdés. Egyrészt nincs általánosan érvényes lakossági nyilvántartás, és  nyolc különböző okmány - köztük fénykép nélküli - is számításba jöhet a személyazonosság igazolásakor. Másrészt a választásra jogosultakról készített listák bevallottan pontatlanok.

A koszovói lakosság 95 százalékos többségét alkotó albánok rendszerint hivatalos procedúra, például hatóságnak szóló bejelentés nélkül temetnek. Ennek következtében nagyon sok rég meghalt ember is szerepel a választói névjegyzékekben. Ám aki él, s az előírások szerint szavazhat, annak a neve nem biztos, hogy szerepel a listán.

Mintegy másfél millió jogosult adhatja le így a voksát, hogy a helyhatóságokon és polgármestereken kívül megválassza a 120 tagú parlamentet. Ennek - nemzetközi előírások miatt - 10 tagja kötelezően szerb, 10 más nemzeti kisebbséghez tartozó lesz, s 100 kerül ki a lakosság döntő többségét alkotó albánok közül.

A megmérettetésben részt vevő 25 választási listából 14 a nemzeti kisebbségeket képviselő pártoké. A 11 albán párt közül előzetes felmérések szerint hatnak van esélye bekerülni a parlamentbe, és a küzdelem alapvetően az eddigi kormánypárt, a néhai Ibrahim Rugova elnök örökségét ápoló Koszovói Demokratikus Szövetség (LDK) és a gerillavezérből lett politikus, Hasim Thaqi által vezetett Koszovói Demokratikus Párt (PDK) között dől el.

Hogy mikorra, azt csak találgatni lehet. A választások lebonyolításáért felelős nemzetközi megbízottak szerint a szombat esti urnazárás után két-három nappal születhet meg az előzetes eredmény, amely többszöri ellenőrzés után a hónap végére válik majd véglegessé.