Lehallgatták a brit Munkáspárt egyik muszlim képviselőjét

2008.02.03. 13:34

A Scotland Yard munkatársai lehallgatták a Munkáspárt egyik, muszlim képviselőjének két beszélgetését. A brit belügyminiszter vizsgálatot rendelt el az ügyben. Nagy-Britanniában állítólag több, mint negyven éve nem hallgattak le egy parlamenti képviselőt sem - írja a The Sunday Times.

A brit rendőrség lehallgatta a Munkáspárt egyik muszlim képviselőjét - írja a The Sunday Times. Az ügyben azonnali vizsgálat indult. Az angol lap szerint a londoni rendőrség terrorellenes ügyosztálya - amelynek hatásköre az egész országra kiterjed - rögzítette Szádik Khán alsóházi képviselő és egy szintén muszlim, az Egyesült Államokban körözött férfi két beszélgetését.

Khán még 2005-ben és 2006-ban kereste fel Babar Ahmadot, akivel állítólag kényes jogi és személyes jellegű témákat beszélt meg. A Scotland Yard a brit lap szerint ezt a két megbeszélést vette fel titokban. Ahmad évek óta vizsgálati fogságban ül, mert - jóllehet Nagy-Britanniában nem emeltek ellene vádat - az amerikai hatóságok kiadatását kérték.
   
Az amerikaiak azzal gyanusítják, hogy a 90-es évek végén tálib és csecsen terroristáknak gyűjtött adományokat az interneten. A The Sunday Times szerint a két lehallgatott beszélgetés a börtön közösségi termében zajlott le. A foglyok asztaloknál fogadhatják látogatóikat, ahol tömör fából készült panelek választják el egymástól a beszélgetőket. A beszámoló szerint azonban legalább hat ilyen elválasztó elemben üregeket alakítottak ki lehallgató készülékek számára, hogy a beszélgetéseket egy közeli irodában rögíteni tuják.

Vizsgálatot rendeltek el

Jack Straw igazságügy-miniszter vasárnap vizsgálatot rendelt el, és közleményben leszögezte: jóllehet az adott ügy részleteit hivatalosan még nem ismeri, teljességgel elfogadhatatlannak tartja alsóházi képviselők beszélgetéseinek rendőrségi lehallgatását. Khán örömmel fogadta a miniszter gyors reakcióját - írja a BBC.

Ha a lehallgatás ténye bebizonyosodik, az több mint negyven éve a legsúlyosabb ilyen jellegű rendőrségi botrány lenne Nagy-Britanniában. Az akkori munkáspárti kormányfő után elnevezett, és 1966-ban elfogadott Wilson-doktrina ugyanis tiltja a választott parlamenti képviselők és a kormánytagok beszélgetéseinek titkosszolgálati megfigyelését.

Khán, aki a gyanúsított gyermekkori barátja, évekig harcolt a férfi szabadon bocsátásáért. A képviselő az ügyben találkozott a brit belügyminiszterrel, akinek egy 18 ezer aláírással ellátott, Ahmad szabadon engedését követelő petíciót is átadott.

KAPCSOLÓDÓ CIKK