Hosszúra nyúlt, botrányokkal tarkított elnökválasztási folyamat után a cseh törvényhozás Václav Klaus hivatalban lévő államfőt választotta köztársasági elnökké. A megismételt választás harmadik körében is csak egy szavazat döntött. Az eredményt sikerként könyvelhetik el a kormányon lévő lévő polgári demokraták, de a csehek többsége a cirkusz helyett jobban szeretne közvetlen elnökválasztást.

Csak a harmadik fordulóban sikerült megválasztani a köztársasági elnököt Csehországban. A parlament alsó- és felsőháza együttes ülésén Václav Klaus hivatalban lévő államfőt a kormányzó Polgári Demokrata Párt jelöltjét erősítette meg posztján, Jan Svejnar cseh-amerikai liberális közgazdásszal szemben, akit a kormányzó zöldek és az ellenzéki szociáldemokraták jelöltek.

Az első két fordulóban a két ház külön szavazott. Svejnar a képviselőházban, Klaus a szenátusban szerzett többséget. A harmadik fordulóban a két ház együttes ülésen, nyílt szavazáson döntött: Klaus 142, Svejnar 141 szavazatot kapott. A Polgári Demokratikus Párt ugyan azt kérte, hogy a választás legyen titkos, de - csakúgy mint egy héttel korábban - a javaslattal egyedül maradt.

A cseh törvényhozás először február 9-én kísérelt meg államfőt választani, de nem járt sikerrel, mert a kommunista képviselők nem vettek részt a szavazásban. Az ellenzéki párt kimondott célja az volt, hogy elérje az elnökválasztás megismétlését, és ez sikerült is neki. A megismételt választáson a kommunisták saját jelöltet állítottak Jana Bobosíková európai parlamenti képviselő személyében, aki azonban nem sokkal a választás megkezdése előtt bejelentette: mivel nincs esélye a sikerre, visszalép. A kommunisták ezután Svejnart támogatták.

A kormányzó polgári demokraták és Mirek Topolánek miniszterelnök számára különösen fájó, hogy a koalíciós partner, a Zöldek Pártja is az ellenzéki jelöltet támogatta. Sőt, Martin Bursík, a zöldek elnöke rendkívül élesen bírálta Václav Klaust. A kereszténydemokraták megosztottak voltak, miközben mindkét fél azzal vádolta a másikat, hogy nemtelen módszerekkel igyekszik nyomást gyakorolni a képviselőkre.

Forrás: MTI/EPA

Valószínűleg a hosszúra nyúlt, botrányoktól terhes elnökválasztási folyamatnak is köszönhető, hogy - a CVVM közvélemény-kutató felmérése szerint - a csehek 64 százaléka úgy véli, jobb lenne, ha az elnököt közvetlenül választanák, és csak 18 százalék támogatja a jelenlegi rendszert.