Szűzföldeket falnak az ökogyarmatosítók

2008.02.19. 8:15

Pár ezer forintért vehet bárki hektárnyi erdőket Indiában vagy pampát Patagóniában. A remek üzletet az emisszió-kereskedelemmel foglalkozó cégek gerjesztik. Az ilyen társaságoknál például az autózással, repüléssel megtermelt, a légkört károsító szén-dioxid-kibocsátásunkat tudjuk megváltani úgy, hogy a pénzünkből környezetvédelmi beruházásokat támogatnak. Sokan kritikusak, búcsúcédulázást, ökogyarmatosítást emlegetnek, a virágzó iparág ugyanis kitermelte a maga élősködőit. Az emisszió-kereskedelemmel foglalkozó egyik első magyar cég vezetője szerint azonban a vállakozások többsége így is jót tesz a klímának és ez még csak az első lépés.

Akar indiai mangrovemocsarat ajándékozni? Kevesebb mint tízezer forintért akár ezt is megteheti, ha lelkifurdalása van azért, mert sokat autózik, vagy környezettudatos és szeme előtt tartja a klímaváltozás jelentette kockázatokat, és Nagy-Britanniában él. Még egy szelet organikus módszerrel készült csokit is kap mellé. Sőt, ha nem tetszik a mocsár, vehet "elefántfolyosót" - elefántok vándorlási útvonalául szolgáló erdősávot - Indiában, vagy pampát Patagóniában. 2000 négyzetméter alig 9000 forintnak megfelelő fontba kerül a brit World Land Trustnál.

"Holdanként óvja meg a jövőnek a különösen veszélyeztetett földsávokat" - hirdeti magát a híres természetfilmes, David Attenborough szavaival, a magántulajdonban lévő környezetvédelmi szervezet, amely már összesen 350 ezer holdnyi veszélyeztetettnek számító területet vásárolt fel a fejlődő országokban a környezet védelmének és a klímaváltozás megakadályozásának nemes céljával.

Új iparág

Nyugat-Európában komoly iparággá nőtte ki magát a klímaváltozás megakadályozását, lassítását célzó emisszió-kereskedelem, amelynek lényege, hogy az éghajlatváltozásért leginkább felelősnek tartott szén-dioxid-kibocsátásért cserébe kibocsátás-csökkentő környezetvédelmi beruházásokat támogatnak környezettudatos államok, cégek vagy állampolgárok.

Norvégia például tavaly úgy határozott, hogy évente 3 milliárd norvég koronát fordít a fejlődő országokban folyó erdőpusztítás megakadályozására. A British Airwaysnél pedig úgy vehetünk repülőjegyet, hogy az utazás alatt kibocsátott szén-dioxid ránk eső részéért cserébe pluszpénzt fizetünk, amiből aztán környezetbarát beruházásokat támogatnak. Honlapja szerint két vízerőműépítést - egyet Brazíliában egyet Kínában -, illetve egy kínai szélfarmot támogat a társaság ezekből a pénzekből. Ha nem utazunk, de valamit azért akarunk tenni a környezetpusztítás ellen, százával válogathatunk az interneten olyan vállalkozások között, amelyeknél pár négyzetcentiméterestől több ezer négyzetméteres területekig vehetünk egzotikus erdőt, mezőt, hegyvidéket, hogy megmentsük a kivágástól, a bányászati feltárástól, vagy általánosan azért, hogy lassítsunk a klímaváltozás ütemén - egyelőre erlősorban külföldi honlapokon.

Itthon is

Ilyen emisszó-kereskedelmi szolgáltatás azonban már itthon is elérhető. A cégek irodáinak fűtése, az általuk használt gépjárművek és munkatárasaik által igénybe vett repülőgéputak révén kibocsátott szén-dioxidot egy 2005-ös ENSZ-ajánlás alapján összesítik, aztán felkínálják, milyen lehetőségeik vannak az ellentételezésre - mondta az [origo]-nak  Kalovits Judit, a nemzetközi trendet itthon először meglovagoló Offset Kft. munkatársa.

Kalovits szerint a felmérést követően az adott társaság az ENSZ és más nemzetközi szervezetek által akkreditált környezetbarát, akár saját profiljába is illő projektek közül válogathat, hogy melyiket támogassa. Beszállhat szélfarmokba, erdőültetésbe, lábbal hajtott vízszivattyúk telepítésébe vagy éppen hatékonyabb és tisztább üzemű tűzhelyek elterjesztését célzó fejlesztésbe a fejődő országokban. Van, akit a viszonylag könnyen kommunikálható faültetés érdekel, de volt olyan társaság Kalovits szerint, amely egy déltengeri szigeten a kókuszrost környezetbarát feldolgozását célzó beruházásba szállt be.

Egy kis-közepes méretű hazai cég kibocsátása évi 300 tonnától indul, az ellentételezési költség - a kiválasztott zöld beruházás minőségétől függően - 7-10 dollár (1200-1800 forint) lehet tonnánként. Az a cég, amely felméreti magát a társasággal, és kiváltja a kibocsátását, megkapja a ZERO minősítést, amellyel igazolhatja, hogy ellentételezte az általa a légkörbe engedett szén-dioxid mennyiségét. Ezen, a védjegy keretein belül ajánlásokat kapnak az energiafogyasztás mérséklésére, de kérhetnek energia-takarékossági felmérést is. Ezzel, Kalovits szerint átlagosan 20-30 százalékos energia-megtakarítást lehet elérni.

Az emisszió-kereskedelmet azonban sokan kritizálják. Van, aki egyenesen a középkorban elterjedt búcsúcédula-árusításhoz hasonlítja a rendszert, amikor az emberek pénzért váltották meg bűneiket, ahelyett, hogy egyszerűen erényes életet éltek volna. Mások néhány látványosan lebőgött emisszió-kereskedő cég példáját emlegetik, például az Oscar-díj szervezőinek szén-dioxid-kibocsátását tavaly kiváltó TerraPass Inc. esetét. A cég a befolyt pénzből egy metán-mentesítő beruházásnál vásárolta le a kibocsátás ellenértékét, ahol egy hatalmas szeméttárolóban keletkező, a légkörre a szén-dioxidnál jóval veszélyesebb metánt gyűjtötték be és égették el - csakhogy éppen szén-dioxiddá.

Ökogyarmatosítás vagy befektetés a jövőbe?

Sokan - főleg a helyiek - nem nézik jó szemmel a környezetvédelembe saját szakállukra beszálló vagyonos magánemberek, vagy magántársaságok hatalmas környezetvédelmi célú ingatlanvásárlásait. A The Guardian közelmúltbeli összesítéséből kiderül, hogy például csak Patagóniában - Chilében és Argentínában - 300 gazdag amerikai vásárolta fel a legtávolabbi és leglátványosabb területeket, holdanként alig 10 ezer forintnyi összegért. Ezt a jelenséget nevezik ökogyarmatosításnak.

A legnagyobb területeket Douglas és Kris Tompkins a Patagonia és North Face ruhamárkák alapítói vették meg. Szomszédságukban a CNN-alapító Ted Turner - aki 2 millió holdjával a legnagyobb argentínai földbirtokossá lett -, a magyar származású üzletember Soros György, a divatvállalkozó Benetton-testvérek, Sharon Stone vagy épp Cristopher Lambert birtokai állnak, akik azt mondják, a jövőbe fektetnek be ezzel. Turnert egyenesen azzal vádolták meg Argentínában, hogy szándékosan vásárolta fel a világ leghatalmasabb földalatti vízkészleteivel rendelkező térségeket, hogy megszerezze a víz feletti ellenőrzést, amit ő maga tagad, és azt ígéri, környezetbarát gazdálkodást folytat majd. Van azonban olyan környezetvédelmi magánbefektető, amivel valóban vannak gondok.

Forrás: Getty Images
Kioto csak az első lépés

Egy norvég cég afrikai országokban vásárolt fel területeket, ahol fákat ültetett (eukaliptuszt és fenyőt), de kiderült, hogy öt helyi közösséget elzavartak földjeikről, és túl olcsó bérleti díjat fizetnek. Ugandában egy holland társaságról derült ki, hogy az általa lízingbe vett nemzeti park területéről - ahol jelentős fatelepítéseket hajtott végre - gyakorlatilag kitiltotta a helyieket, a parkőrök kegyetlen módszerekkel lépnek fel a tüzifáért az erdőkbe merészkedő helyi lakosokkal szemben, a World Rainforest Movement 2006-os jelentése szerint. 

Csak az első lépés

Sokan azzal támadják az emisszió-kereskedelmet, hogy a gazdag országok csak azért fizetnek a szegényeknek, hogy maguk tovább szennyezhessenek. Kalovits Judit szerint sem jó megoldás ez, ám a kiotói megállapodás csak az első lépés, és már ez is valami, bár nélkülözhetetlen a többi lépés is - ismeri el a környezetvédelmi szakember. A kiotói szerződésben meghatározott vállalások önbevalláson alapulnak, gyakorlatilag mindenki saját maga mondta meg az akkori kibocsátási szintjét. Magyarország - sok más országgal szemben - "komoly laufot" hagyott magának, így könnyen árulhat kibocsátási kvótákat Japánnak. El kell viszont választani a Kioto által szabályozott és az ez alól kieső kibocsátásokat. A globális kibocsátások jelentős része ugyanis nem szabályozott.

Kalovits szerint azonban ők maguk is hozzá tudnak tenni a klímaváltozás elleni harchoz a ZERO-rendszerrel. Azt Kalovits is elismerte, hogy vannak szélsőséges példák, és komoly érdekellentét állhat fent egy globális kílmaváltozást szeme előtt tartó, jelentős esőerdő-területet felvásároló befektető, és egy megélhetése érdekében, az erdő helyén inkább szóját termelő helyi között, de szerinte az ENSZ által akkreditált projektek igyekeznek összehangolni a helyi és a globális érdekeket.

A hasonló kezdeményezésekkel szemben felmerülő kétségekkel kapcsolatban azt mondta, "nem lehet úgy elkezdeni, hogy az ember pesszimista". Szerinte az offset-projektek többnyire nem vitatottak, mert mind a természetnek, mind a helyieknek jót tesznek. A legfontosabb a globális szén-dioxid-mennyiség csökkentése - és az egyénnek ehhez épp úgy köze van, mint a szabályozáson keresztül az államoknak - mondta Kalovits az [origo]-nak.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK