Hezitálás keseríti a merész koszovóiak örömét

2008.02.20. 14:21

Az EU-t megosztotta, a befolyásos államok többségét hezitálásra kényszerítette a vasárnap önkényesen kikiáltott koszovói önállóság. Pedig a pristinai politikusok soha nem látott akcióval próbálják kikényszeríteni önállóságukat: korábban nem volt arra példa, hogy egy állam egy részének lakossága önrendelkezési jogára hivatkozva, előzetes megállapodás nélkül fordított volna hátat az anyaországnak. Koszovó nem lehet nyugodt, ha lesz olyan állam, amelyik nem ismeri el, akkor felemás marad függetlensége.

Vasárnap délután Koszovó egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. A döntésre hónapok óta számítani lehetett, ám néhány ország kivételével szinte mindenki bénultan reagált a helyzetre.

"Egy állam megalakulását nem lehet jogilag szabályozni" - mondta Valki László nemzetközi jogász, aki szerint a koszovói albánok önrendelkezési joga felülírta a szerb területi integritást. Korábban pedig olyen eset még nem fordult elő, hogy egy már meglévő államból ilyen módon szakadjon ki egy terület. Valki azt is elmondta, hogy megfelelő elismerés nélkül egy államnak sincs létjogosultsága. Hiába kiáltották ki Ciprus északi részén a ciprusi török köztársaságot, Törökországon kívül ezt senki sem ismerte el, így hivatalosan csak egy ciprusi állam létezik. Ez pedig komoly problémákat ígér Koszovónak.

Lassan kapcsoltak

Elsőként az Egyesült Államok ismerte el a koszovói függetlenséget. Condoleezza Rice külügyminiszter közleményében üdvözölte az új állam megalakulását, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy Koszovó esete egyedi, és nem teremthet precedenst mások számára. Ráadásul az ügyben elsőként megszólaló George Bush amerikai elnök eredetileg csak nyugtázta a függetlenséget.

Hiába kapcsolt azonban az USA, Rice rögtön jelezte azt is: Koszovó sorsát csak az ENSZ különmegbízottja, Martti Ahtrisaari által kidolgozott terv alapján tudják elképzelni, amivel kapcsolatban hetekig tartó egyeztetéseken sem sikerült megegyezésre bírni a szerb és koszovói tárgyalókat. A terv szerint Koszovó nem egyesülhet Albániával, nemzetközi megfigyelők segítségével irányítják, korlátozott számú hadsereget tarthat fent és a legmesszebbmenőkig biztosítja az országban élő kisebbségek - főként szerbek - jogait.

Hiába tárgyaltak viszont hétfőn az EU külügyminiszterei a koszovói függetlenségről, nem sikerült közös álláspontot kialakítaniuk, így elmaradt a Koszovóval foglalkozó közös euróai nyilatkozat is. A tagországok maguk döntik el, hogy elismerik-e Koszovót.

Az Egyesült Államok után hétfőn este Nagy-Britannia és Franciaország is elismerte a koszovói függetlenséget. Ausztria kedden, Németország szerdán jelentette be, hogy elismeri Koszovót. Az olaszok a parlamenttel szavaztatnak. A svéd külügyminiszter hétfői optimista nyilatkozata - amely szerint a 27 tagállam közül egy kivételével az összes elismeri a megalakuló Koszovót - már nem tűnik egyértelműnek.

Nem mindenkinek tetszik

Románia mondott először nemet Koszovóra. A törvényhozó testület két házának együttes ülésén 357 szavazattal 27 ellenében elfogadták azt a hivatalos nyilatkozatot, amely megerősíti Románia elutasító álláspontját a koszovói függetlenséggel kapcsolatban. A romániai magyar politikusok ezzel szemben egytől egyig üdvözölték az önálló Koszovó létrejöttét.

Spanyolországban elsősorban attól félnek, hogy Madrid helyeslő válasza esetén újabb baszk vagy katalán szeparatista hullám veheti kezdetét, ezért Miguel Ángel Moratinos spanyol külügyminiszter közölte, hogy a függetlenség egyoldalú kikiáltásának nincs nemzetközi jogi alapja. A spanyolok az ENSZ határozatához kötik az új állam függetlenségének elismerését. A szlovákok szerint a koszovói függetlenség egyértelmű precedens lehet a jövőre nézve, ezért elzárkóztak Koszovó függetlenségének elismerésétől.

Oroszország pedig keményen kiállt a csonkolás előtt álló Szerbia mellett és már vasárnap felszólította az ENSZ helyi központját, hogy nyilvánítsa semmissé a függetlenségi nyilatkozatot. A szerbek pedig válaszul az USA és Nagy-Britannia lépésére visszahívták washingtoni és londoni nagyköveteiket.

Felemásan is alakulhat

Egy állam háromféleképpen jöhet létre. Az első esetben fegyveres harcok árán önmaga vívja ki függetlenségét, mint Algéria, amely a francia gyarmatosítók elleni küzdelem után, 1962-ben lett önálló. Egyes államok politikai szétválás következtében jöttek létre. Ilyen volt Banglades esete, amely 1971-ben - indiai segítséggel - vált ki Pakisztánból. A legbékésebb azonban Eritreia megalakulása volt, amely 1993-ban szakadt el Etiópiától. A közép-afrikai államot ENSZ közvetítéssel, közös megegyezés alapján hozták létre.

Valki László szerint, aki el akarja, az el fogja ismerni Koszovó önállóságát. A folyamat azonban minden ország saját gyakorlata alapján történik. Azok az államok amelyek nem ismerik el Koszovót, semmilyen kapcsolatot nem tartanak fent vele. Nem lesz diplomáciai külképviseletük (azt egy harmadik ország konzulátusa látja el), nem ismerik el a koszovói törvényeket és mivel nem ismerik el az útlevelük, nem engedik be az új ország állampolgárait sem területükre.

KAPCSOLÓDÓ CIKK