EU-csúcsra készülnek a külügyminiszterek

Az Európai Unió március 13-14-én tartandó csúcstalálkozóját készítik elő hétfőn az uniós külügyminiszterek Brüsszelben. A csúcson három témában kívánnak közös megállapításokra jutni a tagországok: a munkahelyteremtést és fenntartható gazdasági növekedést előirányzó lisszaboni stratégia 2008-2010-re szóló időszakának teendőiről, az unió integrált klímaváltozási és energiapolitikájáról, valamint a pénzügyi piacok stabilitásának kérdéséről. E témákban a külügyminiszterek hétfőn egyeztetik elképzeléseiket.

A lisszaboni stratégia vonatkozásában a hangsúlyt a reformok megvalósítására helyezik, megfogalmazva az unió növekedési és munkahelyteremtési prioritásait. Kiemelt prioritás például a tudásba és innovációba való befektetés követelménye, illetve a kis- és középvállalkozások üzleti lehetőségeinek javítása.

A klímaváltozással és az energiával kapcsolatos uniós politika egységes szemléletűvé tételével az EU globális éllovas kíván lenni az éghajlatváltozás elleni küzdelemben. A csúcstalálkozón egyébként e második témakörhöz kapcsolódóan az állam-, illetve kormányfők megvitatják majd Javier Solanának, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselőjének az előterjesztését is arról, miként gyakorol hatást az éghajlatváltozás a nemzetközi biztonságra és stabilitásra. A pénzpiacok stabilitásának előmozdítása érdekében az unió meg kívánja fogalmazni az átláthatóság növelésének fontosságát. Szó lesz ezzel összefüggésben az intenzív befektetőként fellépő, külföldi állami tulajdonú vagyonalapok kérdéséről is.

Szintén a miniszteri tanácskozás napirendjén szerepel a Világkereskedelmi Szervezettel (WTO) kapcsolatos tárgyalások ügye. Előzetes értesülések szerint le kívánják szögezni, hogy az unió csak kiegyensúlyozott, illetve minden területre - mezőgazdasági és nem mezőgazdasági termékekre, valamint a szolgáltatásokra is - kiterjedő liberalizációs megállapodás létrejöttét tudja elfogadni.

Az unió külügyminiszterei hétfőn véleményt cserélnek a Nyugat-Balkánról, az annapolisi konferencia óta semmi előrelépést felmutatni nem képes közel-keleti helyzetről, a választásokra készülő Zimbabwéról és Grúziáról, valamint az atomprogramja miatt újabb ENSZ biztonsági tanácsi határozattal sújtott Iránról. Vita nélkül állást foglalnak a pakisztáni demokrácia, valamint az afgán nép támogatása mellett.

Ami a Nyugat-Balkánt illeti, a miniszterek nyugtázni fogják, hogy a bosznia-hercegovinai békemegállapodás betartásán őrködő tanács irányító testülete határozatlan időre - a szükséges célok és feltételek teljesüléséig - meghosszabbította az ottani főképviselő mandátumát.

Az unió megítélése szerint Bosznia-Hercegovina haladást ért el az EU-val aláírandó stabilizációs és társulási megállapodás irányában. Az Európai Unió külügyminiszterei üdvözölni fogják azt is, hogy - a balkáni együttműködés fejlődésének jeleként - a délkelet-európai stabilitási paktum helyét átvette a Szófiában megalakult Regionális Együttműködési Tanács.

Koszovó ügyében - diplomáciai források szerint - nem várható újabb közös állásfoglalás. A függetlenség kikiáltása óta több EU-ország elismerte Koszovót, egyes tagországok pedig közölték, hogy nem kívánják elismerni. Az uniót brüsszeli diplomaták szerint mindenesetre aggasztja, hogy Koszovó szerbek lakta északi részén az EU rendőri-igazságügyi missziója, az EULEX még nem tudta megvetni a lábát, a szerbek az általuk "kisebbik rossznak" tekintett ENSZ-misszióval hajlandóak csak együttműködni.