Megkezdődött Gotovina pere Hágában

2008.03.11. 11:41

A hágai nemzetközi bíróság kedden megkezdte három, háborús bűncselekményekkel és emberiség ellen elkövetett bűnökkel vádolt horvát tábornok perét. A vádlottak mindent tagadtak. A horvátok élő egyenesben nézik nemzeti hősként tisztelt katonáik közel egy évig tartó perét - írja a BBC.

A hágai nemzetközi bíróság kedden megkezdte három volt horvát tábornok büntetőperének tárgyalását - írja a BBC. A vádak szerint Ante Gotovina, Ivan Cermak és Mladen Markac háborús bűnök és emberiség ellen elkövetett bűntettek miatt áll bíróság elé. A három horvát katonai vezetőnek az ország keleti részén - Krajinában - élő szerb kisebbség ellen elkövetett atrocitások miatt kell felelniük. A tábornokok tagadták a vádakat. A vádirat már 2001-ben elkészült, a most kezdődő tárgyalás azonban akár egy évig is elhúzódhat.

A bíróság szerint a katonai vezetők irányították azt az 1995-ös, "Vihar hadművelet" elnevezésű akciót, amelynek során etnikai tisztogatások történtek, és emiatt közel 200 ezer szerbnek kellett elhagynia otthonát. Gotovinát 150 szerb lemészárlásával, civilek elleni erőszakoskodással és ezrek deportálásával vádolják.

A BBC tudósítója szerint Gotovinát a nemzetközi törvényszék nagyon kereste, ellene 2001-ben adtak ki körözést. A férfi négy évig bujkált a hatóságok elől, és 2005-ben a Kanári-szigeteken tartóztatták le.

Hősként tisztelték

A tábornokot hazájában nemzeti hősként tisztelik sokan, letartóztatását követően egész Horvátországban tüntettek szabadon bocsátásáért. A BBC úgy tudja, hogy a horvát nemzeti tévétársaság élőben közvetíti az egész pert. A per során közel 130 tanút hallgatnak ki.

Gotovina ügyvédje szerint ügyfele volt az, aki véget vetett a boszniai háborúnak, és ugyancsak ő szállt először harcba Slobodan Milosevic volt szerb diktátor rezsimje ellen. "Épp ezért nem tekinthető háborús bűnösnek" - állítja az ügyvéd, aki szerint Gotovina büntetés helyett elismerést érdemelne.

Forrás: EPA
A vádlottak: Gotovina, Makrac, Cermak

Horvátország sok bírálatot kapott - többek között az Európai Uniótól -, mert vonakodott kiadni a háborús bűncselekményekkel vádolt volt katonai parancsnokokat. Az EU az uniós integráció első feltételeként épp ezért a volt háborús bűnösök kiadatását követelte a volt jugoszláv tagállamoktól. A fontosabb körözött személyek közül Radovan Karadzic volt boszniai szerb vezető és Ratko Mladic szerb tábornok van még szökésben, akiket közel másfél évtizede keresnek a nemzetközi hatóságok.

KAPCSOLÓDÓ CIKK