Évtizedek óta Damoklész kardjaként lebeg egy hatalmas víztározó építése egy gazdag történelmi múltú déleket-törökországi városka fölött. A festői Hasankeyf 200 másik településsel együtt 2013-ra hullámsírba merülhet. A török kormány szerint a víztározó munkahelyeket teremt, és gazdasági fellendülést hoz a térségbe, az ellenzők viszont a kulturális örökség beáldozásáról, és az etnikai feszültség fokozásáról beszélnek. A beruházással kapcsolatban kurdok tízezreit telepítenék ki otthonaikból.

Pár éven belül méteres víz lephet el egy több ezer éve lakott települést Délkelet-Törökországban. A Tigris (Törökországban Dicle) mellett egy sziklára épült festői Hasankeyf 2013 után várhatóan egy hatalmas víztározó hullámai közé süllyed. Az Ilisu víztározóval, illetve a Güney Anadolu Projesi (GAP - Dél-Anatóliai Projekt) részeként tervezett több más hasonló létesítménnyel a térség gazdasági életét kívánja fejleszteni a török kormány. A GAP keretében összesen 22 nagyobb víztározót, 19 vízerőművet, illetve kiterjedt öntözőrendszert építenek - vagy már építettek fel - a térségben.

Ezek egyike az Ilisu, amelynek megvalósulása öntözött földeket, a megújuló energiaforrások arányának javulását, a térség és ágrólszakadt lakóinak gazdasági fellendülését hozza - a kormány szerint. A beruházás kritikusai azonban azt állítják, sokezer éves kulturális örökséget, illetve tízezrek megszokott életét áldozzák fel alig 50-60 évre elegendő energiáért cserébe.

A kritikusok elsősorban a legalább 7000 éves múltra visszatekintő Hasankeyfet emlegetik. A Tigris egyik régi fontos átkelőhelyén, festői környezetben fekvő település már az asszírok idején is virágzott. A városka sziklára felkapaszkodó utcái, barlanglakásai és környéke római, bizánci, artukída, ajjubída és oszmán emlékeket őriznek. Nem kizárt, hogy a Tigrisen itt átívelő - ma már csak romjaiban álló - kilencszáz éves hídon kelt át Marco Polo Kína felé tartva.

50-80 ezer embernek is mennie kell

A régi híd impozáns pilléreit és néhány más régészeti emléket egy, a tározó partjára tervezett történelmi parkba kívánnak áthelyezni, ám sokak szerint a homokkőből készült hídromok nem bírják majd ki a költöztetést.

Fotó: Virágvölgyi István [origo]
Galériáért kattintson a képre!

A víz azonban nem csak Hasankeyfet öntené el, az Ilisu ugyanis 300 négyzetkilométeres kiterjedésével Törökország második legnagyobb víztározója lenne. Ehhez ki kell telepíteni 200 falut és a bennük lakó - különböző becslések szerint - 50-80 ezer embert, akik elvesztik termőföldjeiket, legelőiket. Ehhez képest a kormány 4000 új munkahelyet ígér. Az Ilisut a kritikusok előszeretettel emlegetik a sok vitát kiváltó óriási kínai Három-Szoros Víztározó kisebb változataként.

A tízezrek kitelepítésével járó beruházásnak ráadásul erős etnikai színezete is van: a térséget zömében kurdok lakják. A vitatott beruházás iránt egyre fokozódó nemzetközi figyelmet jelzi, hogy a World Monuments Watch - az emberiség épített örökségét figyelő nemzetközi szervezet - 2008-ban felvette Hasankeyfet a veszélyeztetett helyszínek százas listájára.

Nincsenek terveik

Az Ilisu víztározó eredetileg az 1950-es években felvetődött, majd hosszú időre jegelt ötletét az 1990-es években egy brit befektetőtársaság segítségével elevenítették fel, ám a Balfour Beatty 2000-ben kiszállt a Hasankeyffel kapcsolatos tiltakozások miatt. 2004-ben aztán német, svájci és osztrák befektetőcégeket sikerült bevonni. Kérdés, ők meddig maradnak. A német részévtel például már ingadozik.

A beruházásban érintett európai kormányok ugyanis megbíztak egy független szakértőkből álló csapatot, hogy vizsgálják meg, teljesítette-e a török vezetés a befektetések engedélyezéséhez kikötött feltételeket. A szakértők márciusban elkészült jelentése számos hiányosságot tárt fel. Megállapították, hogy a kormány nem teljesítette a 153 feltétel jelentős részét határidőre - 2007 végére.

A jelentés szerint a törökök messze nem tettek eleget a környezetvédelemért vagy éppen a veszélyeztetett kulturális örökség megóvásával kapcsolatban. A szakértők megállapították, hogy a kitelepítésre váró tízezrek nem kaptak megfelelő tájékoztatást további sorsukról, és még csak egy panaszirodát sem hoztrak létre számukra. A török kormány azt sem tudja pontosan megmondani, hogy összesen hány embert érinthet a kitelepítés, és nincsenek terveik a kitelepítettek kieső jövedelmének majdani visszaállítására.

Fotó: Virágvölgyi István [origo]
Víz alatt lesz - képgaléria, kattintson a képre!

A német kormány most azt fontolgatja, hogy lefújja a Züblin nevű építőipari befektetőnek ígért tőkeexport-engedélyt, amivel összesen 100 millió eurót (25,7 milliárd forint) vonhatnak ki a beruházásból. Az ECA Watch szerint - a fejlett országok tőkeexportját segítő állami hátterű társaságokat ellenőrző nemzetközi civil szervezet -, ha az érintett országok komolyan veszik a jelentést, akkor gyorsan kiszállnak.

A víztározó felépítése ellen küzdő Doga Dernegi török környezetvédő szervezet úgy véli ironikus, hogy azokban az országokban, ahol a befeketetőtársaságok székelnek, szóba sem kerülhetne egy ilyen jellegű beruházás. A társaságok megbízottjai március végén el is utaztak Törökországba, hogy megvitassák a felmerült hiányosságokat. A találkozó azonban zárt ajtók mögött zajlott. Csak kósza híresztelések szóltak arról, hogy a befeketetők esetleg elállnak a finanszírozástól.

A törökök azonban már nekiláttak az előkészületeknek. A Financial Times szerint a török kormány kereskedelmi bankoktól már lehívta a beruházás költségvetésének 15 százalékát - 180 millió eurót (46 milliárd forint) -, elkezdték az építkezés biztonsági központjának alapozását, és tavasszal várhatóan nekilátnak egy mesterséges folyómeder kiásásának, hogy eltérítsék a Tigrist a gátépítéshez Hasankeyftől 80 kilométerre délkeletre, Ilisunál.