Hiába lobbizott George Bush amerikai elnök azért, hogy a NATO megnyissa kapuit Ukrajna és Grúzia előtt, több tagállam is elutasította ezt, tartva attól, hogy egy ilyen döntéssel felbőszítenék Oroszországot. Csatlakozik viszont Horvátország és Albánia, míg Macedónia a görögökkel zajló névvita miatt kénytelen kimaradni. A bukaresti NATO-csúcson Franciaország újabb jelét adta annak, hogy várhatóan visszatér a szervezet katonai parancsnokságába.

A tervezettnél két órával tovább tartott az a munkavacsora, amely szerda este megnyitotta a bukaresti NATO-csúcsot. A résztvevők ugyanis élénk vitába bonyolódtak arról, hogy vajon Ukrajna és Grúzia előtt megnyissák-e a tagsághoz vezető utat. A két egykori szovjet tagköztársaság befogadása mellett érvelt George Bush amerikai elnök - aki bírta a kelet-európai tagok támogatását - is, de ez kevésnek bizonyult.

A vacsora után a NATO szóvivője, James Appathurai közölte, nem várható, hogy a két országot bevonják az úgynevezett tagsági akciótervbe, amely az első lépést jelentené a teljes jogú tagsághoz. Egy névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő közölte, Bush még próbálkozni fog a többiek meggyőzésével, de valószínűleg beleegyezik egy olyan nyilatkozatba, amely Ukrajna és Grúzia számára csak valamikor a távolabbi jövőben tenné lehetővé a csatlakozást.

Németország és Franciaország is tiltakozott az ellen, hogy most megnyissák az utat a két ország előtt, szerintük ugyanis ezzel feleslegesen provokálnák Oroszországot. Moszkva úgy érezné, egy ilyen döntés komoly beavatkozás lenne az érdekszférájába. Emellett a franciák és a németek azzal érveltek - írja a The Washington Post -, hogy az ukránok többsége nem is támogatja a NATO-csatlakozást, míg Grúzia szerintük nem rendezte belső konfliktusait.

Visszatérhetnek a franciák

Az amerikai lap szerint Bush hatékonyabbnak bizonyult az afganisztáni háború katonai támogatása ügyében. Franciaország bejelentette, hogy mintegy ezer katonát küld Afganisztán viszonylag nyugalmasabbnak számító keleti részébe, ami azt jelenti, hogy az amerikaiak komolyabb haderőt tudnak átcsoportosítani délre, ahol a tálibok megerősödtek.

Franciaország azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy elnöke, Nicolas Sarkozy bejelentette, hogy év végéig döntést hoznak arról, Franciaország visszatérjen-e a NATO integrált katonai szervezetébe. A franciák 1966-ban vonultak ki onnan, hogy így tiltakozzanak az amerikai parancsnokok dominanciája ellen - emlékeztet a BBC. Várhatóan olyan döntés születik, hogy Franciaország visszatér az integrált katonai szervezetébe.

Abban megállapodtak a NATO-csúcs résztvevői, hogy Horvátországot és Albániát meghívják a katonai szövetségbe. Így 28 tagúvá válik a szervezet, amely utoljára hat évvel ezelőtt hajtott végre bővítést. Horvátország mellett még szó volt a szintén az egykori Jugoszláviából kivált Macedónia felvételéről is, ezt azonban Görögország megvétózta.

A The Washington Post szerint ugyan minden NATO-vezető egyetértett azzal, hogy a mindössze kétmilliós lakosú állam megérett a csatlakozásra, a görögök nem engedték, mert régóta sérelmezik az ország nevét. Görögország északi tartományát is Macedóniának hívják, ezért az athéni kormány attól tart, a szomszédos ország pusztán a nevével is területi követelést jelez.