Csajok gyűrűjében tér vissza Berlusconi

Vágólapra másolva!
A működőképes kormányzáshoz szükséges többség megszerzése és az egyre aggasztóbb költségvetési hiány kezelése a tétje a hétvégi olasz választásoknak. Olaszországban alig két évet bírt ki a 2006-ban hajszállal győztes balközép koalíció. Most a jobboldalon egy fiatalos látszatot keltő öreg politikus (Silvio Berlusconi), a balon pedig egy a koránál idősebbnek tűnő egykori kommunista (Walter Veltroni) verseng a kormányfői tisztségért. Előbbinek jobbak az esélyei.
Vágólapra másolva!

Semmit sem bíz a véletlenre Silvio Berlusconi. Nem ad ellenőrizetlen interjúkat, nincsenek fotózások, és nem lesz televíziós vita sem - két éve meglehetősen rosszul szerepelt Romano Prodival szemben. Ügyesen leplezi korát is. A pártja élén a hétvégi olasz választásokon a miniszterelnöki székre pályázó politikus lehet az egyetlen olyan európai kormányfő, aki még a második világháború előtt született - ha megnyeri a választást.

A 71 éves politikus szívverését ugyan már pacemaker regulázza, de hajbeültetésének, és plasztikai sebészeinek hála, sokal fiatalabbnak tűnik - írja róla a BBC News. De a fiatal szavazók szívét ez nem hatná meg, ezért veszi körül magát a színpadokon ifjakkal, elsősorban csinos lányokkal. Kitűnő előadó, népszerűsége az eget ostromolja, kampánydalát - a Milyen jó, hogy létezik Silvio-t - sokan kívülről fújják. Ehhez persze az is hozzájárul, hogy gyakran több mint tucatszor lejátszák egymás után kampányrendezvényein fellépése előtt.

Nem is áll rosszul az utoljára a választások előtt két héttel közzétett felmérések szerint. A Szabadság Népe párt 6 és 10 százalék közötti előnnyel bírt akkor a Walter Veltroni vezette Demokrata Párt előtt. Veltroni, aki korábban Róma polgármestere volt, úgy véli, ez az előny azóta már megcsappant.

A baloldali - egykor az olasz Kommunista Párt tagja - politikus hiába fiatalabb 8 évvel Berlusconinál, ősz hajával idősebbnek és szürkébbnek hat. Míg ellenfele a fiatalságra hajt, az egykori újságíró, Veltroni előszeretettel állítja be magát úgy, mintha ő lenne az olaszországi Barack Obama, a változás embere, épp csak ő a Volta pagina! (Lapozz!) jelszót használja.

Szenátusi egyensúly

A BBC szerint a hétvégi lesz az első olyan olasz választás az utóbbi években, ami leginkább hasonlít egy igazi kétpárti megmérettetéshez. Berlusconi Szabadság Népe nevű szövetségében saját pártja, a Forza Italia, illetve Gianfranco Fini Nemzeti Szövetsége állt össze. Veltroni Demokrata Pártja ugyancsak szakított a korábbi gyakorlattal, amikor széles sok szereplőből álló pártszövetséget hoztak létre a balodalon is. Nekik most két szövetségesük van.

A kétpárti megmérettetést a nagy pártok vezetői is igyekeznek kihangsúlyozni, és előszeretettel beszélnek a hasznos voks fontosságáról, arra kérve az embereket, hogy inkább kettejük közül válasszanak, mintsem hogy a rengeteg apró párt egyikére vesztegessék el szavazatukat. A fontos reformok megvalósulása a tét, érvelnek, amit csak biztos szenátusi többséggel tudnak végigvinni. Ez azonban a sokat szidott választási rendszer miatt nem biztos, hogy összejön.

Míg az olasz parlament alsóházában a győztes pártnak plusz helyeket adnak, hogy bebiztosítsák többségét, a szenátusban regionális alapon osztják fel a helyeket. Az előző választásokon győztes Romano Prodinak is csak két mandátumnyi többséget sikerült szereznie itt, emiatt túlságosan is rászorult koalíciós partnereire. Ingatag kormányának - már 2007 elején felajánlotta lemondását Prodi - végét is az egyik kis koalíciós párt okozta. Az UDEUR - amelynek vezetői korrupciós vádak miatt lemondtak - kilépett a koalícióból, és ezért vesztette el az idén, január végén tartott bizalmi szavazást Prodi. Az átmeneti kormány felállítása kudarcba fulladt, a kabinet február elején feloszlott, a parlament új választásokat írt ki.

Forrás: Getty Images
Obama nagy tisztelője

A két nagy párt fő csatatere a déli országrész, ahol a balközép várhatóan több fontos szenátusi helyet is elbukhat - elsősorban a nápolyi szemétválság miatt. Pedig a két kormányfőjelölt programja között nincs is nagy különbség. Mindketten adócsökkentést és a közkiadások lefaragását ígérik. Az olasz költségvetés hiánya már eléri a 14 milliárd eurót, több mint az ország éves GDP-je. Ebből minden egyes olaszra 1200 eurónyi kamatteher jut.

A Szabadság hónapja

A hiány azonban még nem olyan nagy probléma, mint sok más országban, de a gazdasági növekedés lelassult (alig több a nullánál), az élelmiszer- és energiaárak felmentek, és az emberek egyre nehezebben jönnek ki havi fizetésükből. Berlusconi egyenesen egy teljes adómentes hónapot - ez lenne a "Szabadság hónapja" - ígérget, amikor senkinek nem kell, semmilyen adót befizetnie. Az ígérettől azt várják, hogy pozitív pszichológiai hatással lesz mind az emberek, mind a gazdaság hangulatára, bár azt Berlusconi is elismerte, hogy a Szabadság hónapja inkább szép ötlet, mint valós terv.

Fontos választási téma a nemzeti légitársaság ügye. Az Alitaliát a francia-hollend Air-France-KLM-nek akarta eladni a Prodi-kabinet, ám a cég visszalépett. Berlusconi, most a masszívan veszteséges vállalat olasz tulajdonban tartása mellett van.

A BBC szerint a hétvégi választásnak hasonló kimenetele lehet, mint a 2006-osnak csak most ellenkező előjellel: Berlusconi biztos többséget szerez az alsóházban, de a szenátusi fölényért megszenved majd. A sűrűsödő gazdasági, társadalmi gondokat ebben az esetben csak nagykoalícióval tudják majd megoldani.