A kocsmák is fontos helyszínei lettek a demokrata elnökjelöltségért folyó kampánynak az utóbbi hetekben. Barack Obama még Pennsylvania államban kóstolgatta a helyi specialitásnak számító Yuengling sört, míg Hillary Clinton azzal hívta fel magára a figyelmet egy másik bárban, hogy a korsó sör mellé egy pohár whiskey-t is felhörpintett.
Nem arról van szó, hogy a két politikus italba akarja fojtani az elhúzódó kampány miatti bánatát, hanem egyszerűen felismerték, hogy egyre több múlik azon, mennyire sikerül megnyerniük a kisvárosokban élő, fizikai munkát végző, kocsmába járó úgynevezett átlagamerikaiakat.
Feketék és fehérek
Ez az egyik legfontosabb kérdés a keddi előválasztásokon is, amikor Észak-Karolinában és Indiana államban mérkőzik meg egymással Barack Obama és Hillary Clinton. Az egykori first lady eddig jobban szerepelt azokban az államokban, ahol a fehér munkásosztály volt a meghatározó, míg Obama inkább az iskolázottabbakra és a fekete lakosságra számíthatott. A mostani fordulókban is hasonlónak tűnik a felállás: a sok afroamerikai szavazó és magasan képzettebb fehérek által lakott Észak-Karolinában Obama, míg Indianában - ahol viszont inkább konzervatív fehér munkások élnek - Clinton az esélyesebb a felmérések szerint.
Az előválasztások során Obama összességében jobban szerepelt riválisánál, ő állított maga mögé több küldöttet. A delegáltak döntik el a demokrata párt augusztus végén esedékes gyűlésén, hogy ki lesz az elnökjelölt. A CNN becslései szerint Obama 1694 küldöttet szerzett meg, míg Clinton 1556-ot, a győzelemhez pedig legalább 2025 küldött támogatására van szükség, ennek megszerzésére azonban egyre kevesebb esélye van mindkét jelöltnek.
Így a párbajt végül az a mintegy 800 szuperdelegált - a demokrata párt magas rangú vezetői - dönti majd el, akik a pártgyűlésen tetszés szerint szavazhatnak, őket ugyanis nem kötik az előválasztási eredmények. Indianában 72, Észak-Karolinában 115 delegált megszerzése a tét, de hiába nyer valaki egy államban, nem állítja maga mögé mindegyiket. A küldötteket ugyanis a leadott voksok arányában osztják meg, így a vesztes is növelheti támogatói számát.
Három forgatókönyv
A The New York Times számba vette, milyen következményekkel járhat a keddi előválasztás három lehetséges kimenetele. Ha Clinton nyer mindkét államban, akkor még meggyőzőbben érvelhet majd amellett, hogy ő az alkalmasabb az elnökjelöltségre annak ellenére is, hogy kevesebb küldöttet tudhat maga mögött. Fordított esetben - tehát ha Obama dupla győzelmet arat -, akkor viszont az egykori first lady minden bizonnyal búcsút mondhat elnökjelölti reményeinek.
Sör whiskey-vel - Hillary Clinton kampányol
A legvalószínűbb forgatókönyv persze az, hogy beigazolódnak a felmérések, és Indianában Clinton, Észak-Karolinában pedig Obama nyer. Ez nem hozna semmilyen komolyabb változást az erőviszonyokban, a verseny ugyanúgy folytatódna tovább, mint eddig. Clinton továbbra is azt fogja harsogni, hogy neki sikerült győznie a nagyobb államokban - például Ohio, Pennsylvania, Texas -, míg Obama lobogtatni fogja az összesített eredményt, amely szerint őt támogatja a demokraták többsége.
Az előválasztási folyamat június 3-án ér véget, és a keddi forduló után már csak kevésbé jelentős államok következnek. Így a demokrata párharc elhúzódhat egészen az augusztusi pártgyűlésig, ami viszont a republikánusoknak kedvez. Náluk ugyanis már március elején eldőlt, hogy John McCain lesz a jelöltjük a november elején esedékes elnökválasztáson.