Kőként húzza le Izraelt a palesztin konfliktus

2008.06.04. 12:19

Súlyos árat fizet Izrael a palesztinokkal fennálló konflikusért - állítja egy független izraeli elemzőcsoport. Az Adva Center szerdán kiadott jelentése szerint a konfliktus és a megnövekedett védelmi kiadások nem csak aláássák a gazdasági növekedést, nyomasztják az emberek lelkiismeretét vagy rontják az ország nemzetközi megítélését, de meg is osztják az izraelieket, és az állam létezését fenyegetik.

Nyakba kötött kőhöz hasonlítja a palesztin területek megszállását Izrael szempontjából egy tel-avivi elemzőcsoport. Az Adva Center független politikai elemzőközpont szerint a palesztinokkal fennálló konfliktus aláásta az ország gazdasági állapotát. A megszállás ára című jelentésben azt írják, a megszállás visszafogta a gazdaságot, növelte az társadalmon belüli egyenlőtlenségeket, és jelentős költségvetési megszorításokra volt szükség, hogy legyen pénz a védelmi kiadásokra.

A tel-avivi agytröszt elismeri, hogy a szerdán közzéadott jelentéssel homlokegyenest ellentmondanak annak a széles körben elfogadott nézetnek, miszerint az izraeli gazdaság a konfliktus ellenére jól teljesít - tavaly 5,3 százalékos volt a növekedés, ami a megelőző két évben is 5 százalék fölött volt. Ennek ellenére azt állítják, a konfliktus "olyan, mint egy Izrael nyakába akasztott kő: aláássa a gazdasági növekedést, megterheli a költségvetést, korlátozza a szociális fejlesztéseket, beszennyezi (Izrael) kilátásait, nyomasztja lelkiismeretét, sérti nemzetközi megítélését, kimeríti hadseregét, megosztja politikailag, és a zsidó nemzetállam jövőbeli létezését fenyegeti" - idézi a brit The Guardian a jelentést.

Az Adva szerint 1997 és 2006 között a gazdaság 43 százalékkal nőtt, jóval elmaradva a világgazdaság 67 vagy az USA és az EU 68 százalékos növekedésétől. Jóllehet azt az adatok titkossága miatt nem lehet pontosan megállapítani, hogy mennyibe került a megszállás, a védelmi költségekre fordított pluszkiadások 1989 és 2008 között meghaladták a 36,6 milliárd sékelt, ami magasabb, mint amit idén oktatásra fordít a költségvetés - írják. Ehhez még hozzájön a Gázai övezet telepeinek felszámolása, ami 9 és a ciszjordániai védőfal felhúzása, ami 13 milliárd sékelbe került.

Az 1970-es években még csak minden tizedik izraeli család számított szegénynek, ma már minden ötödik az - ez részben a konfliktusnak tudható be, jóllehet szerepet játszott benne az egykori Szovjetunióból és Etiópiából érkező sok betelepülő is. 2001 és 2005 között pedig - részben a megnövekedett védelmi kiadások miatt - jelentősen visszafogták a szociális kiadásokat, mint például a gyerekek utáni, illetve munkanélküli-juttatások, valamint a rászorulóknak juttatott segélyek.

"Izrael súlyos árat fizet a folytatódó konfliktusért, és a tisztességes, megegyezésen alapuló felosztás hiányáért cserébe" - állítják. A jelentés szerint a palesztin konfliktus egyre drágább lesz, ráadásul semmi reményét nem látni a végének.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK