Rákaptak a drága ételre a szemfüles spekulánsok

A drága élelmiszerárak miatt számos befektető repült rá a búzára, kukoricára és más élelmiszerekre a tőzsdéken. Sokak szerint ezzel még feljebb verték az árakat, aminek a levét szegények milliói isszák meg. Mások szerint viszont árdrágító hatásuk elenyésző, jelenlétük pedig a piacot és a termelést is élénkíti, ami jó, mert több lesz az élelmiszer. Azt viszont mindenki elismeri: megjósolhatatlan, hogy hosszútávon milyen hatása lesz beavatkozásuknak.

A héten tanácskoztak Rómában a világ vezetői a nemzetközi élelmezési válságról, jóllehet az esemény sokszor csak azért került be a híradókba, mert a tanácskozáson megjelent Robert Mugabe zimbabwei és Mahmúd Ahmadinedzsád iráni elnök, akiket közutálat fogadott. A tanácskozást részben a világszerte tapasztalható élelmezési válság és élelmiszerár-robbanás miatt hívták össze, hogy megoldásokat keressenek.

A tavalyi példátlan élelmiszerdrágulás idén tavasszal éhséglázadásokat és zavargásokat keltett Haititól, Afrikán át Indonéziáig, segélyszervezetek voltak kénytelenek megkurtítani élelmezési programjaikat, emberek millióit pedig éhezés fenyeget. A drágulásért a fogyasztás növekedését, a bioüzemanyagok termelésének felfutását, a lecsökkent raktárkészleteket és a klímaváltozás okozta kiszámíthatatlan időjárást okolják, de ide sorolják az drágább üzemanyagokat, a rosszabb termést, kínai és indiai milliók változó fogyasztási szokásait.

Sokan állítják, hogy az áremelkedéshez a spekuláció is nagyban hozzájárult, az élelmiszeripari nyersanyagpiacokon megjelenő különböző befektetőcégek felelősek a drágulásért.

Jönnek mennek

Vitatott, hogy a spekuláció milyen mértékben hat az élelmiszerek áraira. A kérdés elsősorban az, hogy az adott eszköz árának alakulását csak ez, vagy más tényezők is befolyásolják - mondta az [origo]-nak Duronelly Péter a Budapest Alapkezelő befektetési vezetője. A befektetési szakember az élelmiszerár-emelkedés legfontosabb tényezőjének az urbanizációt tartja: világszerte egyre több ember étkezési szokásai változnak meg, sokan hagynak fel a háztáji élelmiszertermeléssel és fogyasztanak inkább boltban megvásárolható félkész vagy készételeket. Szerinte a spekulatív befektetések szerepét eltúlozták ebben a kérdésben. "A befektetők jönnek-mennek, de csak pillanatnyi ármozgásokat generálnak." Duronelly elismeri, hogy van árfelhajtó hatása befektetők fokozott érdeklődésének, de szerinte ezt az érdeklődést eleve az egyéb tényezők hatására emelkedő árak gerjesztik.

Nicholas Brookes, az élelmiszertőzsdéken idén egymilliárd dollárt befektető ETF Securities munkatársa is hasonlóan magyarázta a spekulánsok szerepét az élelmiszerpiacon. Szerinte a jelenleg az élelmiszerbe áramló tőke mennyisége eltörpül a világban megtermelt élelmiszer mennyisége mellett, és sokkal inkább hozzájárult a dráguláshoz az, hogy az USA támogatja a bioüzemanyagok előállítását.

Erkölcstelen?

Ezzel szemben Roy Nersesian, az amerikai Columbia Egyetem professzora arról beszélt egy, a Hardassetinvestor.com-nak adott interjújában, hogy a befektető-társaságok is hozzájárultak a dráguláshoz. "Alig várom, hogy legyen egy nagy esés, és ezek az emberek kénytelenek legyenek felszámolni pozícióikat" - mondta. A segélyügyekkel foglalkozó brit nemzetközi fejlesztési minisztérium is arra figyelmeztetett május elején, hogy ugyan az élelmiszeripari alapanyagokkal folytatott kereskedelem csak egy a sok árdrágító tényező között, de maga is hozzájárul az áremelkedéshez, ami "azokat sújtja a legjobban, akik alig engedhetik meg maguknak, hogy élelmiszert vásároljanak". Clare Short, a tárca volt vezetője ezért egyenesen erkölcstelennek nevezte az élelmiszerpiaci spekulációt.

A kérdéssel kapcsolatos bizonytalanságot jól jelzi, hogy az Oxfam brit segélyszervezet azt kéri, vizsgálják meg a spekulációs kereskedelem, illetve az élelmiszerár-drágulás közötti összefüggéseket. A brit segélyszervezet az ENSZ-től, a FAO-tól és a Világbanktól várja, hogy kivesézik a kérdést. Azt mondják, nagyobb átláthatóság kell, hogy az emberek tisztában legyenek a kereskedők szerepével. Másutt - például az USA-ban - felmerült, hogy korlátoznák egyes nagybefektetők - nyugdíj- és egyéb alapok - bizonyos határidős piacokon való megjelenését, de Belgiumban és Indiában is felvetették már, hogy korlátozni kellene az élelmiszer elővételi jogával való kereskedelmet.

A Budapest Alapkezelő maga is kínál lehetőséget mezőgazdasági nyersanyagok piacán történő befektetésre. Duronelly szerint, ha valaki tart az infláció hatásaitól és van tőkéje, egy ilyen befektetéssel segíthet megtakarításainak reálértékét megőrizni. Duronelly szerint ők jövedelmező befektetési lehetőségeket igyekeznek kínálni, bár tisztában vannak vele, hogy egyesek az élelmiszerekbe történő befektetéseket a fent említett árfelhajtó hatásra hivatkozva helytelenítik. Ugyanakkor az árak piackiegyenlítő hatásában is hisznek: a megnövekedő árak középtávon elvileg egyre több termelőt vonzanak a piacra, így végső soron a mezőgazdasági termelés bővülését segítik elő - mondta az [origo]-nak.

Nyugdíjalap a szántón

Ezt támasztja alá az a jelenség, amiről a The New York Times írt csütörtökön. A lap szerint a nagy befektetési alapok újabban már nem csak az élelmiszeripari alapanyagok kereskedelmében jelentek meg, de dollármilliárdokat fektetnek be közvetlenül is a mezőgazdaságba: termőföldet, gabonaraktárakat, szállítóeszközöket, műtrágyagyárakat vásárolnak. Olyan, elsősorban tőzsdéken érdekelt cégek, mint az 1,357 trillió dolláros vagyonú New York-i BlackRock vagy a biztosításokkal foglalkozó AIG Investments is jelentős összegeket fektet be a számukra újnak számító területen - írja a The New York Times.

A Forbes által a világ 80. leggazdagabb emberének tartott Soros György például már tavaly bevásárolta magát egy mezőgazdasági - olajos mag és kukorica - termelésben és feldolgozásban érdekelt cégbe, az Archer-Daniels Midlandba, a gurufocus.com szerint.

Már nem csak tőzsdéznek

A pénz mindenhol kicsapódik. A befektetők Afrikától, Brazílián át a brit dombokig vásárolnak fel elsősorban mezőgazdasági területeket. A londoni központú Emergent Asset Management Afrika Szaharától délre eső területein feknetne a mezőgazdaságba 450-750 millió dollárt. Elsősorban az olcsó föld és a megtermelhető termények sokszínűsége vonzza őket. Susan Payne igazgató szerint nyugdíjalapok, biztosító társaságok, jóléti alapok is élénken érdeklődnek a befektetés iránt.

Az új tőkeerős befektetők megjelenése felfuttathatja a termelést - modern technológiával, nagyobb hatékonysággal dolgozhatnak -, amikor a világnak amúgy is egyre több élelmiszerre van szüksége - írja az amerikai lap. A hosszabb távú hatások azonban még nem tiszták. Sokan tartanak attól, hogy az új szereplők mindenekelőtt a profitra utaznak majd, és valójában csak a spekulációs kockázatot akarják csökkenteni.