Életbe lépett Koszovó alkotmánya

2008.06.15. 12:41

Ünnepélyesen kihirdette a független Koszovó alkotmányát vasárnap Fatmir Sejdiu elnök. Az április 9-én elfogadott alaptörvényt elutasítja Belgrád és a koszovói szerbek. Az alkotmány életbe lépésével Pristina átveszi az állam működtetését az ENSZ-missziótól.

Életbe lépett vasárnap a független Koszovó alkotmánya, melyet a koszovói parlament április 9-én fogadott el. Az alkotmányt ünnepélyesen vasárnap délben hirdette ki Fatmir Sejdiu koszovói elnök, aki egyben aláírta az alkotmány elfogadása óta becikkelyezett, negyven jogszabályból álló törvénycsomagot, amely az államiság kellékeivel ruházza fel az újdonsült országot. Az alaptörvény "független, szuverén, demokratikus, egységes és megoszthatatlan állammá" nyilvánítja Koszovót.

Az alkotmány életbe lépéséig Koszovó alaptörvénye az úgynevezett alkotmányos keret volt, amelyet 2001. május 15-én fogadott el a koszovói parlament. Az új alkotmány kereteit Martti Ahtisaari egykori koszovói ENSZ-megbízott rendezési terve határozza meg, holott Oroszország ellenkezése miatt Ahtisaari-javaslatát nem fogadta el az ENSZ Biztonsági Tanácsa.
   
Az alkotmány életbe lépésével Pristina elvben átveszi az ENSZ-missziótól (UNMIK) az állam működtetéséhez szükséges jogosítványokat és hatásköröket, kivéve azokat - igazságügy és rendőrség -, amelyek az Ahtisaari-terv értelmében majdan az UNMIK-ot felváltó európai uniós misszió (EULEX) hatáskörében maradnak.
   
Az alaptörvény soknemzetiségű országként határozza meg Koszovót, amelynek két hivatalos nyelve van, az albán és a szerb. Szavatolja az összes nemzetiség képviselőinek részvételét az ország politikai életében, hatalmi rendszerében, kimondja továbbá, hogy Koszovó nem támaszt területi igényt egyetlen állammal szemben sem, továbbá nem lesz olyan követelése sem, hogy más állammal vagy államrésszel egyesüljön.

Belgrád elutasítja az alkotmányt
   
Belgrád törvénytelennek tekinti a koszovói alkotmányt. Boris Tadic szerbiai államfő vasárnap a Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) belgrádi világkongresszusának megnyitója után azt mondta, hogy Szerbia számára a koszovói alkotmány "jogi értelemben nem létezik", az elfogadott alaptörvény Belgrád szemszögéből "káros következményekkel járó politikai esemény". Tadic megismételte, hogy Szerbia saját tartományának tekinti Koszovót, és a továbbiakban is "oltalmazni fogja az ország egységét és szuverenitását Koszovóban békés eszközökkel, diplomácia és nem erőszak alkalmazásával".

A Koszovó északi részén egy tömbben élő szerbek is elutasítják az életbe lépett alaptörvényt. Marko Jaksic, a Kosovska Mitrovica-i Szerb Nemzeti Tanács elnöke közölte vasárnap, hogy az alkotmány semmilyen módon nem fogja befolyásolni az észak-koszovói szerbek életét, akiknek továbbra is Szerbia polgáraiként kell viselkedniük. Jaksic szerint az alkotmány életbe lépésére egyfajta válasz lesz az, hogy a szerbek június 28-án, az 1389-es rigómezei csata emléknapján megalakítják saját szerb tartományi parlamentjüket.
   
A Koszovó középső és déli részén található enklávékban élő szerbek helyzete azonban másként fest. Rada Trajkovic, a Közép-Koszovói Szerb Nemzeti Tanács elnök arra figyelmeztetett, hogy az ott élő szerbek szembe fognak kerülni "a Pristina által bátorított elnyomással", a "túlélés érdekében" pedig számolniuk kell majd a Pristina által diktált törvényekkel.
   
Dusan Janjic belgrádi elemző arra hívta fel a figyelmet, hogy a koszovói alkotmány elfogadása után ismét lendületet vesz majd a független Koszovó nemzetközi elismerésének folyamata. Magyarázata szerint mihelyt egy ország vagy terület elfogadja alkotmányát és képesnek mutatkozik az alaptörvény végrehajtására is, azt az állam létrejötteként könyvelik el. Eddig 41 ország ismerte el Koszovó függetlenségét, és Janjic felhívta a figyelmet arra, hogy pristinai abban reménykedik: az év végéig mintegy száz ENSZ-tagállam követi példájukat.

KAPCSOLÓDÓ CIKK