Rákaptak a gyógyszerre a stresszes katonák

2008.07.08. 8:43

Mentálisan is kimeríti az elhúzódó iraki és afganisztáni misszió az amerikai hadsereget. A probléma mértékét jelzi, hogy a Time szerint terjed a hangulatjavító gyógyszerek használata a katonák körében. A veszélyes helyeken szolgáló magyar katonák egy forrásunk szerint alkohollal oldják a szorongást. A Honvédelmi Minisztérium szerint "a sport, a baráti és társas kapcsolatok, a hitélet gyakorlása, valamint a kulturális szabadidős tevékenységek" segíti át őket a nehéz pillanatokon.

A hipermodern pilóta nélküli repülőgépek és lézeres bombák mellett az amerikai hadseregben csatasorba álltak a csendes és apró, de annál hatékonyabb antidepresszáns, vagy épp nyugtató, altató pirulák - írja az amerikai Time magazin. A lap szerint használtak különböző szereket korábban is a harctereken - például az északiak rumot nyakaltak a függetlenségi háborúban, Hitler Európát villámháborúban lerohanó seregei amfetamint szedtek, de a Vietnamban harcoló amerikaiak is ugyanezt használták. A polgári lakosság körében rendkívül elterjedt szorongásoldókat azonban eddig tiltották a háborúban bevetett katonánknak, akik ráadásul fiatalok, a népesség átlagához képest fizikailag és mentálisan is egészségesebbek, bevonulásuk előtt pedig pszichológiai szűrésen is átesnek.

Az Irakban és Afganisztánban szolgáló amerikai katonák körében mégis egyre gyakoribb a különböző antidepresszánsok használata. Irakban a katonák 12, Afganisztánban 17 százalékának írtak fel orvosaik szorongásoldókat, altatókat -derül ki egy, a katonák körében múlt ősszel készített névtelen közvélemény-kutatásból. A hadsereg szerint ezeknek a katonáknak a fele antidepresszánsokat, másik fele altatópirulákat szed. A gyógyszerek terjedése jól jellemzi, mekkora árat kell fizetni a háborúkért mentális téren is - írja a Time.

Hagyományos módszer

A magyar katonák még nem tartanak itt. A külföldi kiküldetésben, veszélyes helyeken szolgálatot teljesítő magyar katonák körülményeit jól ismerő forrásunk szerint - aki elvileg nem nyilatkozhatott volna ehhez a cikkhez, ezért névtelenséget kért - bár volt már rá példa, a magyarok körében nem jellemző az antidepresszánsok használata. Ennek az lehet az egyik oka, hogy kevés a magyar katona, a bajtársak nagyon odafigyelnek egymásra, "nem igazán bocsátanak meg kisebb hibákat sem" - fogalmazott forrásunk. Szorongásoldásra a hagyományosan bevett módszert alkalmazzák: az alkoholt.

A Honvédelmi Minisztérium szerint azonban az "alkoholfogyasztás műveleti területen csak esetenként, ünnepi alkalmakkor engedélyezett", és rendszeresen ellenőrzik, nem italoznak-e a katonák. Akinél a szűrővizsgálatok kimutatják a rendszeres gyógyszerhasználatot, vagy a megnövekedett alkoholfogyasztást, annak nem engedélyezik a szolgálat ellátását. A tárca szerint "a szorongás oldására a sport, a baráti- és társas kapcsolatok, a hitélet gyakorlása, valamint a kulturális szabadidős tevékenységek nyújtják a legtöbb segítséget".

A magyar katonák helyzete könnyebb, mint amerikai bajtársaiké: egyelőre nem vesznek részt harci feladatokban - ez ősztől várhatóan változni fog, ugyanis olyan csapatot küldünk Afganisztánban, amely bevethető lesz harcokban is -, hanem békefenntartókként tevékenykednek, ráadásul az amerikaiak 12, illetve 18 hónapjával szemben 6 hónapot töltenek a veszélyes térségekben. Irakból vagy Afganisztánból való hazatérésük után "visszaillesztési program" segíti az élmények feldolgozását, amin a katonák általában közösen vesznek részt, de szükség esetén egyénileg - akár az érintett családjának bevonásával - is segítik a visszailleszkedést. A hazatérőket ezen kívül "visszaszűrés" is várja, ahol a szolgálat testi-, lelki egészségre kifejtett hatásait vizsgálják, poszttraumás stressz szindróma gyanúja esetén pedig pszichoterápiás gondozásba veszik az érintettet, ha szükséges. Afganisztánban, a magyar Tartományi Újjáépítési Csoportban pszichológus is szolgál a katonák mellett. Sérülés, illetve a csoportot ért támadás esetén pedig lehetőségük van a soron kívüli hazatérésre.

Az amerikai katonáknak nehezebb a dolguk. Ők kőkemény harci bevetéseken is részt vesznek, hosszabb ideig is szolgálnak a válságövezetekben, ráadásul létszámukhoz képest kevés pszichológus foglalkozik velük a Time szerint. Számos dolog nyomasztja őket: ott van a bevetések okozta stressz, az ellentmondások - például terrorista fészkeknek vélt, mégis gyerekruhákkal, játékokkal teli lakások átkutatása -, de az iraki hadmozdulatok megindítása óta szárazföldi hadseregnél évente végzett mentálhigiénés felmérések szerint különösen nyomasztóan hat rájuk, hogy nem látják a harc eredményét. 2006-ban például a katonák kétharmada tudott olyan ismerős bajtársról, aki meghalt vagy megsérült, ám alig 15 százalékuk volt biztos abban, hogy cserébe végzett egy-egy ellenséges fegyveressel. Gyötrik őket a bajtársak elvesztésének szörnyű emlékei is, de a fásultságuk is hozzájárulnak a pszichés problémákhoz: a katonák közel 30 százaléka harmadik alkalommal harcol például Irakban.

Stresszre Bíbor Szív

A Pentagon felmérései szerint a veszélyes térségekben bevetett katonák mindegyike stresszes, de 70 százalékuk képes kiheverni a megpróbáltatást. 20 százalékuk már "időleges stresszkárokat" szenved, míg 10 százalékuknál stresszbetegségek alakulnak ki. Ezek enyhe szorongással, ingerlékenységgel kezdődnek, majd alvászavarok, apátia és pesszimizmus formájában jelentkeznek a parancsnokoknak adott bevetés előtti tájékoztatások szerint. A katonák állapota fokozatosan súlyosbodik, pánikrohamaik, dühkitöréseik lehetnek, remegés, átmeneti bénulás is felléphet náluk. A tünetek gyakran hazatérve sem múlnak el - felbomlott házasságok, öngyilkosságok, idegösszeomlások jelzik a problémákat. A hasonló traumák olyan gyakoriak, hogy a Pentagon azt fontolgatja, a pszichés problémákat is felveszi azok közé a sebesülések közé, amelyek révén valakit fel lehet terjeszteni a Bíbor Szív katonai kitüntetésre.

A szorongásoldó pirulák alkalmazásáról évek óta folyik a vita az amerikai hadseregben. Bevetésük először 1994-ben merült fel a szomáliai beavatkozás idején, de a vita csak 1999-re teljesedett. A kérdés az volt, szabad-e harctéren is alkalmazni ezeket a szereket. Az ötlet támogatói azzal érveltek, hogy használatukkal "el lehet kerülni az embererő-forrás kimerülését, és a személyes karriereket tönkretevő, szolgálatból történő szükségtelen elbocsátásokat". A pirulák alkalmazása komolyabb mértékben az iraki invázió után kezdődött, de a dolog tavalyelőtt kapott erősebb lökést.

Kifizetődő

A hadsereg 2006 novemberében adott zöld utat az antidepresszánsoknak, de már 2006 júliusban ajánlották belső orvosi iratokban, hogy a harctérre készülő orvosok "igényeljenek megfelelő mennyiségű SSRI-t" (SSRI - szelektív szerotonin-visszavétel-gátló, szorongásoldó gyógyszerek). "Semmiféle varázsszer nem képes feledtetni a halott bajtárs összetört testének képét, vagy az amiatt érzett bűntudatot, hogy aznapra szolgálatot cseréltek, ám a gyógyszerezés enyhítheti a harctéri stresszbetegségek legyengítő és néha elviselhetetlen tüneteit, és visszaállíthatja a személyzet képességeit" - idézi a Time a Combat Stress Injury (Harci stressz-sérülés) című, 2006-os orvosi könyvet.

A szerek alkalmazása jól jön a hadseregnek is. A gyógyszerek ugyanis képesek harcra kész állapotban tartani a katonákat, amivel spórol a Pentagon: megtakarítja a friss emberek kiképzésének és harctérre szállításának költségét, meghosszabbítja a harctéri bevetés idejét is, ha nincs idő és lehetőség a megterhelő bevetési időszakot otthon kipihenni. "Ez történik akkor, ha hosszú háborúba keveredsz egy olyan hadsereggel, amelyet nem hosszú háborúra terveztek" - idézte a lap a Pentagon egy volt személyzeti főnökét. A katonaorvosok közül sokan örülnek a piruláknak, de akadnak szkeptikusok is: "Megpróbálunk összedrótozni egy alapvetően nem hatékony harcoló erőt?" - kérdezte Frank Ochberg pszichiáter.

A lapnak nyilatkozó másik katonai pszichiáter szerint ugyanakkor a gyógyszerek használatának terjedését nehezíti az is, hogy - sokszor akiknek szükségük lenne rá - nem merik igényelni sem a pirulákat, sem az esetleges kezelést, mivel attól tartanak, ez hátrányosan befolyásolja előmenetelüket.

Forrás: Getty Images

"Mindig bódulatban"

Néhány tanulmány ugyanakkor megkérdőjelezik a szerek hatékonyságát, a posztraumás stressz kezelésében. A Time magazinnak nyilatkozó egyik - antidepresszánssal kezelt - amerikai katona szerint sem múltak el tünetei a piruláktól, "csak megdermesztették, és úgy éreztem, mindig bódulatban vagyok". Hazatérve ezért inkább felhagyott szedésükkel, és úgy döntött, pszichiáter segítségével maga száll szembe démonaival. "Szeretném azt hinni, hogy már tényleg rohadt közel vagyok a normálishoz" - idézte a lap.

A szóban forgó piruláknak ugyanakkor veszélyes mellékhatásai is lehetnek. Az amerikai élelmiszer- és gyógyszerügyi hivatal (FDA) a gyógyszerek gyerekek és a kamaszok esetében felmerülő öngyilkossági kockázatra vonatkozó figyelmeztetését kiterjesztették a 18-24 éves korosztályra is - vagyis a katonák zömére. A Time magazin szerint az afganisztáni hadmozdulatok 2001-es kezdetétől 2007-ig évente átlagosan 164 amerikai katona lett öngyilkos, azonban ez a szám 2001 óta megduplázódott. Tavaly összesen 115 katona ölte meg magát (36-an Irakban vagy Afganisztánban) - ilyen magas számot egyszer sem tapasztaltak 1980 óta, mióta számon tartják az ilyen eseteket. Ráadásul a 2006 és 2007 között magukat megölő katonák 40 százaléka szedett valamilyen pszichotróp gyógyszert.

Azt ugyanakkor elismeri a Time is, hogy lehetetlen megbecsülni, mennyi öngyilkosság nem történt meg a modern kedélyállapot-javító szerek - amelyek azért a korábbi antidepresszánsokhoz képest jóval kevesebb mellékhatással járnak - szedésének köszönhetően.

KAPCSOLÓDÓ CIKK