Négy nap alatt kimúlik az osztrák nagykoalíció

Szinte semmire sem jutott másfél év alatt az osztrák kormány, így senki nem bánja, hogy csütörtökön hivatalosan is véget ér a nagykoalíció. 2006 végén meglepetésre győztek a szocdemek, de a kormányalakításhoz már nem volt elég erejük. A meddő viták korszakának a szeptemberi választás vet véget, amelyen vagy a Zöldek, vagy a jobboldali populisták segíthetnek a kormányalakításban.

Hivatalosan még ki sem mondta önmaga feloszlatását az osztrák parlament alsóháza (Nationalrat), a kampány máris megkezdődött: az interneten megjelentek a politikai hirdetések, amelyek a szeptember 28-ra kitűzött választásokon való részvételre buzdítanak. Ausztriában senkit nem lepett meg, hogy felbomlott a nagykoalíciós kormány, így a lebonyolítás is gördülékenyen zajlik.

A konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) hétfőn jelentette be, hogy megelégelte a másfél éve tartó nagykoalíciós huzavonát, és új választásokat akar. Az Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) szinte azonnal közölte, rajtuk nem múlik. A két nagy párt és a Zöldek kedden megállapodtak abban, hogy szeptember 28-án legyenek az új választások, amire szerdán Heinz Fischer szövetségi elnök is rábólintott, amikor hatszemközti megbeszélésen fogadta Alfred Gusenbauer (SPÖ) kancellárt és Wilhelm Molterer (ÖVP) alkancellárt.

Az alsóház szerdán reggel ült össze utolsó előtti ülésére, amelyen a képviselők próbálnak úgy tenni, mintha a normális menetben folynának a dolgok. Megtartják a kérdések óráját, illetve szavaznak a dohánytörvény és az ombudsmanról szóló jogszabály módosításról is. A parlament utolsó ülése csütörtökön lesz, amelyen a tervek szerint kimondja az önfeloszlatást, ezzel hivatalosan is véget vetve a másfél éves nagykoalíciónak.

Egy hajszállal csak

A legutóbbi, 2006 októberében tartott választásokon ugyan a Wolfgang Schüssel kancellár által vezetett ÖVP volt az esélyes, a kiélezett versenyben egy hajszállal mégis az SPÖ győzött: a konzervatívok 66, a szociáldemokraták 68 mandátumot szereztek a 183-ból. A baloldal nem kis részben annak köszönhette a sikerét, hogy Schüsselék 2000-ben, majd 2002-ben is a szélsőjobboldali populista Jörg Haider Osztrák Szabadságpártjával (FPÖ) kötött szövetséget. Ez komoly támadási felületet adott az ellenzéknek, főleg, hogy még az Európai Unió is felfüggesztette egy időre Ausztria jogainak gyakorlását.

Bár a választási eredmények szerint az ÖVP-nek lehetősége lett volna kormányt alakítani, ha ismét szövetkezik az FPÖ-vel és az abból Haider vezetésével kivált Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű csoportosulással, a konzervatívok kizárták ennek lehetőségét. Ehelyett nagykoalíciót kötöttek az SPÖ-vel, vállalva a másodhegedűs szerepét Gusenbauer kormányában.

Másfél év vita

Bár 2006 végén az osztrákok többsége támogatta a nagykoalíció ötletét, a kormány népszerűsége hamarosan meredeken zuhanni kezdett: 2007 tavaszán már csak 19 százalék szimpatizált a kabinettel, míg 42 százaléknak kifejezetten rossz véleménye volt róla. Ennek legfőbb oka az volt, hogy a nagykoalíciós partnerek semmilyen fontos kérdésben nem tudtak megegyezni, vitáik parttalanná váltak.

Kék és piros - Molterer és Gusenbauer

Ilyen meddő vitát folytattak például a Eurofighter vadászgépek beszerzéséről. Az 1,8 milliárd euróba (több mint 430 milliárd forint) kerülő gépeket még a Schlüssel-kabinet rendelte meg, Gusenbauer pedig már a 2006-os kampányban azt ígérte, felülvizsgálja a szerződést. Kiderült azonban, hogy az üzletet nem lehet visszacsinálni, vagy legalábbis nem érdemes, hiszen a gépek lemondása is rengeteg pénzbe kerülne.

Az egyet nem értés miatt az SPÖ nem tudta betartani több fontos, a kampányban tett ígéretét: nem törölte el a tandíjat, de belement abba, hogy az ÖVP javaslatára megszüntessék a leginkább a tehetőseket terhelő örökösödési adót, viszont megbukott az egészségügyi reform terve is. A kudarcok és az állandósult viták Gusenbauer népszerűségét viselték meg a legjobban, a leköszönő kancellár mára hazájának legnépszerűtlenebb politikusa lett.

A Zöldeken múlhat

Az ÖVP már 2008 elején elkészítette kampányterveit, mert arra számított, hogy idén nyáron lesznek az előre hozott választások. Nem sokat tévedtek, hiszen az idén júniusi tiroli tartományi választásokon elszenvedett vereség után az SPÖ is kihátrált Gusenbauer mögül, helyette az infrastruktúra-miniszter, Werner Faymann került a párt élére. Gusenbauer akkor még megtartotta a kancellári posztot, de a hétfői bejelentés megpecsételte a sorsát, és mint a legrövidebb ideig hivatalban lévő kancellár vonulhat be Ausztria történelmébe.

A Die Presse című lap felmérése szerint jelenleg az ÖVP 35 százalékon áll, az SPÖ pedig 28 százalékot kapna egy most vasárnapi választáson. A Zöldekre 14, az FPÖ-re 20 százalék szavazna, a BZÖ pedig kiesne a parlamentből. Mivel a konzervatívok már előre kizárták a koalíció lehetőségét az FPÖ-vel, a nagykoalíciót pedig senki nem kívánja helyreállítani, valószínűleg a Zöldek pártja lesz a mérleg nyelve. Elképzelhető azonban az is, hogy a konzervatívok kisebbségi kormányta alakítanak, amelyet az FPÖ kívülről támogatna.