Az ukrán nyelvtől féltik a kárpátaljai magyarokat

2008.07.10. 15:28

Az ukrán oktatási miniszter rendelete alapján az ősszel kezdődő tanévtől közelező lesz ukrán nyelven letenni az érettségi-felvételi vizsgát, és kétnyelvű lesz az oktatás is. Kárpátaljai magyar pedagógusok szerint az intézkedés diszkriminatív: az állami iskolákban ugyanis nincs elég jól kiképzett kétnyelvű tanár, és nincsen megfelelő stratégia sem a kéttannyelvű oktatásra. Emiatt hátrányba kerülhetnek a magyar mellett főleg oroszul jól beszélő helyi magyarok.

Iván Vakarcsuk ukrán oktatási miniszter május 26-án kelt rendelete az ukrán nyelv oktatásának javítását tűzi ki célul. A kárpátaljai magyar szervezetek szerint a rendelet azt jelenti, hogy a kisebbségi iskolák rövidesen két tanítási nyelvűvé válnak, majd fokozatosan ukrán nyelvű lesz az oktatás. Szerintük ez az eljárás erősen diszkriminatív, törvényellenes, és végső soron a magyar oktatási rendszer elhalásához, a kárpátaljai magyarság asszimilációjának felgyorsulásához vezethet.

Az ukrán parlament elnöke és az ukrán kormányfő támogatásáról biztosította Sólyom Lászlót a kárpátaljai magyar oktatás kérdésében - mondta a köztársasági elnök kedden az MTI-nek, miután Kijevben megbeszélést folytatott a problémáról többek között Julija Timosenko ukrán kormányfővel. Sólyom László és Viktor Juscsenko ukrán államfő között megállapodás született: a két ország oktatási minisztériumai július közepén közös cselekvési tervet dolgoznak ki.

Tényleg kétnyelvű?

A kárpátaljai magyar szervezetek az aktuális rendeletet Sztanyiszlav Nyikolajenko korábbi miniszter egy évvel ezelőtti rendeletével hozzák összefüggésbe, mely a 2008/2009-es tanévtől a továbbtanulás feltételévé tette az kétszintű, ukrán nyelven tett érettségi-felvételi vizsgát. Vakarcsuk a rendeletet annyiban módosította, hogy a nemzetiségi iskolák végzősei a vizsgákon szaknyelvi szószedetet használhatnak.

Több magyar szervezet szerint így a magyar diákok hiányos ukrántudásuk miatt eleve hátrányos pozícióból indulnak a felvételik során. Ukrajnában ugyanis 1992-ig az orosz volt a hivatalos nyelv, az iskolákban gyakorlatilag egyik napról a másikra álltak át az ukrán nyelvű oktatásra. Sok magyar viszont anyanyelve mellett még mindig oroszul beszél jobban.

A hatályos, a kisebbségek jogainak elismeréséről szóló ukrán törvények szavatolják, hogy a nemzeti kisebbségek anyanyelvükön tanulhassanak vagy tanulhassák anyanyelvüket állami intézményekben. A tiltakozók az igazi ellentmondást abban látják, hogy a nemzetiségi iskolákban több mint egy évtizede nem kielégítőek a feltételek az ukrán nyelv elsajátításához.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) szerint nincsenek szakképzett kétnyelvű ukrán nyelvtanárok, nincs a nyelvoktatásra kidolgozott módszertan, nincsenek iskolai szótárak, nem készültek megfelelő nyelvkönyvek és nincs szöveggyűjtemény sem. "Mindez egyrészt jogi, másrészt módszertani kérdéseket vet fel. A nyelvoktatás problémáját nem oldották meg, de az oktatás nyelvét meg akarják változtatni" - mutatott rá az [origo]-nak a helyzet visszásságára Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke.  

Tiltakozások az esélyegyenlőség érdekében

Számos kárpátaljai magyar szervezet fordult kifogásaival az oktatási minisztériumhoz, az államfőhöz, a kisebbségi ombudsmanhoz. A KMPSZ álláspontját az ukrán államfő meghallgatta, az oktatási minisztérium pedig a kérdés kivizsgálására egy munkatársat küldött a szervezethez. Az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség június 6-án bejelentette: aláírásgyűjtésbe kezd, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) levélben kérte Sólyom László köztársasági elnököt és Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt, járjanak közben az ukrán hatóságoknál a tanügyi intézkedések visszavonása érdekében.

"A társadalmi szervezeteknek nem ez lenne a feladatuk. Ezeket a problémákat az államnak kellene megoldania. Biztosítsák a megfelelően képzett tanerőt, a felvételiknél a szaktárgyak esetén a fordítás jogát és állítsanak össze ukránból egy olyan tesztsort, amit a középiskolákban ténylegesen tanulnak a magyar diákok. Legfőképp: biztosítsák hosszú távon az esélyegyenlőséget a kisebbségek számára" - foglalta össze követeléseiket Orosz Ildikó.

KAPCSOLÓDÓ CIKK