McCain fejében még él Csehszlovákia

A külpolitikai tapasztalataira büszke John McCain többször is Csehszlovákiát emlegette a napokban, megfeledkezve arról, hogy ilyen ország 1993 óta nem létezik. Az amerikai elnökválasztási kampányban eközben felerősödött a külpolitikáról - azon belül is az iraki és az afganisztáni háborúról - szóló vita. Barack Obama 2010 nyarára kivonná a katonákat Irakból, McCain szerint azonban ez kapodás, ami veszélyes. Abban egyetértenek, hogy több energiát kell fordítani a romló afganisztáni helyzet javítására.

Az utóbbi napokban John McCain többször is beszélt arról, aggasztja őt, hogy Oroszország keménykedik az Egyesült Államok által Kelet-Európába tervezett rakétavédelmi rendszerrel kapcsolatban. Azt mondta, különösen zavarónak tartja, hogy Moszkva "csökkenteni akarja az energiaellátást Csehszlovákia felé". A republikánus elnökjelölt részéről ez nem egyszerű nyelvbotlás volt, két nap alatt ugyanis kétszer is Csehszlovákiát emlegette, miközben az már 15 évvel ezelőtt kettévált Csehországra és Szlovákiára - hívta fel rá a figyelmet a CNN.

McCain számára ez azért lehet kínos, mert kampányának egyik üzenete épp az, hogy ő jóval tapasztaltabb külpolitikai kérdésekben, mint demokrata riválisa, Barack Obama. A két jelölt épp kedden csapott össze arról, hogyan kellene kezelni az iraki és az afganisztáni háborút.

Irak esetében egyértelmű különbség van a két politikus programja között. Obama - aki kezdettől fogva ellenezte az iraki háborút - azt ígéri, hogy megválasztása esetén 2010 nyarára kivonja a csapatok nagy részét Irakból, és az ott maradó egységek csak olyan feladatokat kapnának, mint az al-Kaida maradványainak felszámolása, illetve az iraki biztonsági erők kiképzése.

McCain eközben azt mondja, hogy nem lehet menetrendet felállítani, a kivonást ugyanis az aktuális helyzettől függően kell végrehajtani. Szerinte különösen kockázatos csapatkivonást végrehajtani most, amikor már látszanak a fejlődés jelei: a tavaly végrehajtott amerikai katonai stratégiai fordulat után ugyanis kezd alábbhagyni az erőszakhullám, de az nem egyértelmű, hogy ez mennyire tartós folyamat.

Afganisztán esetében már valamivel közelebb van egymáshoz a két rivális programja. Abban legalábbis megegyeznek, hogy szükség van az amerikai jelenlét fokozására, miután a tálib lázadók az utóbbi időben megerősödtek, és egyre véresebb ellentámadásokat hajtanak végre. Múlt hónapban például több amerikai szolgálatos halt meg Afganisztánban, mint Irakban - emlékeztet a Washington Post.

Obama ugyanakkor azt is állítja, épp azért kell Irakból kivonulni, mert az ottani tevékenység elvonja a figyelmet Afganisztántól, márpedig szerinte az az igazi terepe a George Bush elnök által meghirdetett terror elleni harcnak. (Afganisztánt a 2001. szeptember 11-i merényletek után támadta meg az Egyesült Államok, amiért a tálib rendszer együttműködött az al-Kaidával.) McCain ezzel nem ért egyet, szerinte ugyanis az Irakban tapasztalható pozitív fejlemények épp arra mutattak példát, hogy mi lehet nyerő stratégia az afganisztáni lázadókkal szemben.

Az amerikai elnökválasztási kampányban ugyan már rég a gazdaság vált a vezető témává, a háborúk is foglalkoztatják a választókat. Egy friss felmérés szerint abban megosztottak a szavazók, hogy vajon Irakból egy előre elhatározott menetrend szerint vagy pedig a helyzet függvényében kell-e kivonni a katonákat. Magát az iraki háborút azonban a többség elhibázott lépésnek tartja, míg az afganisztáni katonai akcióról a szűk többség azt gondolja - derül ki egy a Washington Postban ismertetett felmérésből -, hogy megérte az érte hozott áldozatokat.