Részletes térképet készítettek brit tudósok azokról a területekről, amelyek viták tárgyai lehetnek az Északi-sarkvidéken. A sarkkal határos országok az olvadó jég révén felszabaduló hajózó útvonalak és a mélyből kinyerhető ásványkincsek miatt kacsingatnak a zord vizek felé.

Brit szakemberek megszerkesztették az első részletes térképet, amelyen az Északi-sarkvidék azon területeit mutatják be, amelyek a jövőben államok közötti konfliktusok tárgyai lehetnek. A durhami. egyetem munkatársai a történelmi konfliktusok és a már jelenleg is folyó viták által érintett forró pontokat összegezték

A régóta folyó rivalizálás a gazdag ásványkinccsel kecsegtető sarki vizekért tavaly nyáron vált jól észlelhetővé, amikor egy orosz tengeralattjáró zászlót tűzött ki a sarkra, a tengerfenéken. A lépés megrökönyödést keltett a területre ugyancsak fogukat fenő sarkvidékkel határos államok körében.

A brit tudósok a politikusokat és tanácsadóikat akarják segíteni a térképpel, hogy tisztázzák a vitás pontokat, és pontosítsák a sajtóban eddig megjelent, szerintük pongyola térképeket. "Megkíséreltük bemutatni az összes igényt; a kitűzött határokat, és még egy dolgot, amely egyik eddigi térképen sem szerepelt: a Kanada, Dánia és az USA által igényelt területeket" - idézte a BBC Martin Prattot az egyetem országhatár-kutató csoportjának igazgatóját.

Forrás: Durham University (International Boundaries Research Unit)
Részletekért kattintson a képre! (pdf)

A kutatók feltüntették, hogy az országok tengerpartjaiktól 200 tengeri mérföld távolságra tekinthetik felségterületüknek a vizeket, de azt is számba vették, hogy ez egyes esetekben - a kontinentális talapzatot is beleszámítva - 350 tengeri mérföldre is nőhet.

A sarki vizek hovatartozásának kérdése körüli vitákat az olvadó sarki jég miatt felszabaduló hajózási útvonalak, illetve a tenger mélyéről kinyerhető ásványkincsek gerjesztik. Az amerikai geológiai intézet becslései szerint a sarki vizek alatti kőzetekben 90 millió hordónyi érintetlen olajkincs rejtőzhet.