Grúziát, Moszkvát és a Nyugatot is hibáztatja a nemzetközi sajtó

2008.08.09. 12:39

Grúzia elnöke elszámította magát, mikor kirobbantotta a mostanra háborúvá fajult kaukázusi konfliktust - erről írt a a párizsi Le Figaro és a lengyel Gazeta Wyborcza is. A The Times a Dél-Oszétiában kirobbant harcok kapcsán azt hangsúlyozta, hogy Moszkva még mindig saját befolyási övezetének tekinti Grúziát. A bécsi Der Standard szerint a posztszovjet imperializmus visszaszorítása a tét.

Túl sokáig babráltak az érintett felek a Kaukázus nevű lőporos hordóval, amely pénteken felrobbant - írta a gyakorlatilag háborúvá fajult orosz-grúz konfliktusról a svájci Tages-Anzeiger nevű lap. Az újság szerint az oroszok csökönyösen megakadályozták a konfliktus bármilyen megoldását, az amerikaiak pedig fenntartás nélkül támogatták Mihail Szaakasvili grúz elnököt, a "bűvészinas" pedig most önállósította magát, és háborút robbantott ki. Elvakultan bízott a gyors győzelemben, ám elszámította magát - áll a svájci lapban.

A londoni The Times emlékeztetett arra, hogy Moszkva változatlanul saját befolyási övezetének tekint minden, Oroszországgal szomszédos területet, így Grúziát is. Ebben az összefüggésben minden nyugati nyereség szükségszerűen orosz veszteségként kerül a mérleg serpenyőjébe. Moszkva persze fölháborodik a Grúziának és Ukrajnának tett NATO-tagságon - olvasható a The Times cikkében. Szaakasvili grúz elnök egy józan pillanatában autonómiát kínált fel Dél-Oszétiának - írta a londoni lap, amelynek a publicistája szerint ez kellene, hogy az alapja legyen a sürgős diplomáciai erőfeszítéseknek, amelyekkel vissza lehetne rántani a két szemben álló felet a szakadék széléről.
   
A bécsi Der Standard szerint a kaukázusi háború cezúrát jelent az egész térség számára. A posztszovjet térség négy válságövezete - Abházia, Dél-Oszétia, Karabah, Dnyeszteren túli terület - csaknem két évtizede mérgezi a politikai légkört Európa keleti részén, megakadályozva a normális demokratikus fejlődést. A bécsi újság szerint Dél-Oszétiában nem kevesebbről van szó, mint a posztszovjet imperializmus visszaszorításáról.
   
Grúzia elnöke szembeszegül az oroszok megfélemlítési kísérleteivel, és a nyugati országok segítségében bízik, csakhogy illúziókat táplál: a NATO aligha fog megkockáztatni egy háborút Oroszországgal, hogy megmentse Grúziát - állapította meg a párizsi Le Figaro. A Tbiliszi mellett fekvő vaciani légitámaszpont orosz bombázása, ahol amerikai tanácsadók is tartózkodnak, nyíltan megmutatta a Nyugat tehetetlenségét a lap szerint. A cikkben azt írták: az EU francia elnökségére most az a feladat hárul, hogy átvegye a kezdeményezést és megakadályozza a Moszkvához fűződő viszony jóvátehetetlen romlását.
   
Szaakasvili elnök olyan politikát folytat, amelynek célja közelebb hozni Grúziát a NATO-hoz és az Európai Unióhoz - vélekedett a brüsszeli De Morgen. Csapatainak mozgósításával a grúz elnök előremenekül, hogy ráncba szedje a lázadó dél- oszéteket - szerepel a De Morgen cikkében. 
   
Óriási hibának tartja a lengyel Gazeta Wyborcza a grúz offenzívát. A néhai szerb diktátorhoz, Slobodan Milosevichez hasonlóan Szaakasvili sem fogta fel, hogy hazája csak két lehetőség között választhat: vagy búcsút mond a két szakadár régiónak, Abháziának és Dél-Oszétiának, vagy pedig Grúzia véres konfliktusok nyomán fog felbomlani - fejtegette a lap.

KAPCSOLÓDÓ CIKK