Függetlenségének elismerését kéri Oroszországtól a két szakadár grúz terület, Dél-Oszétia és Abházia, és az orosz felsőház elnöke szerint Moszkva kész megtenni ezt a lépést. Közben az ENSZ Biztonsági Tanácsában az orosz vétó miatt ismét nem sikerült határozatot elfogadni Grúzia ügyében. Bár a nyugati hatalmak sürgetik, a csapatkivonás csak lassan halad.

Orosz katonai teherautók hagyták el szerdán Grúziát, de a Nyugat által követelt nagyszabású, gyors csapatkivonásnak egyelőre nincs jele. A Reuters brit hírügynökség helyszíni tudósítója az Oroszországot a szakadár területtel összekötő Roki-alagút közeléből arról számolt be, hogy dél óta mintegy 40 ponyvás teherautó lépte át a grúz-orosz határt.

"Néhány autón láthatóan volt rakomány, de többségük üresnek tűnt, páncélozott járműveknek vagy tüzérségnek nyoma sincs" - jelentette. Egy helyi tisztségviselő szerint páncélosok éjszaka sem mentek át a határon. Igoeti falu közelében, a grúz fővároshoz, Tbiliszihez legközelebb eső orosz ellenőrzőponton az orosz katonák lövészárkokat ástak az út mentén. Orosz katonai konvojok mozgásának itt, Tbiliszitől 45 kilométernyire sem volt jele.

A nyugati hatalmak eközben az ENSZ-en és a NATO-n keresztül próbálják fokozni a nyomást Dmitrij Medvegyev orosz elnökre, hogy gyorsítsa fel a kéthetes fegyveres konfliktust követően megígért csapatkivonást. A késlekedés miatt a türelmetlenség lassan kétkedésbe fordul.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsában a vétójoggal bíró Oroszország ellenkezése miatt azonban szerdára virradóra sem sikerült elfogadtatni a Grúziából azonnali orosz kivonulást követelő határozatot. Moszkva legfőbb kifogása, hogy a javaslat utal "Grúzia területi integritására nemzetközileg elismert határai között", ami az orosz érvelése szerint azt feltételezi, hogy az oroszbarát szakadár területnek, Dél-Oszétiának vissza kell térnie Grúzia fennhatósága alá.

Berlin péntekig ad határidőt

"Medvegyev háromszor is mondta már, hogy megkezdik a visszavonulást és mégsem teszik" - idézte Bernard Kouchner francia külügyminisztert a párizsi székhelyű International Herald Tribune című napilap. "Nem fogadhatjuk el ezt a fajta elvakultságot, a nemzetközi jog semmibe vételét" - tette hozzá.

Németország elvárja, hogy Oroszország péntek éjfélig vonja ki csapatait grúz területről - közölte szerdán Thomas Steg, a német kormány szóvivője. Steg megerősítette, hogy továbbra is cél, hogy egy közös NATO-grúz testület keretében intenzívebb megbeszéléseket folytassanak a kaukázusi köztársasággal.

A brit hírügynökség szerint a NATO-tagállamok keddi külügyminiszteri tanácskozásukon megállapodtak abban, hogy felfüggesztik rendszeres kapcsolataikat Oroszországgal, amíg nem teljesíti a béketervben foglaltakat, de Tbiliszi reményeit is lehűtötték, mert nem jelentettek be olyan intézkedéseket, amelyek felgyorsítanák Grúzia felvételét az észak-atlanti szövetségbe.

Kemény hangok Moszkvából

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elfogultnak nevezte a NATO-válaszát a konfliktusra, és azzal vádolta a szövetséget, hogy a tbiliszi "bűnöző rezsim" oldalára állt. Anatolij Nogovicin, az orosz vezérkari főnök helyettese pedig arról beszélt, hogy a NATO támogatása újabb villámháborúra ösztönözheti Grúziát. A tábornok szerint az orosz katonák kedden este is lelőtték a grúz fegyveres erők egy pilóta nélküli felderítő repülőgépét, és ez arra utal, hogy Tbiliszi nem adta fel agresszív terveit. Az orosz vezérkar követelni fogja, hogy a konfliktus övezetében tiltsák meg a grúz gépek repülését.

Szergej Mironov, az orosz parlament felsőházának elnöke szerdán már a két szakadár grúziai terület - Abházia és Dél-Oszétia - elismerését pedzegette. A Szövetségi Tanács (felsőház) "kész elismerni Dél-Oszétia és Abházia független státusát, ha a két köztársaság népe ezt kéri és Dmitrij Medvegyev orosz elnök ilyen értelmű döntést hoz" - mondta az észak-oszétiai Vlagyikavkazban az Interfax orosz hírügynökségnek. A két szakadár terület parlamentjei már szerdán kérték a függetlenség elismerését, az orosz felsőház hétfőn tart rendkívüli ülést.
 
Oroszországban szerdán is megismételték, hogy Grúzia népirtást követett el Dél-Oszétiában. "Gyakorlatilag minden jegyzőkönyv" megerősíti a népirtás vádját - jelentette ki Vlagyimir Markov, az orosz ügyészség vizsgálóbizottságának igazgatója szemtanúk elbeszéléseire hivatkozva.

A bizottság mostanáig 133 meggyilkolt polgári személyt írt össze és 51 grúz katona holttestét látta Dél-Oszétiában - mondta Borisz Szalmakszov, a testület igazgató-helyettese a RIA Novosztyi orosz hírügynökségnek, míg az orosz államfő korábban "áldozatok ezreiről" beszélt. A déloszét hatóságok adatai szerint 1492 ember halt meg a grúz hadművelet alatt.

A fegyveres konfliktus augusztus 7-én tört ki, amikor Grúzia kísérletet tett 1992-ben egyoldalúan kivált régiója, Dél-Oszétia visszafoglalására. Válaszul Moszkva elindította az Észak-Kaukázusban állomásozó 58. hadsereg egységeit Dél-Oszétiába, az indoklás szerint a dél-oszétiai lakosság és az orosz békefenntartók védelmére. Az expedíció visszaverte a grúz támadókat, és behatolt Grúziának a szakadár Dél-Oszétia határain túli területeire.