Sok volt a púder a kínai olimpián

Tátogó kislány, billegő zongora a megnyitón, hivatalos szurkolók az üres lelátókon, emberi jogok, kisebbségek, cenzúra. Összeszedtük a pekingi olimpia kisebb-nagyobb átveréseit, és a játékokat beárnyékoló problémákat.

Kína mintaolimpiára készült. Sokan azt várták, hogy az olimpia rendezési joga kinyitja az országot, de a játékok előtt számos támadás érte az emberi jogok korlátozása miatt, és még az olimpia előtti utolsó napok is a kínai cenzúrától voltak hangosak. Ezután persze sokan már kifejezetten utaztak a kínai trükkökre.

A púderezés a megnyitóünnepségen kezdődött. A minden eddiginél látványosabbnak kikiáltott műsor után nem sokkal kiderült, hogy a nemzetközi televíziós közvetítésben bemutatott, Peking egére kilőtt tűzijáték egy része nem élő, hanem számítógéppel manipulált, illetve előre felvett felvétel volt. A szervezők azzal magyarázták ezt, hogy szokás az ilyen nagy eseményeken a kényelem és színpadi hatás kedvéért előre rögzített felvételeket biztosítani a tévétársaságok számára, amelyeket "a rossz éjszakai látási viszonyok miatt valószínűleg felhasználtak".

A számítógéppel módosított képeket a pekingi Crystal Digital Technology szolgáltatta. "Mindent megtettünk, hogy olyan hatást érjünk el, mintha a képeket élőben vettek volna. A többség meg nem tudta volna mondani, hogy nem igazi" - mondta augusztus elején a társaság szóvivője. A cég a madárfészek stadion felett megjelenő tűzijátékot dolgozta ki.

Tátogó kislány az álzongoránál

Nem ez volt azonban a megnyitóünnepség egyetlen megtévesztő húzása. Egy egész világ figyelte lélegzetvisszafojtva azt a piros ruhás kislányt, aki az Óda a szülőföldhöz című dalt énekelte. Az ünnepség után a híradások arról is beszámoltak, hogy Lin Miao-kinek egész rajongótábora lett Kína-szerte. Csak egy szépséghibája volt a dolognak: a dalt nem ő énekelte.

Az a kislány, aki igazából énekelt - Jang Pej-ji -, nem kerülhetett a képre, mert éppen kihullottak első tejfogai, és kinézetre sem volt annyira tökéletes, de a hangja igen - ahogy a szervezők utóbb magyarázták. Az ünnepség zenei igazgatója szerint azért döntöttek a playback mellett, mert ez szolgálta a legjobban az ország érdekeit. Sokak szerint azonban a zongora sem volt igazi, amin a világhírű kínai zongoraművész, Lang Lang kísérte a tátogó kislányt. A zongora a felvételek tanúsága szerint illegett-billegett, ahogy ütötték a billentyűit, ami szokatlan egy átlagosan 300 kilogrammos hangszertől.

A gyanús zongora, és a tátogó kislány

Nem voltak igazából mongolok, tibetiek, ujgurok, vagy más nemzetiséghez tartozók azok a gyerekek sem, akik a hatalmas ország 56 nemzetiségét jelenítették meg a megnyitón. A kínai zászlót hordozó, nemzetiségi viseletbe öltözött gyerekek valójában a többségi han etnikumhoz tartoztak. A hivatalos tájékoztatóban foglaltakkal ellentétben öltözetükön kívül semmi közük nem volt az általuk megjelenített tibeti, vagy épp ujgur nemzetiséghez. Amikor ezt felvetették egy sajtótájékoztatón, a szervezőbizottság alelnöke szőrszálhasogatásnak nevezte a kérdést, és azt mondta hagyomány, hogy az össznemzeti táncesteken más etnikumhoz tartozó táncosok alakítanak egy-egy nemzetiséget.

Ezek azonban csak az első repedések voltak a pompás és ragyogó képen, amelyet a kínai szervezők igyekeztek festeni az olimpia rendezéséről. Később a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) felpanaszolta, hogy miközben a lelátókon üres sorok tátonganak, nem lehet jegyekhez jutni. A NOB külön kérte pekingi szervezőket, hogy engedjenek be több embert a versenypályák zömének helyet adó, biztonsági gyűrűbe vont észak-pekingi városrészbe, és töltsék meg az arénákat.

"Önkéntes szurkolók"

Az üres székekre hamar megtalálták a megoldást a szervezők: sárga pólós, felfújható tapslufikkal ellátott szurkolók lepték el a helyeket, akik egyformán biztatták az összes sportolót, vagy épp az egymás ellen játszó csapatokat. A brit Telegraph szerint a szurkolók többnapos tanfolyamon vettek részt az olimpia előtt. A szervezők is elismerték, hogy az üres helyekre "helyi önkéntes szurkolókat" ültetnek. A játékok főleg első napjaiban látható sok üres helyet a heves esőzésekkel és azzal magyarázták, hogy nem jelennek meg a NOB-tisztviselők jegyet kapott családtagjai, illetve a sok jegyet felvásároló szponzoráló cégek munkatársai.

Az üres nézőtér feltöltése nem mindenhol sikerült. A szigorú biztonsági intézkedések miatt sok helyre nehéz volt bejutni, kerékpárosok arról panaszkodtak, hogy a szervezők nem engedtek szinte senkit sem az országúti verseny pályájának közelébe. Stuart O'Grady ausztrál versenyző szerint még felesége sem szurkolhatott a pálya mellett, és a küzdelmet a magas páratartalom és hőség mellett az is nehezítette, hogy teljesen kihalt volt a pálya széle. "Olyan volt mint egy csendes gyilkosság. A fájdalom megvolt, de hiányzott a kiabálás, a drukkolás. Nagyon furcsa volt" - idézte az ausztrál Australian című újság.

Tornászlánykák

Hamisítás gyanúja merült fel a kínai tornászlányok életkorával kapcsolatban is. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság már felkérte a Nemzetközi Torna Szövetséget (FIG), hogy vizsgálja ki, pontosan hány évesek a női csapatban aranyérmes kínai versenyzők. Az amerikaiak ugyanis azt gyanítják, hogy a felemáskorláton is diadalmaskodó Ho Ko-hszin (He Kexin), valamint Csiang Jü-jüan (Jiang Yuyuan) és Jang Ji-lin (Yang Yilin) - más születési adatokkal szerepelnek az olimpián, mint egy korábbi viadalon.

Fő a biztonság Tibetben is

Az olimpián való indulás alsó korhatára 16 év, ám egy korábbi jegyzőkönyv alapján - amely az interneten is fellelhető volt, de már törölték - Ho még csak 14 esztendős. A FIG közvetlenül az olimpia előtt bekérette a kínaiak útlevelét, melyek szerint Ho 1992. január elsején látta meg a napvilágot. A kínai szövetség tagadja a csalást.

Tibet, tüntetők, átnevelés

Az olimpia szervezőinek véletlen vagy szándékos bakijain kívül azonban sok más ügy is árnyékot vetett a pekingi Olimpiára. Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet számos problémára hívta fel a figyelmet: a halálbüntetés alkalmazására, a tüntetők jogainak megsértésére, az állami cenzúrára, a tisztességes bírósági tárgyalás hiányára, a politikai elítéltek, és a kisebbségek sorsára.

Kína, noha az olimpiai alapelvek alapján ezek a problémák kizáró okot jelentenek az olimpia szervezésénél, nem tett semmit megoldásukra. Számos tüntetőt vettek őrizetbe, akik különböző demonstrációkat szerveztek: hol Tibet, hol csak saját, az olimpia miatt kártérítés nélkül kisajátított otthonuk elvesztése miatt. Volt köztük olyan is - például két, lakásuk elvétele miatt tüntető idős, bottal járó néni -, akiket átnevelő munkára ítéltek.