A Kánaánba vezetnék pártjai Ausztriát

2008.09.13. 22:02

Eurómilliárdokat költöttek el - szavakban - jó előre a pártok az osztrák választási kampányban, de a szociáldemokraták vezetője nem éri be ennyivel, ő már a választások előtt keresztülverné ígéreteit a parlamenten. A fő téma a szociális biztonság, minden párt az áremelkedések elleni küzdene. A szélsőjobboldalon újra belelendült Jörg Haider, aki korábbi pártjával verseng a rendpárti szavazatokért. A Zöldek listáján egy állítólagos ökoterrorista is a parlamentbe készül.

Nem érheti a felelőtlen ígérgetés vádja Werner Faymannt, az Osztrák Szociáldemokrata Párt (SPÖ) kancellárjelöltjét, hiszen már a választások előtt teljesíteni akarja pártja legfontosabb ígéreteit. Ennek érdekében a listavezető példátlan lépésre szánta el magát: két héttel a választások előtt újra összehívta a parlamentet, hogy elfogadtassa szociális javaslatait. A probléma az, hogy a parlament már júliusban kimondta önmaga feloszlatását. A pénteki ülésen ugyan még nem sikerült többséget szereznie az ötpontos tervezethez, de a jövő héten még egyszer nekifutnak.

Az SPÖ csomagja felére csökkentené az élelmiszercikkek forgalmi adóját, eltörölné a felsőoktatási tandíjat, még néhány évig korkedvezményes nyugdíjba engedné a csak nyolc osztályt végzetteket, felemelné az ápolási segélyt, és bevezetné a 13. havi családi pótlékot. Mindez a Standard című lap becslése szerint 1,8 milliárd euróval (körülbelül 430 milliárd forint) terhelné meg a költségvetést. A kampányban minden párt adócsökkentést és a juttatások emelését ígéri. Faymann maga mögött tudhatja a legnagyobb példányszámú bulvárlap, a Kronen Zeitung lelkes támogatását is.

Ausztriában július elején bomlott fel az SPÖ és a konzervatív Osztrák Néppárt (ÖVP) nagykoalíciója, miután a szociáldemokrata Alfred Gusenbauer által vezetett kormány másfél év alatt szinte semmilyen ügyben nem tudott előre lépni. Akkor úgy tűnt, hogy az SPÖ csak vesztesen kerülhet ki a szeptember 28-ra kiírt új választásból, amelyet az ÖVP nyerhet meg, de Faymann megfordította az esélyeket. A legfrissebb felmérés szerint az SPÖ 28, az ÖVP 27 százalékot kapna. A harmadik helyen a jobboldali populista Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) áll 18 százalékkal.

Koalíciós kényszer

Az osztrák választási rendszerben - ellentétben a csak egyéni körzetekkel működő angol és a vegyes magyar berendezkedéssel - a választók csak pártlistákra szavaznak, az alsóház (Nationalrat) 183 mandátumát pedig arányosan osztják fel a négyszázalékos küszöböt elérő pártok közt. Emiatt könnyen előfordulhatnak patthelyzetek: az országot 1945-től 1966-ig, illetve 1986-tól 1999-ig is nagykoalíciós kormányok irányították.

Forrás: AFP
Strache is szociális biztonságot ígér

A közvélemény-kutatási adatok alapján valószínű, hogy sem a néppárt, sem a szociáldemokraták nem lesznek képesek egyedül kormányt alakítani. A jelenlegi arányokat figyelembe véve egy szocdem-zöld koalíciónak sem lenne meg a többsége, így csak két koalíciós felállás vehető komolyan: az ÖVP, az FPÖ és az ebből Jörg Haider vezetésével kivált Szövetség Ausztriai Jövőjéért (BZÖ) által alkotott jobboldali tömb vagy a nagykoalíció feltámasztása.

Bármilyen kormány alakul azonban, nagyon nehéz helyzetben találja majd magát, hiszen szembesülnie kell saját és szövetségesei ígéreteivel: a rengeteg adócsökkentés, támogatás mellett olyan extrém ötletekkel is előálltak, mint például a szintén az SPÖ által megígért kispapahónap, vagyis az apukáknak a gyerek születése után járó egy hónapnyi fizetett szabadság.

A drágulás elleni küzdelemből még a Zöldek (Die Grünen) sem vonták ki magukat, egyik plakátjukon azt ígérik, hogy a felére csökkentik a fűtési költségeket, azzal, hogy megszabadítják Ausztriát az olaj- és gázfüggőségtől. Bár az ÖVP bírálja Faymann ötletét és a parlament rendkívüli ülésének összehívását - legújabb nyilatkozataiban Wilhelm Molterer, az ÖVP kancellárjelöltje már SPÖ-FPÖ koalícióval riogat - a néppárt is megduplázná az ápolási díjat, és még egy havi családi pótlékot fizetne augusztusban, igaz, csak a választások után.

Ki gyűlöl jobban?

Ausztriában már a hagyományos kampánytémák közé tartozik a bevándorlók száma és helyzete, a három jobboldali párt egymással vetélkedve ígér szigorításokat. Az ÖVP német nyelvtanfolyamhoz kötné a bevándorlást, az FPÖ megfigyeltetné a mecseteket, betiltaná a minaretek építését és a fejkendő viselését, Jörg Haider pedig újra lezárná a schengeni szerződéssel megnyílt határokat, és elektronikus lábbilincset tenne a menedékkérőkre.

Forrás: EPA
Haider újra lendületben

A szabadságpártból kivált Haider új imázzsal, a korábbinál visszafogottabb stílussal készül ismét a parlamentbe vezetni pártját. Az 58 éves (de plakátjain ma is örökifjú) politikus feltűrt ingujjal, kigombolt gallérral pózol idilli vidéki tájképek előtt, vagy egy pohár bor mellett mosolyog a választókra, miközben a hagyományos "Ausztria az osztrákoké" jelszó mellett ő is azt ígéri, hogy a "szociális úton" vezeti majd az országot.

Haider magabiztos, hiszen a felmérések szerint eddig három tévévitából kettőt megnyert, ebből egyet legnagyobb riválisa, Heinz-Christian Strache FPÖ-vezér ellen. A BZÖ is elmozdult a holtpontról: a legújabb kutatások szerint 6-7 százalékon áll, miközben a választások kiírásakor még nem érte el a parlamenti küszöböt sem. Haider máris kormányzati szerepre készül, szerinte a nagykoalíció olyan népszerűtlen volt, hogy még egyszer nem próbálkozik meg vele a két nagy párt, és jobboldali koalíciós kormányra számít.

A radikális szavazatokért folyó versenyben a két szélsőjobboldali párt nem válogat az eszközökben: Strache pénteken azzal állt elő, hogy a rivális BZÖ listáján negyedik Ewald Stadler még 2006-ban megzsarolta őt. Az FPÖ-vezér szerint Stadler 1,8 millió eurót követelt tőle, és azzal fenyegette, hogy elhíreszteli, meleg, ráadásul kiskorúakkal létesített szexuális kapcsolatot. Stadler szánalmasnak nevezte Strache állításait.

Terroristák és cégvezérek

A jobboldallal tudatosan szembehelyezkedő Zöldek automatikusan állampolgárságot adnának az Ausztriában született gyerekeknek (feltéve, hogy szüleik legálisan tartózkodnak az országban), és teljes egyenjogúságot biztosítanának a melegeknek. Hiába jó vitázó azonban a listavezető Alexander van der Bellen (a felmérések szerint a tévévitákban legyőzte Faymannt, Strachét és egy hajszállal egyszer Haidert is), a párt népszerűsége július óta nagyot esett, ma már csak 11 százalékon áll.

Talán ennek köszönhető, hogy felvették a listájukra az ökoterrorizmussal - többek közt egy csirkefarm és egy cirkusz felgyújtásával - gyanúsított radikális állatvédőt, Martin Balluchot. A Szövetség az Állatgyárak Ellen nevű szervezet vezetőjét és társait épp a bejelentés előtt engedték szabadon a több mint száz napig tartó vizsgálati fogságból. Balluch ügye komoly botrányt kavart, különösen az után, hogy az aktivista éhségsztrájkba kezdett, az őrség pedig erőszakkal, gyomorszondával táplálta.

Még rosszabbul áll a Liberális Fórum (LIF), amelyre a felmérések szerint a választók 3-4 százaléka voksolna, vagyis alulról súrolja a parlamenti küszöböt. A parlamentből korábban már kiesett pártnak nem használ, hogy a Profil című lap felelevenítette a Strabag építőipari konszern és a magyar politikai pártok állítólagos kapcsolatát. A Strabag elnöke, Hans-Peter Haselsteiner ugyanis a LIF gazdasági szóvivője és talán legjelentősebb támogatója, akinek - ha bejutnak a parlamentbe és koalíciós felkérést kapnak - a szociális miniszter posztot szánják.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK