Az Egyesült Államok következő elnökének tárgyalnia kell Iránnal - javasolta egy nyilvános beszélgetésen öt volt külügyminiszter, akik mind bírálták a Bush-kormányzat politikáját. Warren Christopher szerint Iránnal szemben nincs túl sok katonai lehetőség, Henry Kissinger pedig úgy vélte, a kormányzat még azzal is adós, hogy egyértelmű célokat fogalmazzon meg.

Az új amerikai elnöknek mindenképpen tárgyalásokat kell majd kezdenie Iránnal - ezt szorgalmazta öt egykori amerikai külügyminiszter hétfőn egy washingtoni tanácskozáson, amelyen Madeleine Albright, Colin Powell, Warren Christopher, Henry Kissinger és James Baker vitatták meg, mit tanácsolnának a következő elnöknek az amerikai Irán-politikát illetően.

Mindannyian bírálták a Bush-adminisztráció politikáját, amely még minimális kapcsolatteremtésre sem hajlandó a keményvonalas Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnökkel. A demokrata Albright - aki Bill Clinton minisztere volt 1997 és 2001 között - azt mondta, ő a külügyminisztérium szintjén kezdené az egyeztetéseket Teheránnal. Szerinte szóba kell állni azokkal az államokkal, amelyekkel Amerikának gondjai vannak. "Minél inkább bíráljuk Ahmadinezsádot, annál erősebbé válik az iráni társadalomban" - mondta.

Albright nem okozott meglepetést azzal, hogy a demokrata jelölt, Barack Obama mellett állt ki. Az ő személye "a sokszínűség üzenete volna a világ számára". Megjegyzése nagy tetszésnyilvánítást kapott a diplomatákkal, valamint az egyetem diákjaival és oktatóival telt előadóteremben.

Az ugyancsak demokrata Christopher, aki Albright elődje volt a Clinton-kormányzatban, 1993 és 1997 között, azt mondta: Izrael értésére kell adni, hogy Irán tekintetében "a katonai lehetőségek nagyon gyengék". Azt hangoztatta, hogy Amerika nem kínozhatja a terroristagyanús foglyokat.

A másik három volt republikánus külügyminiszter közül Kissinger - aki 1973-tól 1977-ig, a Nixon- és a Ford-kormány idején irányította az amerikai diplomáciát - szintén közeledést szorgalmazott Irán felé. Washingtonnak előbb azonban ki kell jelölnie céljait, a stabil Közel-Kelet megteremtését, és egyebek mellett azt, hogy Teherán ne szállítson többé fegyvereket szélsőséges csoportoknak - emelte ki.

Baker - idősebb George Bush elnök külügyminisztere 1989-től 1992-ig - azzal kapcsolatban, hogy miképpen járjon el a következő elnök, közölte, erőteljes üzenetre van szükség Amerika és a külföld számára egyaránt. Majd derültséget kiváltva megjegyezte, "de azért John McCaint támogatom". Baker szerint Izrael és a palesztinok között meg kell születni az egyezségnek. Egyúttal képtelenségnek nevezte, hogy az Egyesült Államok nem áll szóba Szíriával.

Powell, az első fekete amerikai külügyminiszter, George W. Bush elnöksége idején 2001-től 2005-ig töltötte be hivatalát, azt mondta, még nem döntötte el, melyik jelöltet támogatja. Leszögezte, hogy ő elsősorban amerikai, és Obamával is közölte, csak a bőrszíne miatt nem fog rá szavazni. A legfontosabb kérdés meggyőződése szerint az, ki tudja szavatolni az Egyesült Államok biztonságát.

Powell arról is beszélt, hogy Oroszországból szerinte nem lesz második Szovjetunió, annak ellenére sem, hogy brutálisan lépett fel a grúziai viszályban. Miheil Szaakasvili grúz elnök szerinte vakmerő volt, úgymond gyufát gyújtott azzal, hogy katonai úton, erőszakkal akarta visszaszerezni az ellenőrzést a szakadár Dél-Oszétia felett.