Az ukrán kormányfő előre hozott választásokat emleget

Julija Timosenko ukrán kormányfő közölte pénteken, hogy előre hozott választásokhoz vezethet a Viktor Juscsenko államfővel való vitája. Ez esetben pedig megszűnne a Nyugat-barát erők többsége az ukrán parlamentben.

"Számunkra a legelső lépés a Litvin Blokkjával megerősített demokratikus koalíció újraélesztése lenne. Ha az elnök gátat szab ennek, akkor két lehetőség marad: előre hozott választások, vagy nem természetes koalíciók létrehozása" - közölte Julija Timosenko ukrán miniszterelnök, aki szerint egy új választás esetén eltűnne a Nyugat-barát erők többsége a parlamentben, és ez 180 fokos fordulathoz vezetne Ukrajna európai integrációjában és a belső reformok területén.

Ha most nem sikerül kormányt alakítani, akkor logikus lenne az előre hozott parlamenti választással együtt elnökválasztást tartani - mondta külföldi újságíróknak Timosenko, aki szerint ez utóbbi forgatókönyv lenne a legrosszabb Ukrajna számára. Az államfő mandátuma hivatalosan 2010 elején jár le. A tavaly szeptemberi előre hozott választások eredményeként megalakult parlament mandátuma öt évre szól.

A Viktor Juscsenko elnök mögött álló Mi Ukrajnánk-Népi Önvédelemnek (NU-NSZ) és a kormányfő vezette Julija Timosenko Tömbjének (BJuT) kormánykoalíciója szeptember közepén bomlott fel, miután a BJuT az ellenzéki Moszkva-barát Régiók Pártjával (RP) összefogva az államfő jogköreit megkurtító törvénymódosításokat szavazott meg. A parlamenti döntés után a NU-NSZ kilépett a koalícióból.

Timosenko tagadta, hogy a BJuT tárgyal az RP-vel a parlamenti szövetség létrehozásáról. Szerinte a koalíció létrehozása az ellenzékkel csak szélsőséges esetben jelentene megoldást, megakadályozandó a választás kiírását. Timosenko reményét fejezte ki, hogy egy héten belül meglesz az új koalíciós megállapodás. Ivan Kirilenko, a BJuT parlamenti frakciójának vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy október 5-én lejár a koalíció megalakítására szabott harminc napos határidő, azután pedig Viktor Juscsenko elnök feloszlathatja a parlamentet, és előre hozott választást írhat ki.

A kormánykoalíció szétesésének egyik oka a grúziai válság megítélése volt, és ilyen téren nem közeledtek az álláspontok. Kirilenko közölte, hogy képviselőcsoportja határozottan ellenzi az NU-NSZ javaslatát az orosz agresszió elítéléséről. Közölte, hogy a kaukázusi háborúban nem Oroszország, hanem Grúzia volt az agresszor, a konfliktust Tbiliszi kezdte, és Kijev ráadásul nem is érintett fél a grúziai válságban.