Esélye sem volt a választáson a fehérorosz ellenzéknek

2008.09.28. 16:11

A demokrácia tesztjének tekintette az USA és az EU a fehérorosz választásokat, amelyen most először ellenzéki jelöltek is indulhattak. Az Európa utolsó diktatúrájának tartott országban a helyi hatóságok szerint minden idők legszabadabb parlamenti választására került sor, az ellenzék azonban bohózatnak minősítette a szavazást, szinte kizárólag Lukasenko elnök hívei nyertek.

Egyetlen ismert ellenzéki képviselőjelölt sem került be a fehérorosz parlamentbe a vasárnap tartott választáson - jelentette be hétfőn hajnalban a fehérorosz választási bizottság elnöke a voksok túlnyomó többségének feldolgozása után. A 110 szavazókörzet közül 100-ban már feldolgozták az adatokat, és ismert 99 képviselő neve a 110-ből. A fennmaradó körzetekben ismert ellenzékiek nem indultak. Az új parlamentbe zömében a régi törvényhozás képviselői kerültek be, az ellenzékiek a szavazatok mindössze 5-15 százalékát gyűjtötték össze - jelentette a Ria Novosztyi orosz hírügynökség

Ellenzékiek egy kisebb, néhány száz fős csoportja már a szavazóhelyiségek zárása után Minszk központjában tüntetett. A tiltakozók Európa utolsó diktátorának nevezték a fehérorosz elnököt, és választási bohózatnak minősítették a vasárnapi szavazást. A tüntetők a történelmi fehér-piros-fehér belorusz lobogók és európai uniós zászlók alatt az Október térről, a nemzetközi sajtóközpontnak otthont adó Köztársasági Palota elől a Függetlenség terére vonult, a Központi Választási Bizottság elé, ahol tiltakozásuk jeléül két sátrat állított fel.

Az ellenzéki Egyesült Demokratikus Erők nevű koalíció vezetői rögtönzött sajtóértekezletet tartottak. Vincuk Vjacsorka, a Fehérorosz Népfront elnökhelyettese hangsúlyozta: a nemzetközi megfigyelőknek meg kell érteniük, hogy az ellenzék képviselői nélkül nem lehet tisztességes a szavazatszámlálás, Anatol Ljabedzka, a Fehéroroszországi Egyesült Polgári Párt elnöke pedig közölte: bizonyítékaik vannak arra, hogy kinyitották az urnákat és szavazócédulákat dobtak bele.

A parlamenti választáson, amelyen a nemzetgyűlés alsóházának 110 tagját választották meg, közel ezer nemzetközi megfigyelő vehetett részt. A szavazás Amerika és az EU szerint is az ország demokratikusságának próbája volt. Korábban ugyanis csak az elnök, Alekszandr Lukasenko támogatói kapnak helyet a parlamentben, idén azonban közel hetven ellenzéki jelölt is elindulhatott. Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és a Független Államok Közössége ellenőreinek azonban korlátozottak a lehetőségei: a fehérorosz választási bizottság kifogásolta, hogy az ellenőrök maguk próbálták ellenőrizni a szavazókat a választási névjegyzék alapján, noha erre nincs joguk.

A 2000-ben tartott választásokat az ellenzék jelentős része még bojkottálta, és 2004-ben sem tudtak számottevő sikert elérni. Most a kormányellenes erők két blokkba tömörültek a nagyobb hatékonyság érdekében, de szakértők még így sem jósolnak nekik nagy esélyt; összesen mintegy 70 ellenzéki jelölt indult, és 35 választókerületben csak Lukasenkót támogató politikusra lehet szavazni.

Lukasenko 1994 óta irányítja vaskézzel a volt szovjet tagköztársaságot, amelyet Európa utolsó diktatúrájának tartanak. Az ország ellenzéki csoportjainak vezetői a mostani választások előtt is hangsúlyozták, hogy a procedúra nem lesz demokratikus. Vasárnap estére tiltakozásul  tüntetésre hívták a fehéroroszokat a minszki Október térre, ahol két évvel korábban az elnökválasztásokon elkövetett választási csalások miatt napokig tiltakoztak.

Miközben Lukasenko elnök arról beszélt, hogy "a Nyugat nehezen tagadhatja meg a választások elismerését", két ellenzéki jelölt a Központi Választási Bizottság (CIK) székháza előtt égette el a képviselőjelöltségüket igazoló okmányt, a szabálytalanságok ellen tiltakozva. A visszásságokat mutatja, hogy a szavazatszámláló bizottságokból gyakorlatilag kizárták az ellenzék képviselőit, és a nemzetközi ellenőrök sem tudják még, hogy lesz-e rálátásuk a szavazatszámlálás folyamatára.

Forrás: MTI
Lukasenko fia virágot ad a szavazatszedő bizottság tagjának

A Fehérorosz Helsinki Bizottság független civil jogvédő szervezet közleményében megállapította, hogy bár a kampány során a hatalom és az ellenzék jelöltjei nem kaptak egyenlő lehetőségeket a médiában, az ellenzéknek viszonylag nagy lehetősége nyílt az írott propagandaanyagok terjesztésére. Elemzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy a tömegmédiában az ellenzék alig, vagy egyáltalán nem kapott helyet a kampány során - írja a BBC.

A szavazóhelyiségek helyi idő szerint reggel 8 órakor (közép-európai idő szerint 7-kor) nyíltak meg és 20 óráig tartanak nyitva. A szavazásra jogosult 7 millió 30 ezer állampolgár ugyanakkor már kedd óta leadhatta szavazatát a hazai és 32 külföldi választóhelyiségekben, a Központi Választási Bizottság (CIK) által közölt adatok szerint keddtől péntek estig 18,8 százalékos volt a részvételi arány.

A Központi Választási Bizottság adatai szerint helyi idő szerint 20 órakor a részvételi arány 75,3 százalékos volt. A bizottság hétfőre virradóra ígérte az eredmények közlését, a hivatalos végeredményt október 3-án hirdetik ki.

KAPCSOLÓDÓ CIKK