A szélsőjobb sikerét hozta az osztrák választás

2008.09.28. 11:29

Vereséggel felérő győzelmet arattak vasárnap az osztrák előre hozott választásokon a szociáldemokraták. Bár négy százalékot vertek legnagyobb riválisukra, az Osztrák Néppártra, messze alulmúlták a 2006-os eredményüket. Az igazi győztesek a jobboldali populista pártok: a Szabadságpárt a harmadik erővé vált, Jörg Haider pedig majdnem 11 százalékot mondhat a magáénak.

Történelmi mélypontra zuhant Ausztriában a két nagy párt, az Ausztria Szociáldemokrata Pártja (SPÖ) és az Osztrák Néppárt (ÖVP) támogatottsága a vasárnapi, előre hozott választásokon: az előzetes eredmény szerint az SPÖ 29,7 százalékot, az ÖVP 25,6 százalékot szerzett. A mandátumbecslés szerint a két nagy pártnak 10, illetve 16 képviselővel kisebb frakciója lesz a 183 tagú alsóházban, mint 2006-ban (legutóbb a két nagy pártnak 68, illetve 66 képviselője volt).

A választás igazi győztesei a jobboldali populista pártok: az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) 18 százalékot szerzett, így 14 képviselővel, 35 fősre növelheti frakcióját. Az FPÖ-ből 2005-ben kivált Jörg Haider pártja, a Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) 2006-ban még éppen hogy átlépte a négyszázalékos parlamenti küszöböt, most azonban 10,9 százalékot (Haider szűkebb hazájában, Karintiában majdnem 40 százalékot) kapott, amivel valószínűleg 21 képviselője lesz a parlamentben.

A BZÖ megelőzte a Zöldeket (Die Grünen) is, amely 9,8 százalékos eredményével mindössze 19 képviselőre számíthat a korábbi 21 helyett. Az előrejelzéseknél rosszabbul szerepelt a Liberális Fórum (LiF), amely 1999-ben esett ki a parlamentből, és 1,9 százalékos eredményével most is messze a parlamenti küszöb alatt maradt.

Koalíciós kényszer

Egyelőre szinte megjósolhatatlan, hogy mely politikai pártok alkothatnak majd koalíciót Ausztriában. A két legvalószínűbb forgatókönyv a nagykoalíció újrakötése, vagy egy, az ÖVP, az FPÖ és a BZÖ által alkotott jobboldali kormánytöbbség lehet. Előzetesen azonban mind a két nagy párt kizárta a nagykoalíció lehetőségét, hiszen épp azért kellett új választásokat tartani, mert az SPÖ és az ÖVP nem tudtak megegyezni szinte semmiben. A néppárt vezetői pedig korábban kizártnak nevezték azt is, hogy összefogjanak a szélsőjobboldallal.

Forrás: AFP
Faymann győztesként is vesztes

Werner Faymann, az SPÖ listavezetője a választás utáni első nyilatkozatában azt mondta, hogy elsősorban az ÖVP jöhet szóba koalíciós partnerként, de egy kisebbségi kormányzást sem zár ki, bár nem tekinti "vonzó megoldásnak". Az FPÖ-vel és a BZÖ-vel való szövetséget viszont egyértelműen elutasította, mivel szerinte a két populista párnak "nincs vesztenivalója a kormányban".

A legnagyobb vesztes az ÖVP, amely nyáron még a választások legnagyobb esélyese volt. A pártban egyelőre nem a koalíciós lehetőségekkel, inkább Wilhelm Morterer pártelnök és a vezetés jövőjével foglalkoznak. A volt alkancellár ugyan vasárnap este nyitva hagyta a kérdést, hogy lemond-e hétfőn az elnökség, de a párt ifjúsági szervezetének egyik vezetője, Bettina Rausch máris komondta, amit sok konzervatív gondolhat: "Elegünk van Wilhelm Mortererből!"

A két nagy párt többé nem támaszthat egyértelmű igényt a vezetésre - értékelte a helyzetet Heinz-Christian Strache, az FPÖ vezetője. Ennek ellenére nem zárta ki a koalíció lehetőségét a szociáldemokratákkal. Kormányzati szerepre készül Haider is, aki azt mondta: az eredmény számukra egy álom.

Forrás: AFP
Karintiában Haiderék majd 40 százalékot kaptak

Az APA közvélemény-kutató felmérése szerint azok közül, akik 2006-ban az SPÖ-re szavaztak, 170 ezren pártoltak át a Szabadságpárthoz, az ÖVP korábbi szavazói közül pedig mintegy 150 ezren választották inkább Haider pártját. Mindkét nagy párt számára komoly érvágás volt, hogy 2006-os támogatóik közül körülbelül 200-200 ezer ember nem ment el szavazni.

A 8,3 milliós Ausztriában 6,3 millióan jogosultak választásra, beleértve azt a mintegy 180 ezer 16 és 18 év közötti fiatalt, aki most először vehet részt szövetségi  választáson. A korhatárt - egyedüliként az európai uniós tagállamok közül - tavaly szállították le. Ugyancsak újdonság, hogy most először belföldön is szavazhatott postai úton bárki, aki azt igényelte. Az előzetes becslések mintegy 3-5 százalékra tették azok arányát, akik élni kívántak ezzel a lehetőséggel.

A törvényhozás kétkamarás, az alsóház, a Nationalrat 183 tagját titkos és közvetlen szavazással, arányos képviseleti rendszer alapján választják meg - mostantól ötévi megbízatásra. A szavazóhelyiségek vasárnap reggel 7-kor nyitottak Ausztria-szerte, és 17 óráig tartottak nyitva, az első előzetes eredményeket röviddel ezután adták közre. A levélben feladott szavazatok miatt végleges eredmény október 6. előtt nem várható.

KAPCSOLÓDÓ CIKK