A veszteséglista jelzi az afgán misszió kudarcát

Vágólapra másolva!
Idén már októberre több katonát vesztettek a szövetségesek Afganisztánban, mint tavaly egész évben. A romló statisztikák a szakértők szerint azt mutatják, hogy új stratégia kell a közép-ázsiai országban, ki kell egyezni a tálibokkal. A misszió ugyanis - magyar szakemberek szerint - jelenleg egyáltalán nem mondható sikeresnek.
Vágólapra másolva!

Minden eddiginél több szövetséges katona halt meg idén Afganisztánban, már október elejéig többen vesztették életüket, mint tavaly egész évben - derül ki a halálozási adatokat nyilvántartó icasualties.org portál információiból. Szakértők szerint az emelkedő veszteségek azt mutatják, hogy az afganisztáni NATO-hadműveletek nem sikeresek, és a helyzet egyre romlik.

Idén októberig 236 szövetséges katona esett el, míg tavaly összesen 232-en vesztették életüket a közép-ázsiai országban. Az afganisztáni hadműveletek kezdete óta összesen mintegy ezer szövetséges katona esett el. A legtöbb veszteséget az amerikai erők szenvedték el, ők több mint hatszáz katonát vesztettek.

A veszteséglistán Nagy-Britannia a második 120 katonával, a harmadik pedig Kanada, amelynek mintegy száz katonája halt meg. Az afganisztáni misszióban két magyar tűzszerész is elesett, akik robbanószerkezet hatástalanítása közben vesztették életüket.

A cselekvőképesség szélén

Az afganisztáni misszió téma lesz a NATO-tagok védelmi minisztereinek eheti budapesti ülésén is. A találkozó előtt az MTI által megkeresett magyar szakértők jelezték: minden adat arra utal, hogy új stratégiára van szükség. Nógrádi György, a Budapesti Corvinus Egyetem tanszékvezetője szerint az afganisztáni háborúban a NATO, az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa gyakorlatilag a cselekvőképtelenség szélére került.

Nem csak a mutatók, hanem a tendenciák is rosszak, hiszen egyre erősebb a tálibok katonai és politikai befolyása, miközben csökken a központi kormány hatalma - tette hozzá Tálas Péter, a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem intézetvezetője. Mindkét szakértő egyetértett abban, hogy a helyzet egyre romlik, és a missziót jelenleg nem lehet sikeresnek nevezni: több katonára és több pénzre lenne szükség, de ennek az előteremtését a mostani gazdasági nehézségek még jobban megnehezítik.

Az új stratégia a szakértők szerint a helyi erők megnyerésén alapulhat: "Világossá kell tenni, hogy a tálibok között is vannak különbségek: akikkel meg lehet állapodni, azokkal meg kell állapodni - mondták. Ilyen kezdeményezésekről több külföldi híradás is szólt a napokban, miszerint az afgán kormány hajlandó tárgyalni a tálibokkal az együttműködésről.

Erre azért is lehet szükség, mert - mint Nógrádi elmondta - 2008 elejétől egyre nagyobb teret nyertek a tálibok, a déli területek mellett egyre inkább megjelennek az északi régiókban és benyomulnak Pakisztánba is. Egy év alatt megötszöröződtek a támadásaik a nemzetközi erők ellen - tette hozzá.

A győzelem döntően azon múlik, hogy a helyi erők megnyerhetők-e, a siker a helyi lakosság mellett a helyi vezetőktől függ - mondta a szakértő. A NATO alábecsülte a kockázatokat és felülbecsülte a képességeit Afganisztánnal kapcsolatban. Ki kell mondani, hogy arabok ellen csak arabok nyerhetnek, csak az iszlám győzhet a szélsőségesekkel szemben - jelentette ki a szakember.

40 nemzet szövetsége

A nemzetközi ISAF-erők keretében összesen negyven nemzet több mint 47 ezer katonája szolgál Afganisztánban. A legnagyobb szerepet az Egyesült Államok vállalja a misszióban, mintegy 18 ezer egyenruhással.

A kelet-közép-európai térségből a legnagyobb a lengyel kontingens, több mint 1100 katonával. Kétszáz katonájával Magyarország a középmezőnybe tartozik a negyven ország rangsorában. A nemzetközi misszió részeként 26 tartományi újjáépítési csoport (PRT) is működik Afganisztánban. Ezek közül a baglánit Magyarország vezeti 2006 óta.