Az ausztrál fordított egyet Obamának

Virginia állam az utóbbi 44 évben mindig republikánus elnökjelöltre szavazott, most azonban megtörhet a demokratákat sújtó átok. Barack Obamának jó esélye van rá, hogy legyőzze John McCaint ebben az államban. Ebben segítik őt azok az önkéntesek, akik házról házra járva próbálják biztosítani, hogy egyetlen demokrata szavazat se vesszen kárba. Az [origo] elkísért három aktivistát: az ausztrált, aki állítólag Obama mellé állított egy republikánust, a jogászt, aki már személyesen is találkozott a jelölttel, és a gyerekorvost, aki egy Sarah Palint alázó matricáról álmodik.

Des Cole az ausztráliai Melbourne-ből érkezett, hogy segítse Barack Obama kampányát. Nem amerikai állampolgár, így nincs szavazati joga, de szerinte a világnak erős Egyesült Államokra van szüksége, és úgy véli, hogy erre a demokrata elnökjelölt lehet a garancia. 61 éves, agytumorral kezelik, ezért alig hall, és így telefonos kampányolást nem vállal, személyes korteskedést azonban igen. Cole egyike volt azoknak, akik vasárnap délután egy órakor összegyűltek Washingtonban, a demokrata párt központjának parkolójában, ahova Barack Obama honlapján hirdettek meg találkozót önkénteseknek.

Az idős ausztrálon kívül megjelent még néhány középkorú nő, két fiatalabb férfi, egy huszonéves lány és egy harmincas anyuka a gyerekével. Az [origo] tudósítója egy háromfős csapatot kísért el, amelynek Cole mellett a magas, széles vállú, 38 éves afroamerikai Marc Nichols és az alacsony, latin-fehér családból származó 34 éves Edward Sepe volt a tagja. A kocsiban kiderült, hogy egyikük sem Obama-támogatóként indult. Nichols kezdetben Joe Biden mögött sorakozott fel, akiből azóta alelnökjelölt lett. Sepe eredetileg Hillary Clintont szerette volna elnökjelöltnek, de ahogy az előválasztások során jobban megismerte Obamát, átpártolt hozzá. Az idős ausztrálnak pedig John Edwards volt a kedvence, de ejtette őt Obama második könyvének (Audacity of Hope) elolvasása után.

"Erősen demokrata környékre megyünk, úgyhogy a cél nem az emberek meggyőzése lesz, hanem az, hogy elérjük, biztosan el is menjenek szavazni" - magyarázta vezetés közben Nichols, aki másfél éve dolgozik a kampányban, már többször találkozott személyesen is Obamával, aki nagyon jó benyomást tett rá. Jogász, így nemcsak a házakat járva önkénteskedik, hanem jogi feladatokat is vállal. A gyerekorvosként dolgozó Sepe azt mondta, közel sem végez annyi önkéntes munkát, mint Nichols, viszont elárulta, hogy pénzadománnyal segítette Obamát. Cole még korábban kicsit szomorúan megjegyezte, hogy külföldiként neki még erre sincs lehetősége.

Bevonulás az ellenséges területre

Egy bevásárlóközpontban berendezett kampányiroda volt az első állomás, ahol az önkéntesek megkapták az eligazítást. "Változtassuk Virginiát pirosról kékre!" - ez a felirat volt olvasható az iroda falán. Ez az állam utoljára 1964-ben szavazott demokrata elnökjelöltre, most azonban a felmérések és elemzői számítások szerint Barack Obamának jó esélye van arra, hogy nyerjen itt. A változás annak eredménye, hogy az utóbbi években sok demokrata költözött Virginia északi részébe, úgyhogy a déli, kevésbé sűrűn lakott rész republikánusai kezdenek háttérbe szorulni.

Eligazítás közben

Ez az állam 13 elektort küld az elnököt megválasztó 538 fős testületbe, és ezzel a középmezőnyben helyezkedik el (a legnépesebb Kaliforniának például 55 elektora van, Dél-Dakotának viszont csak 3), ami egy a mostanihoz hasonló szoros kampányban értékes trófeának számít. Egy évvel ezelőtt talán kevesen gondolták, hogy Virginiában harc lesz, Barack Obama stratégiájának azonban része, hogy bevonul a hagyományosan republikánus területekre. A helyi demokrata aktivisták így most nagyon lelkesek, hogy hosszú idő után szűkebb hazájukban és van értelme kampányolniuk. "Nagyon fáradtak vagyunk, de legalább annyira fel vagyunk tüzelve" - mondta a kampányirodában eligazítást tartó huszonéves fiú, a pólót és farmert viselő Nick DiCarlo, aki a jelvénye szerint helyettes terepszervező.

Az eligazításon kiderült, hogy két választói csoportot szólítanak meg a vasárnap délutáni bejáráson. A "szórványos" szavazók azok, akik ugyan feltehetően Obamát támogatják, de a nyilvántartás szerint nem rendszeresen jártak el szavazni, így őket meg kell győzni, hogy biztosan elmenjenek. Közölni kell velük a szavazókör pontos helyét, meg kell kérdezni, hogy szükségük van-e bármilyen segítségre ahhoz, hogy eljussanak oda, illetve tájékoztatni kell őket a korai szavazás lehetőségéről is - sorolta DiCarlo. A "meggyőzendő" csoportba azok tartoznak, akik bizonytalanok, még nem döntötték el, hogy Obamára vagy McCainre szavaznak-e. Nekik adni kell egy füzetet a demokrata elnökjelöltről, illetve meg kell kérdezni őket, hogy van-e bármi kérdésük a jelölt programjával kapcsolatban - hangzott el az eligazításon. A "szórványos" szavazóknak is jár szóróanyag, de az csak egyetlen lapból áll, és az üzenete is sokkal egyszerűbb: "Szavazz!"

Az egyik önkéntes megkérdezte, hogy mit kell tenni akkor, ha csak a keresett választó valamelyik hozzátartozóját találják otthon. DiCarlo szerint ebben az esetben az "egy generáció" elvét kell alkalmazni. Ez azt jelenti, hogy ha egy férfi azt mondja, hogy a felesége támogatja valamelyik jelöltet, akkor azt el lehet fogadni, viszont ha ugyanez a férfi a lányáról vagy a fiáról állítja ezt, akkor azt nem szabad tényként kezelni - magyarázta DiCarlo, aki szerint "a szülők soha nem tudnak semmit a gyerekeikről". Az eligazítás az önkéntesek lelkesítésével zárult. DiCarlo elkiáltotta magát, hogy "fel vagyunk tüzelve", mire a többiek folytatták: "készen állunk az indulásra". Ezt megismételték még kétszer.

Csendes, külvárosi környék

A felkeresendő választók listáját az [origo] által elkísért három önkéntes egy külvárosi házban kapta meg, ahol egy obamás pólót és obamás sapkát viselő nő nyitott ajtót. A ház egyfajta alsóbb szintű kampányközpontként működött, sorra érkeztek az önkéntesek, hogy felvegyék a listákat azokról a megcélzott szavazókról, akik a közelben laknak. Az előszobában sütemény és víz volt kikészítve az aktvistáknak, a nappaliban pedig az MSNBC, a demokraták felé húzó és Barack Obamát különösen barátian kezelő csatorna futott a tévén.

A fejenként negyven-ötven címet tartalmazó listák kézhezvétele után Nichols, Sepe és Cole különvált. Mindhárman csendes, külvárosi környéket kaptak, ahol ránézésre a középosztály alsó részéhez tartozó családok laktak, köztük sok afroamerikai és latin. Az [origo] tudósítója Nicholst követte, akinek az elején nem volt túl sok szerencséje, az első háznál ugyanis kiderült, hogy a keresett választó elköltözött, a másodiknál pedig nem volt otthon senki. "Én már nem jövök ide vissza, de a kampányközpont valakit küldeni fog" - magyarázta, mielőtt elkezdett kopogni a harmadik címhez tartozó lakás ajtaján. Egy idős nő nyitott ajtót, aki azt mondta, még nem döntötte el, kit támogat. Az önkéntes ugyan megkérdezte tőle, hogy érdeklődik-e valamelyik kampánytéma iránt, de nem mutatkozott túl lelkesnek.

Munka közben

Az egyik ház előtt több afroamerikai család gyűlt össze. Kolbászt sütöttek, sörözgettek, és üldögéltek a napon. Közölték, hogy mindannyian Obama-támogatók, és tudják azt is, hogy hova kell menni szavazni. Látszott, hogy őket érdeklik a kampányban szereplő témák is, az egyik nő legalábbis megkérdezte az [origo] tudósítójától, hogy vajon Magyarországon mindenkinek van-e egészségbiztosítása, egy férfi pedig arra volt kíváncsi, kell-e a magyaroknak fizetni, ha egyetemre akarnak menni. A legtöbb felkeresett választó azonban nem volt ennyire érdeklődő. Néhány nem akarták elárulni, kire szavaznak, mások pedig csak sietve közölték, hogy Obamát támogatják, de aztán be is csukták az ajtót. Egy félmeztelen fekete férfi pedig mindenképpen Obama-matricát akart, de végül beérte egy jelvénnyel is.

Palin és a WTF

Nagyjából másfél-két órába telt, mire Nichols végigjárt minden házat, amely szerepelt a listán, de ezek közel felénél senki sem nyitott ajtót. Nem sokkal később Sepe is végzett, Cole azonban nem igazodott el a valóban bonyolult házszámozáson, így végül a többiek segítségével fejezte be a kampányolást. Az idős önkéntes ugyan elhagyta az egyik táblázatot, de büszke volt rá, hogy csak két McCain-támogatóval találkozott, és az egyiket állítólag sikerült is átterelnie Obamához azzal, hogy elmondta neki, Ausztráliából jött kampányolni, illetve azzal, hogy szerinte erős változásra van szüksége Amerikának.

Megbeszélés közben

A kitöltött papírokat az aktivisták visszavitték abba a családi házba, ahol felvették. Sepe örült, mert az épület előtt parkoló egyik autón felfedezte a kedvenc kampánymatricáját, amelyen Sarah Palin republikánus alelnökjelölt képe látható, mellette pedig a felirat: WTF?. Ez a három betű a "what the fuck?" rövidítése, amely fordítása nagyjából annyit jelent: "mi a fasz?" Ez a kifejezése annak, hogy sok demokrata szerint Palin totálisan alkalmatlan az alelnöki posztra. A gyerekorvos még boldogabb lett, amikor az előszobában találkozott az autó tulajdonosával, és megtudta tőle, hogy hol tud magának vásárolni WTF-es matricát.

A nappaliban a tévén ekkor már nem az MSNBC ment, hanem egy amerikaifutball-meccs. Az önkéntesek által kitöltött táblázatokat két férfi gyűjtötte be, akik a bevásárlóközpontban eligazítást tartó fiúhoz hasonlóan "helyettes terepszervező" feliratú jelvényt viseltek. Ők felelnek azért, hogy az aktivisták által gyűjtött információk számítógépre kerüljenek még az éjszaka folyamán. "A központban megnézik, aztán majd döntéseket hoznak ezek alapján" - jegyezte megy egyikük, míg a másik érdeklődött az aktivistáknál, hogy ráérnek-e a következő hétvégén. Cole utazik vissza Ausztráliába, Sepe dolgozik következő hétvégén, Nichols pedig ráér ugyan egyik nap, de még nem tudja, melyiken. A szervező erre csak bólintott, majd annyit mondott: "Bármikor jöttök, mi mindig fogadunk titeket."

Virginia - Egyesült Államok