Díszes klub tagjai lehetünk az IMF-hitellel

Vágólapra másolva!
Védőpajzs - így jellemezte Gyurcsány Ferenc kormányfő azt a hitelt, amit felvehet a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) Magyarország. Rajtunk kívül négy állam kaphat rendkívüli hitelt, hogy elhárítsa a nemzetközi hitelválság fenyegetését. Díszes társaságba keveredtünk: az utolsó európai diktatúra, egy lecsúszott mintaállam, egy kormányzabáló exszovjet és egy káoszba csúszó terroristafészek a klub tagjai.
Vágólapra másolva!

"Ha közelít a válság szele, és azt érezzük, hogy növekszik az ereje, akkor egyetlen parancs van: törekedjünk a biztonságra. Kormányfőként ilyenkor az a dolgom, hogy azokat támogassam, akik szerint úgy kell tervezni az előttünk álló időszakot, hogy abban legyenek tartalékok" - írta internetes naplójában Gyurcsány Ferenc kormányfő a Nemzetközi Valutaalap hiteléről, amelyet hamarosan megkaphat Magyarország.

Gyurcsány szerint "van itt valami félreértés az IMF-fel kapcsolatban... Az IMF nem diktálja, hogy mennyi legyen a növekedés vagy mennyi legyen Magyarország költségvetése... A megállapodás a Valutaalappal egy védőpajzs. Védőpajzs arra az esetre, ha a piacok teljesen kiszáradnának, bedugulnának."

Az IMF-hitelről szóló hírek nyilvánosságra kerülése után az MSZP frakciója szinte azonnal jelezte hétfőn, hogy támogatja a kormányt a kölcsönről szóló megállapodás aláírásában. A hitelfelvételt az SZDSZ is támogatja, a Fidesz viszont lemondásra szólította fel Gyurcsányt, a KDNP aggályosnak nevezte a megállapodást, az MDF pedig azt mondta, vannak kérdései. Gyurcsány a kételyek miatt a hitelfelvételről szóló keddi ötpárti megbeszélésen jelezte, hogy amint a kormány megköti a megállapodást, nyilvánosságra hozzák azt.

Nem lehetünk büszkék

Nem ciki, de nem lehetünk büszkék rá - mondta az [origo]-nak az IMF-hitelről Török Zoltán a Raiffeisen elemzője arra a kérdésre. Az elemző szerint a kényszer nagy úr, szükségünk van az IMF támogatására. A nemzetközi pénzpiaci fordulat miatt Magyarország hitel vissza nem fizetési kockázata jelentősen romlott, ami miatt csak nagyon drágán juthatnánk piaci hitelekhez, amelyekre pedig szükség lenne a folyamatosan lejáró devizahitelek rendezésére.

Török Zoltán szerint a lejáró állami devizaadósságok refinanszírozása - vagyis egyik kölcsön másikkal való törlesztése - az IMF-hitel nélkül is sikerülne, ám nehéz és iszonyatosan drága lenne. Az IMF-hitel emellett csökkenti Magyarország sérülékenységét, és elmúlhatnak az államcsődtől való, amúgy megalapozatlan félelmek is - mondta.

Díszes társaság

Magyarország mellett még négy állam neve merült fel az elmúlt hetekben, amelyek rendkívüli hitelt kaphatnak a Nemzetközi Valutaalaptól, hogy elhárítsák a nemzetközi hitelválság veszélyeit. Izland, Ukrajna és Magyarország kap biztosan rendkívüli IMF-hitelt, Fehéroroszországgal és Pakisztánnal pedig már tárgyalnak.

A valutaalap a tőle kölcsönkérhető 201 milliárd dollárnyi összegből több tízmilliárdot szán a fenti országok megsegítésére. A segítség nagyságrendjét jól mutatja, hogy ez az összeg több, mint az IMF összes aktuális kinnlévősége, igaz, nem biztos, hogy ehhez az összeghez a célországok hozzá is nyúlnak.

A szervezet honlapján elérhető aktuális adatok szerint az IMF-tagországok idén szeptember 30-án összesen közel 17,1 milliárd dollárral tartoztak a szervezetnek. A most bejelentett rendkívüli hitelek keretének összege ennél már úgy is magasabb, hogy még csak két ország esetében lehet tudni hivatalosan, hogy mennyit vehetnek fel: Ukrajna és Izland összesen 18,6 milliárd dollárnyi hitelhez juthat (Magyarország nem hivatalos információk szerint 12,5 milliárd dollárt kaphat). A legnagyobb összeggel az IMF-nek tartozó ország - idén szeptember 30-án - Törökország volt 8,7 milliárd, a második Pakisztán közel 1,2 milliárd, a harmadik Libéria közel 813 millió dollárral.

Magyarország díszes társaságba keveredhet a rendkívüli hitellel. A 63 hitelfelvevő között mindössze hat európai ország van: Albánia, Azerbajdzsán, Grúzia, Moldova, Törökország és Ukrajna. Most pedig együtt juthatunk kölcsönhöz egy lufiként kipukkadt egykori mintaállammal, egy évek óta hatékony kormány nélkül sodródó és egy korrupt civilek és véres kezű táboronokok által felváltva irányított országgal, illetve az utolsó európai diktatúrával.

Izland

Mennyit kaphat?
2,1 milliárd dollár.

Mi a baj vele?
Az elmúlt két hétben összeomlott a pénzügyi rendszer, becslések szerint 65 milliárd eurós adósság szakadt a 320 ezres ország nyakába, az izlandi korona 80 százalékot vesztett értékéből. Pedig Izland alig egy évtized alatt vált Európa egyik legszegényebb országából a világ ötödik leggazdagabb országává. Tavaly, az ENSZ által összeállított, a gazdasági teljesítőképességet, az emberek jólétét, jó közérzetét együttesen vizsgáló Human Development Index első helyén állt. Ez a világ azonban az októberi összeomlással véget ér, mivel kiderült: a nagy jólét légvárakra, csak papíron létező gazdaságra épült.

Olvassa el, mi a helyzet Izladon!

Ukrajna

Mennyit kaphat?
16,5 milliárd dollár.

Mi a baj vele?
Négy éve nincs olyan stabil kormánya, amely képes lenne rendbe tenni a túlságosan is Oroszországtól függő állam gazdaságát. A belpolitikai instabilitás fő oka az oroszbarát és a nyugati államok felé közeledő politikai erők közdelme. A parlamentet legutóbb október elején oszlatta fel Viktor Juscsenko elnök, december elején előre hozott választást tartanak A nagyfokú orosz függőség miatt Ukrajna kiszolgáltatott a nemzetközi változásoknak, ráadásul Moszkva gyakran próbálja gazdasági eszközökkel érvényesíteni politikai befolyását, mint például 2005-ben az orosz-ukrán gázárvita idején.

Pakisztán

Menyit kaphat?
Még nem tudni.

Mi a baj vele?
Politikai rendszere instabil - északi határvidéke rendszeres harcok színhelye, nagyvárosaiban gyakoriak az öngyilkos merényletek -, az állami hivatalokat elborítja a korrupció. Az ország elmúlt évtizedekben demokratikusan megválasztott kormányai rendre korrupciós botrányok közepette távoztak, és rendszerint katonai diktatúra követte őket. A legutóbbi katonai diktatúrának éppen idén lett vége, Pervez Musarraf tábornokból lett elnök augusztus 18-i távozásával. Az ország új elnöke a régebben csak Mr. Tíz százalékként emlegetett Aszif Ali Zardari, akit Musarraf rendszere sokáig üldözött különböző korrupciós vádak miatt. Zardarit ráadásul a lakosság alig 26 százaléka támogatja.

Ismerkedjen meg közelebbről a pakisztáni helyzettel!

Fehéroroszország

Mennyit kaphat?
Még nem tudni.

Mi a baj vele?
Európa utolsó diktatúrájaként emlegetik, ahol - Európában egyedüliként - még mindig hajtanak végre halálos ítéleteket. Az Amnesty International szerint az állam semmibe vesz számos szabadságjogot: nem érvényesül a szólásszabadság (például csak a kormány által ellenőrzött lapok jelenhetnek meg), az ellenzéki politikusok gyakran kapnak súlyos börtönbüntetést, az állampolgárok nem utazhatnak külföldre, a civil szervezetek működését ellehetetlenítik, az ellenzéki pártokat betiltják a hatóságok. Az üzemek zöme még mindig tervutasításos rendszerben működik, és nagyrészt állami kézben van.