Nincs kiszállás a vendetta spiráljából

Vágólapra másolva!
A család jó hírét féltik a bosszúállók, akik szeretteik gyilkosaival végeznek ősi hagyományok útmutatása alapján. Főként ott virul a vérbosszú, ahol gyenge a kormány, és a családi kötelék az egyetlen társadalmi összetartó erő. Van, ahol gyerekeket kényszerít szobafogságra, másutt évtizedes háborúskodásokat tart izzásban a törvényen kívüliek törvénye, a vendetta.
Vágólapra másolva!

A 11 éves Nikolin Ndrepapa egy csodaszép helyről álmodozik, ahol székek vannak és padok, a falon egy tábla, és sok más gyerek, akikkel játszani lehet. Egy eldugott albán faluban él, még sosem járt iskolába, nem mehet szülei portájának kapuján túl, mert családja ellen 30 éve vérbosszú él. Apja, Kole Ndrepapa egy piti vita során - még tizenévesen - megölte egyik szomszédjukat, akinek családja meg akarja torolni a tettet, jóllehet a férfi letöltötte a gyilkosságért kapott 15 év börtönt.

A kanunként emlegetett ősi hagyomány szerint ugyanis áldozata családja rajta vagy tágabb rokonságának bármelyik felnőtt férfi tagján bosszút állhat, ha kimozdul otthonából, otthon viszont nem támadhatnak rá. A férfi és fiúgyerekei most saját házukban rabok. "Egyikünk sem mer kimenni, mert még mindig tartozunk a vérrel" - idézte a BBC a férfit.

Százak szobafogságban

Albániában több ezer család jár hasonló cipőben. A vérbosszúk békés megoldását szorgalmazó Nemzeti Megbékélési Bizottság szerint több mint 800 gyerek ül otthon kényszerű szobafogságban. A kommunista uralom 40 éve alatt ugyan tiltották a kanunt, ám a rendszerváltás utáni kaotikus időszakban újra felbukkant a vérbosszú gyakorlata. Elsősorban birtokviták és a családi büszkeségen esett foltok állnak a háttérben. A hagyomány szerint egy ilyen viszályt akkor lehet megoldani, ha az érintett családok minden felnőtt férfitagja így akarja. Ez 50-60 embert is jelenthet, nem véletlen, hogy a békéltetés gyakran 10 évig tart. Sok, távolabbi rokona bűne miatt veszélybe került fiatal inkább elmenekül még az országból is.

A vérbosszút idővel mindenhol megtiltotta a központi hatalom, kiszorították a törvények, kivéve ott, ahol ezt nem sikerült érvényesíteni: jellemzően nehezen megközelíthető hegyvidékeken, a központi hatalom által nem elérhető törzsi területeken. Gyenge központi kormányzat, gyenge civil társadalom, a családi kötelék, mint egyetlen társadalmi összetartó erő - az ilyen helyeken virul a vérbosszú, vagy ahogy korzikai eredetű elnevezéssel emlegetik, a vendetta. Egyes összegzések szerint Korzikán 1683 és 1715 között a 120 ezer helyi lakos közül közel 30 ezren vesztették életüket különböző vérbosszúkban.

Sok helyütt igyekeznek közvetítők rendezni a családi vitákat. Egy-egy hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosság, vagy más vitás kérdésben többnyire sikerrel is járnak. Ha azonban a családok közötti viszály etnikai, vallási színezetet kap, könnyen véres klánháborúvá, népek közötti fegyveres konfliktussá szélesedhet, esetleg meglévő konfliktust tart izzásban a vérbosszú.

Forrás: AFP
Albán gyerekek százai szenvednek

A diyarbakiri Kofi Annan

Albánia mellett élő gyakorlat a vendetta a négy ország területén szétszórtan élő kurdok körében. Az elherdált hozományok, hirtelen felindulásból elkövetett gyilkosságok, birtokviták miatt kialakult viszályok kezelésében a törökországi Diyarbakir környékén élők körében legendás hírnevet szerzett magának egy volt hentes. A jelenleg temetkezési vállalkozó Sait Sanlit csak diyarbakiri Kofi Annanként emlegetik (a volt ENSZ-főtitkárra utalva) a kurdok. A férfi több mint 500 vitás ügyet rendezett el.

Segített a barátja feleségének hozományát étterme felfuttatására zaciba vágó Ibrahim Tekinnek, aki az asszony ezt rajta számon kérő rokonai közül szúrt le egyet. Segített annak az özvegynek is, aki a családi tisztesség megőrzésének kényszere alatt arra készítette fel fiait, hogy felnőve bosszút álljanak apjuk gyilkosán. A nő valósággal megkönnyebbült, hogy vérdíjért - bezh - cserébe lemondhatott arról, hogy értelmetlen gyilkosságba hajszolja gyermekeit.

"Túl sok vér folyt, hangyányi problémák miatt. De a viszály már csak olyan mint egy kígyó: semmiért is harap" - idézte a brit Independent a közvetítőt, aki szerint azonban "szép szavakkal egy kígyót is ki lehet csalogatni odújából. Ha kell, kezet csókolok, ha kell leszidok, kiabálok, néha sírok, de mindenekelőtt meghallgatok minden érintettet, még a gyerekeket is" - mondta.

Van azonban, ahol ő sem tud segíteni. Hamit Erginre, a Diyarbakirtól északra fekvő Hazro polgármesterére egy alkalommal rálőttek egy helyi klán fegyveresei, akik ellen korrupció miatt indított vizsgálatot. Bátyja viszonozta a tüzet, egy támadót megölt. Ergin Sanlihoz fordult segítségért, ám a közvetítő itt nem járt sikerrel. A polgármester szerint egy ilyen eset már több mint egyszerű viszály, az ellene irányuló támadás arról szólt, hogy a török kormány és a kurd szeparatisták is mesterségesen gerjesztik a vérbosszú által a társadalmi feszültségeket, hogy tovább profitáljanak az évtizedek óta húzódó háborúból.

A törvényen kívüliek törvénye

A vendetta gyakran kapcsolódik össze a bűnszövetkezetek közötti leszámolással, ennek egyik véres példája a tavaly augusztusi duisburgi leszámolás. A német város egyik olasz éttermében hat olasz férfival végeztek 70 lövéssel. A calabriai 'ndrangheta bűnszervezethez tartozó két klán, a Nirta-Strangio és a Pelle-Vottari-Romeo között több mint 15 éve dúl viszály. A családok tagjai eredetileg egy tűzijáték alatt különböztek össze még 1991-ben szülővárosukban, San Lucában. Ezt gyorsan követte két gyilkosság, majd 2000-ig további emberölések, aztán 6 év szünet. Tavalyelőtt újabb gyilkosság, majd a tavaly augusztusi 6 áldozattal járó duisburgi vérengzés, ami az első külföldi leszámolás volt az olasz bűnszövetkezet klánjai között.

Forrás: EPA
Duisburg

A viszályban összesen 15 embert öltek meg. Az egyik klán tíz éve bujkáló feltételezett vezérét, Giuseppe Nirtát vasárnap fogták el Hollandiában.

A Fülöp-szigeteken a központi hatalom és a szeparatista muszlimok között Mindanao szigetén dúló konfliktust tartja izzásban a helyiek körében csak ridóként emlegetett vérbosszú az Asia Foundation egy tavalyi tanulmánya szerint. A szigeten az 1970-es évek óta önrendelkezésért harcoló szeparatistákkal könnyebben zöld ágra vergődhetnének, ha a kormány több figyelmet fordított volna a rido megfékezésére - állítják a tanulmány készítői.

A családok, közösségek között ki-kirobbanó, gyakran vérengzésbe torkolló konfliktusok oka a Fülöp-szigeteken általában földbirtoklási vagy politikai jellegű vita. A tanulmány szerzői össze is gyűjtötték - az 1930-as évekig visszamenőleg - az eseteket. 1266 ridót számoltak össze, amelyekben 5500-an haltak meg és további ezrek menekültek el otthonaikból. A Fülöp-szigeteki rido egyik jellegzetessége, hogy a vitás felek gyakran fordulnak segítségért az iszlám szeparatista csoportokhoz vagy éppen a kormányerőkhöz, ezzel tartva izzásban a konfliktust.

Farkába harap a kígyó

Hasonló a helyzet az Észak-Kaukázusban is, korábban Csecsenföldön vagy az utóbbi években Dagesztánban. Utóbbi térségben az iszlám szélsőségesek és a hatóságok közötti konfliktust szítják a nehezen megközelíthető hegyvidéki falvakban élő 14 különböző nyelvet beszélő 30 törzs közötti vérbosszúk. Általában elfogadják, hogy valakit bíróság elé állítanak egy gyilkosságért a hatóságok, ám ha ártatlan embert ölt, akkor a hagyomány szerint nem maradhat megtorlatlanul tette: vele is végezni kell.

A vérengzés felé vezető spirál logikája a következő: egy ártatlan szemlélő véletlenül meghal a biztonsági erők egyik akciója során, amit az áldozat hozzátartozói a katonákon torolnak meg. A gyilkosságot a helyi hatóságok a szélsőségesek egy újabb támadásaként értékelik, és újabb terroristaellenes akciót indítanak, amelynek során ismét meghal egy ártatlan szemlélő.