Nem született klímakompromisszum Gdanskban

Vágólapra másolva!
Bár a nyilatkozatok optimisták, nem született megállapodás Gdnaskban, ahol Nicolas Sarkozy az EU keleti tagállamaival tárgyalt a klímavédelmi intézkedésekről.  A volt szocialista országok azt szeretnék, ha az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésénél figyelembe vennék, hogy 1990 óta átalakult az ipari szerkezetük.
Vágólapra másolva!

Nem született megállapodás az Európai Unió klímacsomagjáról a kilenc kelet- és közép-európai kormányfő és Nicolas Sarkozy francia államfőnek, az uniós soros elnökének szombati gdanski találkozóján. Sarkozy úgy nyilatkozott, hogy haladást értek el ugyan a tárgyalásokon, de "még nem jutottak a végére". Szerinte a december 11-12-én esedékes brüsszeli EU-s csúcstalálkozón megszülethet a megállapodás.

Hasonlóan nyilatkozott a házigazda, Donald Tusk lengyel kormányfő, aki szerint a mostani találkozón tettek egy lépést előre, de még mindig sok tennivaló maradt az uniós csúcsig. Jobban értik egymást a felek, de nagyon messze vannak még egymástól az álláspontok - mondta az MTI-nek Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök is.

Magyarország és a volt szocialista országok számára nem elfogadható, hogy a jelenlegi tervezet szerint - az eredeti megállapodással ellentétben - a 2005-ös évet tekintenék viszonyítási évnek a jövőbeli szén-dioxid-kibocsátási kvóták felosztásánál. Az új tagállamok ellenben azt szeretnék, ha 1990 lenne a bázisév. Ez jelentős könnyítés lenne számukra, hiszen azóta, a szocialista nehézipar megszűnése miatt jelentősen csökkent a kibocsátásuk.

A francia elnök és a kilenc keleti kormányfő gdanski találkozója egybeesett az ENSZ által kezdeményezett poznani klímavédelmi tárgyalásokkal. Bár a két megbeszélés nincs közvetlen kapcsolatban egymással, a BBC környezetvédelmi riportere, Matt McGrath szerint kulcsfontosságú, abban a tekintetben, hogy Európa megőrizze vezető szerepét a globális éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Az EU vállalása szerint - ha más országok nem tesznek jelentős vállalásokat - 2020-ig 20 százalékkal mérsékelné az üvegházhatású gázok kibocsátását, 20 százalékra növelné a megújuló energiaforrások arányát, és 20 százalékkal javítaná az energiafelhasználás hatékonyságát.

A Poznanban zajló tanácskozás célja, hogy előkészítse azt a megállapodást, amelyet egy éven belül kellene aláírni Koppenhágában. Az új egyezmény a 2012-ben lejáró, 1997-ben aláírt Kiotói Jegyzőkönyv helyébe lépne. Az EU álláspontja, hogy kész vállalni az üvegházhatású gázok kibocsátásának30 százalékos csökkentését, ha globális alku születik, vagyis más hatalmak is készek érdemi csökkentésre.