Gyurcsány nem örül a Brüsszelben kiizzadt klímatervnek

Megállapodtak az uniós tagállamok vezetői a klímaváltozás lassítását célzó közös intézkedésekről. Nehéz szülés volt, épp a kelet-európai országok - köztük Magyarország - ellenállása miatt. Végül kaptak kedvezményeket ezek a tagállamok, Gyurcsány Ferenc azonban nem örül felhőtlenül. Környezetvédők szerint az a baj, hogy sokat puhult az eredeti terv.

Megállapodtak az Európai Unió vezetői a klímacsomagról a brüsszeli csúcstalálkozójukon. Az EU ennek értelmében egyoldalúan 20 százalékkal csökkenti 2020-ig az éghajlatváltozásért felelős szennyezőanyagok kibocsátását, de akár 30 százalékról is szó lehet, ha a nemzetközi partnerek - mindenekelőtt az USA - maguk is hasonló kötelező vállalást fogadnak el.

A tagállamok vezetői megizzadtak, mire tető alá hozták ezt a megállapodást, előzetesen ugyanis komoly vita volt a tervről. Elsősorban a kelet-európai országok - köztük Magyarország -, nehezményezték, hogy a kibocsátás-csökkentés bázisévét - vagyis azt az időpontot, amelyhez képest végre kell hajtani a csökkentést - nem az eredetileg megállapodott 1990-től, hanem 2005-től akarta számolni az Európai Bizottság. Az 1990-es bázisév egyértelműen kedvezett volna a szovjet befolyás idején komoly nagyiparral rendelkező államoknak, mivel az ekkor még jelentős kibocsátásukhoz képest könnyebb visszafogniuk a szennyezést.

Gyurcsány Ferenc magyar kormányfő még a megállapodás elfogadását követően is kifogásolta ezt a változást, igaz azt is közölte, fontos kompromisszumokat sikerült kötni. A közép-és kelet-európai új tagállamok számára ugyanis több olyan részletet is tartalmaz a megállapodás, amely megfelel a kormányaik céljainak. Igaz, mindez azzal jár, hogy kevésbé kell visszafogniuk a károsanyag kibocsátását.

Például ingyen jutnak szabad szén-dioxid-kvótához úgy, hogy az EU létrehoz egy szolidaritási mechanizmust, amely tekintettel a rendszerváltás utáni erőfeszítésekre, a többi országhoz viszonyítva többlet kibocsátási lehetőséget teremt számukra, elsősorban a kevésbé szennyező iparágakban. Ezen kívül a nagyobb szennyezőkre vonatkozó kibocsátás-kereskedelmi rendszer keretében tartott árverések bevételeinek 12 százalékát 2013 és 2020 között újraosztják, kizárólag az új tagállamok között. Bizonyos esetekben a tagállamok el is adhatják a kibocsátásból fennmaradó megtakarításaikat.

Sokallják a kedvezményeket a zöldek

A szennyező iparágak jelentős kedvezményeket kapnak Nyugat-Európában is, hogy mérsékeljék a kibocsátáscsökkentés költségeit. A brüsszeli egyeztetések során több tagállam - köztük Lengyelország és Olaszország - esetében is enyhítettek az eredetileg tervezett szennyezési korlátozásokon.

Sokan attól tartanak, hogy a megállapodás megkötése érdekében tett engedmények aláássák az eredetileg kitűzött célokat. Túl sok célkitűzést adtak fel, főként a német ipar javára - írja a BBC egy névtelenséget kérő brit tisztviselőre hivatkozva.

A WWF környezetvédelmi szervezet szerint számos gazdasági ágazat képes lehet majd arra, hogy kibocsátásának 60-70 százalékát megváltsa külföldön, ami aláássa azt a törekvést, hogy valóban csökkentsék a kibocsátást. Ráadásul a kiadott túl sok szabad kvóta miatt alacsony lesz a szén-dioxid megváltásának ára, és a cégek nem lesznek érdekeltek a tiszta technológiába való drága beruházásokban - óvnak a környezetvédők.

20-20-20

A klímacsomag értelmében az EU-tagállamok szintén 2020-ig uniós szinten 20 százalékra emelik a megújuló energiaforrások részarányát az energiafelhasználásban. Ezzel kapcsolatban ugyancsak engedmény, hogy elosztását az egyes államok adottságaihoz méretezték: az ilyen forrásokban szűkölködő Magyarország az átlag alatt maradhat 13 százalékkal, miközben a kedvezőbb helyzetben lévő Svédország 49 százalékra emeli az arányt.

Az Európai Parlament jóváhagyását is igénylő terv lényege, hogy az EU 2020-ra 20 százalékkal csökkentené a klímaváltozásért felelős gázok kibocsátását, az összes energiafelhasználás 20 százalékát megújuló energiaforrásból fedeznék, illetve takarékosabb eszközök alkalmazásával az energiafelhasználást is csökkentenék ugyancsak 20 százalékkal ugyanerre az időpontra.

A brüsszeli uniós tárgyalásokkal egy időben a lengyelországi Poznanban is klímacsúcs zajlik. Itt az ENSZ égisze alatt tartanak konferenciát a világszervezet tagállamai. Egy új globális klímamegállapodás alapelvein dolgoznak, amelyet a jövőre Dániába szervezett klímacsúcson szeretnének majd elfogadni.