Volt koszovói albán gerillákat fogott el a szerb rendőrség Dél-Szerbiában: az őrizetbe vett embereket legalább 51 áldozat megölésével vádolják. A Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) egykori harcosain több hónapnyi tervezés után ütöttek rajta. A koszovói hatóságok egyelőre nem reagáltak a hírre.

A szerb hatóságok elfogtak tíz egykori koszovói albán gerillát; háborús bűnökkel gyanúsítják őket, amelyeket az 1998-99-es koszovói konfliktusban követtek el - közölte a rendőrség pénteken. A Koszovói Felszabadító Hadsereg (UCK) tíz korábbi tagját a háborús bűnök ügyében eljáró szerb különleges ügyész utasítására vették őrizetbe Szerbia déli részén, a koszovói határ mentén fekvő, többségében albán lakosságú Presevo térségében - mondta el egy rendőrségi forrás.

A B92 televízió forrás megjelölése nélkül arról számolt be, hogy a rendőri erők összesen 17 presevói házon ütöttek rajta. A szerb média úgy tudja, hogy az akcióban 11 egykori albán lázadót vettek őrizetbe.

Vladimir Vukcevic különleges ügyész hivatalának közleménye szerint az UCK úgynevezett gnjilanei (kelet-koszovói) csoportjának tagjait fogták el, "akiket azzal gyanúsítanak, hogy 1999 júniusa és októbere között 159 szerb civilt raboltak el, és legkevesebb 51 embert megöltek".

Az elfogott személyeket más bűncselekmények elkövetésével is vádolják, így többrendbeli "nemi erőszakkal, (jogtalan) fogva tartással, csonkítással, kínzással és fosztogatással", amit azzal a céllal követtek el, "hogy elűzzék Gnjilane (albánul Gjilan) város szerb és más nem albán nemzetiségű lakosságát" - fejti ki a szerb ügyészségi közlemény.

Vladimir Vukcevic ügyész elmondta, hogy a különleges akciót több hónapi tervezés előzte meg "a rendkívüli kockázatok miatt, mivel szinte az összes gyanúsított fegyvert tartott magánál". A függetlenségét idén februárban kikiáltó Koszovó hatóságai egyelőre nem reagáltak az őrizetbe vételek hírére.

Az 1998-ban, a túlnyomó többségében albán nemzetiségű lakosság szerb uralom elleni lázadásával kezdődött koszovói háború 1999 júniusában ért véget, miután a NATO légi ereje 78 napon át bombázta Szerbiát, hogy kikényszerítse a szerb fegyveres erők megtorló műveleteinek beszüntetését. A háborút követően Koszovó az ENSZ és a NATO ellenőrzése alá került. A koszovói határ szerb oldalán húzódó Presevo völgyében azonban még 2000-ben és 2001-ben is összecsapások voltak a szerb erők és az albán szeparatisták között.