Azonnali gázai tűzszünetre szólít fel az ENSZ Biztonsági Tanácsa

2009.01.08. 21:24

Több napon át tartó huzavona után az ENSZ Biztonsági Tanácsa megszavazott egy határozatot, amely azonnali tűzszünetre szólít fel a Gázai övezetben, ahol az izraeli hadsereg harcol a Hamász palesztin szervezettel. A 15 tag közül egyedül az Egyesült Államok tartózkodott. A harcoknak számos civil áldozata van, és humanitárius katasztrófa is fenyeget, ezért nemzetközi szervezetek keményen bírálták Izraelt. Az ENSZ le is állította segélymunkálatait, miután egy munkatársa meghalt egy izraeli támadásban.

Az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York-i idő szerint csütörtök késő este megszavazott egy határozatot, amely azonnali tűzszünetre szólít fel a Gázai övezetben. A 15 tag közül egyedül az Egyesült Államok tartózkodott. Rice felszólalásában közölte, hogy bár az Egyesült Államok tartózkodott a szavazáskor, teljes mértékben támogatja a határozatba foglalt célokat és feladatokat. A tartózkodást azzal indokolta, hogy Washington előbb látni szerette volna, hogy mire jut Egyiptom a közvetítési kísérleteivel.

A francia külügyminiszter, Bernard Kouchner azt mondta, hogy a tagokat aggasztja az áldozatok és családjaik szenvedése mindkét oldalon - áll a BBC összefoglalójában.

A határozatot hosszas huzavona és egyeztetés előzte meg. A végső lökést az adta, hogy csütörtökön az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Franciaország felhagyott annak az ENSZ-határozattervezetnek az ellenzésével, amely azonnali tűzszünetre szólít fel. A BBC tudósítója szerint a három ország eredetileg azt akarta, hogy erőtlenebb nyilatkozatot fogadjon el az ENSZ Biztonsági Tanácsa, de arab országok ragaszkodtak hozzá, hogy a válságra csak az azonnali tűzszünetre való felszólítás jelenti a megfelelő választ.

A határozati javaslat szövegét a nyugati hatalmak és az arab országok dolgozták ki, de Izraelen és a Hamászon múlik, hogy lesz-e fegyvernyugvás. A távirati iroda szerint a kötelező jellegű határozatot ugyanis nem az ENSZ Alapokmányának 7. fejezete alapján fogadták el, így végrehajtása katonailag nem kikényszeríthető. Amr Musza, az Arab Liga főtitkára ugyanakkor jogilag kötelező érvényűnek nevezte a határozatot, amelynek végrehajtását a BT-nek kell ellenőriznie.

A tanács szorgalmazta, hogy akadálytalanul juthassanak el minden nélkülözőhöz a segélyszállítmányok a Gázai övezet egész területén, és üdvözölte a humanitárius folyosók nyitását célzó kezdeményezéseket.

Csütörtökről péntekre virradó éjjel palesztin orvosok és szemtanúk szerint 12 palesztin vesztette életét izraeli légicsapásokban a Gázai övezet északi részén. Meghalt a harcokban egy ukrán nő és kétéves fia is, az asszony egy Ukrajnában tanult palesztin orvoshoz ment feleségül és együtt tértek vissza a Gázai övezetbe. Ők a harcok első külföldi áldozatai.

A 13 napja tartó harcokban legalább 777 palesztin és 14 izraeli vesztette életét. A palesztin áldozatok között sok civil - nő és gyermek is - van, több mint 3200-an megsebesültek.

Felfüggesztett segélymunka

Az ENSZ csütörtökön közölte, hogy felfüggeszti segélymunkálatait a Gázai övezetben, mert munkatársait izraeli támadás érte. A felfüggesztés addig lesz érvényben, amíg Izrael nem tudja garantálni a biztonságot - közölte az ENSZ a BBC szerint. Az izraeli kormány szóvivője, Mark Regev azt mondta, hogy Izrael teljes támogatásáról biztosítja az ENSZ és más humanitárius szervezetek tevékenységét Gázában.

A nemzetközi szervezet azt követően hozta meg a felfüggesztésről szóló döntést, hogy egyik munkatársa meghalt, egy másik pedig megsebesült, amikor egy izraeli tank lövést adott le egy segélymunkában résztvevő targoncára.

Keményen bírál a Vöröskereszt

A Vöröskereszt csütörtökön szokatlanul keményen bírálta Izraelt, amely szerinte megszegi azt a vállalását, hogy segíti a sérült gázai civilek kimenekítését. A segélyszervezet arra alapozza állítását, hogy négy legyengült, rémült gyereket találtak a szervezet munkatársai a Gázai övezetben, akik anyjuk teteme mögé rejtőztek egy lebombázott zeituni házban. A szervezet azt állítja, hogy az izraeli hadsereg sokáig nem engedte munkatársait a lebombázott területre.

Forrás: AFP

 Az izraeli hadsereg még nem reagált a vádra, korábban azonban azt közölte, hogy szoros együttműködésben dolgozik a segélyszervezetekkel, hogy a civilek segítséget kapjanak.

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet pedig azért bírálta mind Izraelt, mind a Hamászt, mert szerinte embereket használnak élő pajzsként.

Tűz Libanonból

Bár szerdán sikerült megállapodni a gázai tűzszünet alapjairól, csütörtökön ismét romlott a helyzet, miután Izraelt rakétatámadások érték libanoni területről. Legkevesebb három rakétatámadás érte Izraelt. Az egyik rakéta egy naharíjai idősek otthonába csapódott, ahol éppen 25 idős ember fogyasztotta reggelijét. Két ember megsérült, többen sokkot kaptak.

Izrael északi része legutóbb 2006 nyarán került libanoni tűz alá, a Hezbollah-val vívott háború során. A BBC Jeruzsálemben tartózkodó tudósítója szerint ezzel kritikus pontra érkezett Izrael konfliktusa.

A rakétatámadásokra az izraeli tüzérség válaszolt. Izrael a Libanon felől érkező támadások után a Gáza övezetre is csapást mért, 60 légitámadást indított a területet felügyelő radikális palesztin szervezet, a Hamász létesítményeire. A BBC szerint napok óta ez volt a legkeményebb izraeli légiakció.

Izrael december 27-én indított előbb légi támadást, majd szárazföldi akciókat a Hamász által ellenőrzött Gázai övezet ellen. Az akció célja Izrael szerint az, hogy véget vessenek a területről izraeli települések ellen intézett rakétatámadásoknak.

A Gázai övezetben uralkodó helyzetről kevés független jelentés érkezik, mivel Izrael megtiltotta, hogy külföldi tudósítók jussanak be a területre. Mindössze szerdán járultak hozzá, hogy korlátozott számú riporter bemenjen a területre, de ők is csak az izraeli hadsereg kíséretében dolgozhatnak.

KAPCSOLÓDÓ CIKK