Obama nem akarja mindenáron bin Laden fejét

Jóváhagyná az Afganisztánban szolgáló amerikai csapatok létszámának megduplázását Barack Obama megválasztott elnök. A lépéssel időt nyerhetne az új kormány, hogy kialakítsa átfogó afgán stratégiáját. Az új hozzáállást jelezheti, hogy Obama közölte, nem feltétlenül szükséges megölni Oszama bin Ladent, az al-Kaida vezérét.

Jóvá kívánja hagyni a Pentagon Afganisztánnal kapcsolatos csapaterősítési javaslatát Barack Obama megválasztott amerikai elnök. A Pentagon gyakorlatilag meg akarja duplázni a közép-ázsiai országban szolgálatot teljesítő amerikai csapatok létszámát. Jelenleg 32 ezer amerikai katona szolgál Afganisztánban (egy részük a NATO-erők kötelékében), és további 30 ezret akarnak küldeni.

A Washington Post szerint az amerikai vezetés nem számít arra, hogy a csapaterősítéssel jelentősen sikerül megváltoztatni az évek óra egyre romló afganisztáni helyzetet. Pedig a tervezett erősítés másfélszerese annak, amennyit Irakba vezényeltek 2007-ben. A 2007-es 20 ezer fős amerikai csapaterősítés eredményessége vitatott, de az tény, hogy a rá következő hónapokban jelentősen javult a biztonsági helyzet az országban: csökkent a súlyos merényletek száma, kevesebb volt a vallási alapú összetűzés, és kevesebb amerikai katona halt meg. Igaz, sokan az erősítéssel párhuzamosan hozott más intézkedéseknek - békekötés Muktada asz-Szadr síita milíciájával, a szunnita radikálisok és az al-Kaida vezetőinek összeugrasztása - tulajdonítják a helyzet javulását.

"Előbb rosszabbra fordulnak a dolgok"

Joe Biden leendő alelnök is jelezte, hogy egyelőre nem várnak javulást Afganisztánban. "Előbb rosszabbra fordulnak a dolgok, mielőtt javulás jönne. Több erőforrásra van szükség, hogy kezelni tudjuk a helyzetet Afganisztánban" - mondta.

Obamáék a lap szerint inkább csak időt akarnak nyerni, hogy átértékeljék az afganisztáni erőfeszítéseket és új, átfogó stratégiát dolgozzanak ki. A csapaterősítés ugyanis előreláthatóan nem oldja meg a gondokat Afganisztánban, ahol most is jelentős nemzetközi haderővel dacolnak a tálibok és szövetségeseik. Az országban megközelítőleg 70 ezer külföldi katona szolgál, az afgán nemzeti hadsereg létszáma 65 ezer fő. Ehhez képest a tálibok és a velük gyakran egy követ fújó hadúr, Gulbuddin Hekmatyar erejét jóval kisebbre becsülik. A tálibok számát 5-20 ezer fő közé, Hekmatyar erejét 1000 főre tette tavaly ősszel az ISAF, a NATO Afganisztánban szolgáló csapatainak felderítése.

A sok katona azonban nem sokra jutott az országban, sőt az utóbbi időben egyre romlott a helyzet. Az al-Kaida vezetése összeszedte magát, berendezkedett az afgán-pakisztáni határon húzódó hegyvidéken, és innen szervezi az USA és Európa elleni támadásait - figyelmeztetett novemberben az amerikai nemzeti titkosszolgálati jelentés (National Intelligence Estimates - NIE). Ezt megerősítette a Bush-kormány múlt hónapban készített afganisztáni helyzetelemzése, amelyben azt is elismerték, hogy a szélsőségesektől mentes, stabil, modern afgán demokrácia megteremtése talán elérhetetlen és megfizethetetlen.

Ezenkívül egyre szaporodnak a szélsőséges támadások: az USA és szövetségesei tavaly szenvedték el az eddigi legtöbb veszteséget (294 halottjuk volt, ami közel 25 százalékkal több, mint 2007-ben), ráadásul a konfliktus a szomszédos Pakisztánt is mérgezi - amelynek törzsi területein rendre menedéket találnak és utánpótláshoz jutnak az afganisztáni tálibok -, sőt átgyűrűzött már Indiába is.

Már nem számít bin Laden

Obamáéknak teljesen új stratégiát kell kidolgozniuk, feltehetően ezt jelzi az is, hogy a leendő elnök szakított a Bush-kormány által a 2001-es merényletek után követett "élve vagy halva" hozzáállással, de saját korábbi meggyőződésével is Oszama bin Ladennel kapcsolatban.

Szerda este a CBS televíziós csatornának adott interjújában arról beszélt, már nem feltétlenül kell elfogni vagy megölni bin Ladent. "Természetesen támogatnám, hogy elkapják vagy megöljék, de ha már annyira szorul a hurok körülötte, hogy beszorult valahova egy barlangba, ahonnan nem tud parancsnokaival kommunikálni, akkor elértük a célunkat, hogy megóvjuk Amerikát" - mondta.

Obama ezzel jelentősen változtatott korábbi álláspontján. Tavaly október 7-én például az elnökjelöltök közötti televíziós vitában még arról beszélt, hogy "megöljük bin Ladent, eltiporjuk az al-Kaidát".

Bin Laden kedden - hosszú kihagyás után - hangüzenetet tett közzé a gázai konfliktussal kapcsolatban, amelyben azt mondta, Bush olyan súlyos örökséget hagy Obamára, amely csak két lehetőséget hagy a számára: vagy belefullad a gazdasági válságba, vagy katonai vereséget szenved. Erre reagálva Obama közölte, nemzetbiztonsági politikájának elsődleges célja Afganisztán és a pakisztáni határvidék lesz. "A lehető legnagyobb nyomást kell kifejtenünk. Már beszéltem erről a nemzetbiztonsági csapatommal" - mondta.