Egymillió férfi haláláért teszik felelőssé a privatizációt

2009.01.15. 17:42

Egymillió férfi halt meg a kelet-európai rendszerváltozásokat követő privatizáció miatt - állítják brit kutatók. A posztkommunista országok halálozási adatait vizsgáló szakemberek szerint a radikális makrogazdasági változások katasztrofális hatással voltak a dolgozókra, főleg ott, ahol gyors volt a folyamat és gyenge a szociális háló.

Jelentős mértékben megnövelte a férfiak halandóságát a Szovjetunió felbomlása és a kelet-európai országok rendszerváltozásait követő gyors privatizáció - állítja egy brit kutatócsoport. A Lancet egészségügyi szaklapban megjelent tanulmány készítői a posztkommunista államok munkaképes korú férfijainak 1989 és 2002 közötti halálozási adatait vizsgálva jutott erre a következtetésre. Azt állítják, hogy legalább egymillió munkaképes férfi halála vezethető vissza a tömeges privatizációra, amely miatt a térségben átlagosan 12,8 százalékkal emelkedett a halálozások száma.

A kelet-európai rendszerváltozások nyomán a nagy állami vállalatoknak legalább a negyede került 1-2 év alatt magántulajdonba, miközben a munkanélküliség átlagosan 56 százalékkal nőtt. Egyes országokban ugyanakkor - ahol erősebb volt a szociális háló vagy fokozatosabb az átalakulás - kevésbé voltak ilyen súlyosak a következmények.

A legsúlyosabban Oroszországot, Kazahsztánt, Lettországot, Litvániát és Észtországot érintette a privatizáció. Itt megháromszorozódott a munkanélküliek száma, a halálozási arány pedig 42 százalékkal romlott 1991 és 1994 között. A legjobban Albánia, Horvátország, Csehország, Lengyelország és Szlovénia jött ki a dologból. Itt lassabb ütemű volt a privatizáció, és fokozatosan tértek át a szabadpiaci gazdaságra. Ezekben az országokban átlagosan 2 százalékos volt a munkanélküliség emelkedése, míg a halálozási arány 10 százalékkal romlott - idézte a BBC a szakcikket.

David Stuckler oxfordi szociológus, a tanulmány egyik társszerzője szerint a radikális makrogazdasági intézkedések bevezetése során számításba kell venni azoknak az emberek egészségére gyakorolt hatását. A volt Szovjetunióban ugyanakkor nagyban hozzájárult a magas halálozáshoz az is, hogy az ország egészségügyi rendszere alkalmatlan volt szerepe betöltésére, az emberek sokat dohányoztak és sok alkoholt ittak, miközben nem táplálkoztak egészségesen. Ezek együttesen növelték a szívinfarktus és a mentális betegségek kockázatát.

A kutatók figyelmeztetnek, a vizsgálat során leszűrt tapasztalat ma is érvényes, és intő jel azoknak az államoknak, amelyek hasonlóan gyors és gyökeres változásokra készülnek.

KAPCSOLÓDÓ CIKK